Izé

Hans Zimmer-Time ( Inception ) ( We Plants Are Happy Plants Remix)

B2Y - Be Crazy

Narsha - Bbi Rri Bba Bba

Secret - Madonna

Kara - Mr.

4Minute - I My Me Mine

Jesszus isten ezt kihagyni, pedig egy klasszikus rock szám. Mivel nem láttam fent, így gondoltam feltolom.

myspace

Ladies and Gentlemen as you know we have something special for you at Birdland this evening a recording for Blue Note Records...

Egy különleges crossover stilus (jazz - rap) egyetlen közismert szerzeménye.
Az eredeti egy Herbie Hancock szerzemény a Cantaloupe Island.

US3  a dal elején elhangzó szöveggel (amit Pee Wee Marquette mond)  egy hires jazz lemezkiadó|nak a Blue Note-nak és az egyik hires New York-i jazz clubnak a Birdland-nek tiszteleg. Ami utólag vissza fordul, mivel a Cantaloop maxi lett az első arany single lemeze a kiadónak.    

Mivel nincs olyan kategória hogy Hands Up, maradt a Trance :)

megj.: Igazából Reggaeton, de mivel az nincs azért megy a Reggae-be.

A Gathering nevű holland formációt egy nőszemély miatt szeretjük bolondulásig, Anneke van Giersbergen, a banda többi tagja a zene változásával egyre csak elhanyválultak és lassan feleslegessé váltak (na, azért nem teljesen). Eredetileg metal zenekarként kezdték és egyre könnyedebb, dallamosabb vizekre evezve leginkább popzene ma már, ami rájuk jellemző, de mivel a gitár nem tűnt el teljesen, sőt egyéni módon színezi, fűszerezi a zenét, egész érdekes hangulatot kelt. Anneke angyali hangja pedig gyógyír minden fájdalomra, élmény a fogékony füleknek.

A SUBKULTURE mögött Kem Secksdiin áll, ő a Celldweller-ből, illetve a Crossbreed-ből lehet ismerős, az első kislemezt (Erasus) ennek köszönhetően maga Klayton Celldweller pofozta hegyesre, innentől kezdve nyilvánvaló breakbeat per dnb-alapokra helyezett riffelések (9th szerint nyúmetál lenne ez, égbe feldobott keresztgitárokkal meg isten tudja még mivel) adják az alapot az éjszakai száznyolcvan fokos kézifékesekkel bőven megszórt üldözésekhez vagy feszültségűző zonerunokhoz, ha valaki azt mondaná, ez az új Celldweller-album első nótája, beszopnám a legnagyobb természetességgel. Még a vocoder is ugyanúgy szól, ugyanaz a központozás, talán csak dallamosabb és erre még a halfpipeban is szívesebben töri ki az ember a karját, mint az akármelyik új deszkapunkra. Megyek, ki is töröm a karom, az elmúlt pár napban ahány sebesülést kaptam, egy príma szakadékos fracture már csak nem oszt, nem szoroz.