Izé

"én már úgy vagyok jó, ahogy így vagyok, én már nem leszek másik"

Ezt a dalt csak azért, mert szeretem. Nincs link, nincs komment. Ilyen is van, ilyen is kell.

A nemrégiben énekest váltó Dino Cazares által irányított banda úgy gondolta, hogy nyomatékosítja a közönségben, hogy az új énekesükkel Travis Neil -el is tudnak pusztítani. A klip az albumcím adó Bleed The Fifth c. számukra készült.

A 10 legröhejesebb black metal videoklip. (Vigyázat! Ezeket valakik tényleg komolyan vették! Nem úgy mint ezt, ami sztem kenterbe veri az összes többit.)

(Utóirat: A fanoktól elnézést, minden stílusban vannak melléfogások. Nekem úgy mondták h pl. az Immortal egyébként még jó is lenne, de hát a videóik...)

A rigából származó csapat debütáló albumával szabályosan berobbant a nemzetközi doom metal-világba. Zenéjük nemcsak származásuk miatt különleges, hanem azért, mert rengeteg stílust - a funeral doomtól a black metalon keresztül a gyors viking/death metalig - vegyítenek úgy, hogy a doom alaptól ritkán és akkor is csak kis mértékben térnek el.

Sigur Rós izland második legismertebb zenekara (Björk után ugye) videói többnyre érzékeny témákat boncolgatnak mint pl. Down kór, zenéjük néhol ünnepélyes, néhol fájdalmas, de valahol mégis felemelő, a gobbledigook legutóbbi szerzeményük, meglepően vidám hangulatú és a videóban nagyon szép lányok szerepelnek naturálisan ábrázolva :) (nem utolsó sorban), akár bébz-nek is elmenne. Az izland blogon bővebben is olvashattok a Sigur Rós-ról és Izlandról is. http://izland.blog.hu/

Wikipédia szerint alternative rock (?!?), de én úgy tudom, hogy avantgard metál. Így, vagy úgy, belőlem kihozta a "hirtelent". :D

Fankadeli - Fekete leves
Szerintem nem kell bemutatnom, mindenki ismeri, vagy így, vagy úgy. Sokat tett a Magyar Undergroundért. Nekem konkrétan a kedvenc Fanka számom, kicsit régi, de még mindig jó. :)

( Az előadóját sajnos nem tudom már ki volt. )

A SUBKULTURE mögött Kem Secksdiin áll, ő a Celldweller-ből, illetve a Crossbreed-ből lehet ismerős, az első kislemezt (Erasus) ennek köszönhetően maga Klayton Celldweller pofozta hegyesre, innentől kezdve nyilvánvaló breakbeat per dnb-alapokra helyezett riffelések (9th szerint nyúmetál lenne ez, égbe feldobott keresztgitárokkal meg isten tudja még mivel) adják az alapot az éjszakai száznyolcvan fokos kézifékesekkel bőven megszórt üldözésekhez vagy feszültségűző zonerunokhoz, ha valaki azt mondaná, ez az új Celldweller-album első nótája, beszopnám a legnagyobb természetességgel. Még a vocoder is ugyanúgy szól, ugyanaz a központozás, talán csak dallamosabb és erre még a halfpipeban is szívesebben töri ki az ember a karját, mint az akármelyik új deszkapunkra. Megyek, ki is töröm a karom, az elmúlt pár napban ahány sebesülést kaptam, egy príma szakadékos fracture már csak nem oszt, nem szoroz.