Izé

A srácok Down-szerű, agyaros-döngölős zenét játszanak, ezt írják magukról: "Stílus: nem pop, nem punk, nem elektronikus, nem hip-hop, nem nemzeti, nem keresztény, nem sátánista, nem lány, nem újszerű, nem aranyos, nem jópofa, nem true metal, nem old school, nem nu metál, nem angol nyelvű, nem progresszív újító, stb.
Időszámításunk után 2007 évvel alakult a zenekar. Először nem csináltunk semmi használhatót. Aztán próbáltunk csinálni, de a dobosok kikúrtak velünk. Ez csak azoknak nem szomorú, akik nem szeretik a zenénket. Aztán most van dobos, meg már demó is" (Demójuk címe Puszták népe).

Mindentől messze, a szívhez közel
Csinálj csodát, én meg elhiszem
Hogy kell egy rendszer, ami nem mozog
És megígérte Anyu is, hogy megkapod
Mert a karod csak egy holt ág, vágd el és szaladj
Egy vonalban vannak most a szíved meg az agyad
Húsrágó, hídverő, ne sírj a versen
Én idáig jöttem, most dolgozzon a lelkem

ez kész.

Joe int

Utolsó refrén

Égess el

Ez egy átdolgozás, a Boney M - Rasputin című számát dolgozták át, a metál műfaján belül, szerintem elég jól. Az együttesben a finn metál zenekar, érezni is a jellegzetességét.

Nevüket egy ősi finn háború isten után választották. Nevük választása és a lemezcímük is már önmagáért beszél, sejteti, hogy valami vikinges, harcos zenére számíthatunk. És azt is játszanak. Epikus, folkos, középkoris metál klasszikus heavy metálra épülve, kiegészítő hangszerekkel (harmonika, síp, hegedű) alapozva meg a szükséges emelkedett hangulatot.

Somewhere between highway 61 & 49

A dal egyébként 2005-ben jelent meg egy 11(!) albumot tartalmazó box részeként, mely a blues kialakulásától napjainkig követi végig a stílust, Chris tolmácsolásában. A box és a lemezek borítói Chris saját alkotásai.