Rejtélyes "kísértet-részecskék" jelentek meg.
"Az elméletek szerint a számunkra jelenleg láthatatlan sötét anyag teszi ki a világegyetem anyagának megközelítőleg 85 százalékát. Egy másik verzió a húrelmélet hétdimenziós membránjait citálja elő, olyan elméleti felületeket, melyeket egzotikus részecskék népesítenek be. Ezek a magasabb dimenziójú membránok kölcsönhatás közvetítő részecskéknek, mértékbozonoknak adhatnak otthont, melyek gyenge kölcsönhatásba lépnek háromdimenziós világunkkal és egy halvány, de kimutatható jelet hoznak létre az adatokban."
Egy kis kultúra =Pga_-bor | 2008.11.13. 22:51:46Ma a szegedi egyetemen pl többek között erről volt vitafórum... szóval több embert foglalkoztat a részecskegyirsítóval kapcsolatos hírek mint gondolnád.
Az exkluzív E3-as debütáló bemutatók után, most megérkezett az új Wolfenstein első trailere, amit az id Software házi expóján mutattak be a nagyérdeműnek.Cromex | 2008.08.14. 14:32:45Hurrá! Újra lehet nácikat ölni! Még nincsen elégszer feldolgozva a téma! :)
B.J. Blazkowicz, az amerikai hadsereg titkos ügynöke ismét a világ megmentésére siet, különben a Náci Birodalom okkultista erőinek köszönhetően végleg eltiporja a világ nagyhatalmait. Itt a Wolfenstein előzetese!MonTom | 2008.08.03. 19:36:23Apám de boldog lenne ha ezt megélte volna.
Blizzard kézen a Diablo3.com domain!
Kültéri összecsukható kerti pad.
Sza Sza | 2008.04.15. 16:19:49Olyan mint egy koporsó =D
Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a matematikusok is próbálják megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."
Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...
Forrás: wikipédia