Robotos USB hub.
"verihepi" kölyök USB hub :D
roland66 | 2009.04.15. 20:31:45dejó :D
Bikás usb hub
CRaPtRaSH | 2009.03.12. 11:18:03még pontosabban: Bikás USB hub, micimacis pendrive-val.
Tofu a táncoló robot
usb-s hóember :]
Telefonokat összehasonlító oldal. Bármilyen készüléket beilleszthetsz és arányosan egymás mellé pakolja.
Dawe | 2008.11.28. 21:45:45v630as sonymat nem találom
Gizmót mindenkinek jól!!! ;D
Jozef7 | 2008.09.22. 13:56:25Nekem van ilyen!!!!!! Vagyis nem ilyen hanem hasonló xD
Még beszélni is tud xD
Kakukkosóra - egy kis csavarral! :)
Ez a színes termék tökéletes ajándék lehet gyermekeknek, vagy örök-gyerek felnőtteknek! A kakukk helyett minden órában egy csimpánz jelzi az idő múlását: mak-mak-mak....Szerencsére az órába bele van építve egy fényérzékelő, így ha sötét van csendben marad! :)ABS (jó minőségű) műanyagból készült, 3D-s és egy 1 AA-s elemmel működik.
Magyaroszágon megrendelhetőkrisza | 2008.12.05. 14:29:23Magyarországon hol lehet kapni ilyet kakukkosórát? ENgem érdekelne. Mennyibe kerül?
Krisza
Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a matematikusok is próbálják megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."
Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...
Forrás: wikipédia