Levitáló sószóró. (Aki tízszer gyorsan egymás után kimondja, mp3 formában feltölti, majd belinkeli hozzászólásként, azok között a szerkesztőség munkatársai kisorsolnak egy izés bögrét. :)
Előfordult már veled, hogy egy kirándulás után nem tudtad eldönteni, hogy az adott fénykép pontosan hol is készült?
Erre ad megoldást a Photofinder ami GPS segítségével a képek EXIF adatai közé beírja az adott felvétel pontos koordinátáit. Így az elkészült képeket bármely geotaggingre felkészített weboldalon (Flick, Picasa, panoramio.com) vagy program segítségével pontosan meg tudod határozni hol is készült.
Az idei CES kiderítette, hogy a közeljövőben debütáló 9800GX2 után mégsem lesz G100-as GeForce. Azaz de, csak picit másképp. A lényeg, hogy az új lapka kódneve GT200-ra változott Dan Vivolinak köszönhetően, aki nagy rajongója a GT elnevezésnek. A névváltás pontos indokát egyelőre nem tudjuk, a kettes szám talán két magot sejtet egyetlen ostyára integrálva - de ez utóbbi csak kósza találgatás.
Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is."
Ugyanezt a szabályszerüséget a matematikusok is próbálják megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A
sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy
az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van;
az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé;
minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül;
és a nyulak örökké élnek?
Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...
Forrás:
wikipédia
A Massachusetts General Hospital BioMEMS kutató központja fejlesztette ki ezt a rendszert, aminek segítségével a vért analizálva felismerhetőek, izolálhatóak és megszámolhatóak vérben lévő rákos elváltozásra utaló sejtek.
http://tech.ize.hu/comments.php?post_id=624