Amatőr, vagy hobbi futóktól gyakran hallhatjuk a következő mondatokat: „Én vagyok a leglassabb futó, akivel valaha találkoztál”, vagy: „Nálam lassabban biztosan nem fut senki”. Sok olyan futó van, aki amiatt nem csatlakozik futóközösségekhez, vagy nem jár utcai futóversenyekre, mert zavarja, hogy milyen lassan fut. Pedig pont ez a negatív gondolkodás akadályozza meg az embereket abban, hogy kihozzák önmagukból a maximumot.
„Az ünnep nem mindig szabadság, de a szabadság mindig ünnep.” Miközben az utcákat róttam tegnap délután, ez fogalmazódott meg bennem. Az otthoni fenyőillat után magamba szívhattam az idegen, mégis ismerős ablakokon kiszivárgó olajgőz bukéját, a városszéli erdő semmivel össze nem téveszthető, hűvös levegőjét, meg a saját, ajándékba kapott parfümöm aromáját. A szabadság egyszerre ezerféle szagát. Az „ott vagyok, ahol jólesik” érzékekkel közvetített lenyomatát.
Kedves szatír! Miután péntek délután a nyílt utcán kellett félreugranom a combomra célzott kéjsugarad elől, remélem, nem bánod a tegező formulát. Egyébként sem úgy tűnt, mintha bármit is bánnál. Legföljebb azt bántad volna, ha senki sem látja bőszen játszott egykezes szonátád.
„A szeméremajkam sálként tekereg a nyakam körül, az emberek pedig röhögve mutogatnak rám az utcán” – mesél visszatérő álmáról egy nő, aki próbálja megértetni a világgal, miért volt szüksége déltáji plasztikára. A beavatkozás nem úri móka, mert a milliós költségeket jobb helyeken az állam állja.
Zsolti elmélyülten fixírozta barna lábfejét, miközben a járdán baktatott. Nem nézett se jobbra, se balra; a fürkésző tekintetek így is elkísérték mindenhova. Hallotta, hogy a közelítő tűsarkak léptei egyre gyorsulnak, majd az utca másik oldalán folytatódnak. „Tőlem aztán nem kell félned…” – gondolta sokadjára, de megszokta már, hogy senkit sem érdekel a „sötét” lelki világa.
Hatalmas, szőrmebéléses csizmában és a lehető legtélibb kabátban vonult végig az utcán Szilvike. Élvezte, hogy a lábbeli vattapamacsszerű bojtjai minden lépésnél körültáncolják, nyakát pedig óriási műprém melegíti. Patakokban folyt róla a víz az enyhe őszi délutánon, de holmi időjárás nem parancsolhatott neki.
/ Nem kell minden posztot 3-szor beküldeni, amint sorra kerülnek kint lesznek -CrazyLime /
Ez a férfi drogos és alkoholista volt. Egy utcai verekedésben a klinikai halál állapotába jutott, és meglátta a poklot. Az orvosok visszahozták. Ebben a videóban meséli el a tapasztalatait.
Garantáltan meleg lesz ;)
A télre már nem is kell többé gondolnod, ha van egy kis üzleti érzéket gyorsan eladod a téli cuccaidat...
Ja, és ami nem elhanyagolható, a fűtés számlát sem neked kell ki égetni, hogy stíl szerű maradjak :)