Bármit elmondhatsz bárkinek – anélkül, hogy a szemébe kellene nézned. Ráadásul nyoma sem marad az üzenetednek, legföljebb a címzett lelkében. A látszólag következménymentes kommunikáció ötlete elképesztő vagyont ér: attól hangos a sajtó, hogy a Facebook hárommiliárd dollárt fizetett volna az ideát formába öntő Snapchatért. Ahol nemcsak jópofa képek és videók áramlanak, hanem szex meg erőszak is.
Kirúgták a Blikk egyik újságíróját, miután Facebook-bejegyzésében összefekvésnek titulálta a kettős nemi erőszakot, és lesunázta annak áldozatát. „Majd máskor nem iszod ájultra magad, ribi!” – tette hozzá. Droppa Gergely később törölte a posztot, aztán bocsánatért esedezett. Én nem fogok, amiért korábbi szavaival értek egyet.
Gyorsétterem vécéjének tükrében önfotózó tinik, agyoneffektezett csücsörítős portrék, művészinek szánt kompozíciókba rendezett nagy büdös semmi. Azt hittem, az Instagram csupán ennyi. Mígnem hirtelen ötlettől vezérelve regisztráltam, és néhány óra múlva megláttam az esztétikumot egy villanypóznában. Függő lettem, ez van.
„Tanárnőnek tisztelettel jelentem, az osztály létszáma huszonkilenc, egy fő hiányzik” – hadarta Márk engedelmes hetesként az erkölcstanóra elején, majd a „hol van már megint?” kérdésre szemrebbenés nélkül hazudta: beteg szegény. Noha a lógós nebulót öt perccel azelőtt az iskolával szomszédos kisbolt mögött látta cigizni.
Egy 14 éves lány végzetét is koffeinmérgezés okozta. A tini ájultan esett össze, miután két egymást követő napon elfogyasztott egy-egy 0,7 literes kiszerelésű frissítőt, majd 6 nap múlva – pont 2011 karácsonyán – életét vesztette.
\"Mit szabad gondolnia egy újságírónak?
Nem szabadna azt gondolnom, hogy egy berúgott kamasz maga is felelős azért, amit a mámoros éjszakán vele csinálnak. Nem szabadna azt gondolnom, hogy a cigányok között is akadnak, akik lopnak. Nem szabadna azt gondolnom, hogy emberi kapcsolatokról is kitálalhatok egy nyilvános blogon. Leírnom meg pláne nem volna szabad mindezt, de leszarom.\"