Ha lenne az internetes szerkesztőknek valamiféle szakmai egyesülete, most jól kiraknák a szűrömet belőle. Mert én bizony azt mondom, hogy a beállított és agyonretusált kajaképeknek az égvilágon semmi értelmük nincsen.
Ez az úgynevezett liposzomális C-vitamin. Egy 2008-ban publikált, de mellékesen kezelt tanulmány szerint a liposzomális orális dózisú C-vitamin egy bizonyos mennyiségű vérkoncentrációban, semmilyen mellékhatás nélkül képes elpusztítani a daganatos sejteket. És remek hír, hogy ezt otthon is elkészíthetjük.
Nincs benne liszt és cukor, mégis kompromisszummentesen finom ez a brownie. Mi persze csak a vitamin miatt esszük.
Bár elsőre talán kicsit furcsán hangzik a sörben sült csirke ötlete, nálunk rögtön a család kedvence lett. Azoknak is bátran ajánlom, akik egyébként nem lelkesednek az ital kesernyés ízéért, mert egészen különleges aromát kölcsönöz a húsnak. Olyannyira, hogy még a macska is felmászik a tűzhelyre a vonzó illat miatt…
A recept egyszerű: fogd a telefonod, majd (ne) villantsd a pofádba a vakut. Közvetlenül vagy tükörből is jó. Utazáskor pedig még véletlenül se nyomd idegenek kezébe a fényképezőt azzal a szöveggel, hogy „photo, please”, ha kartávolságból bármilyen nevezetességnél meg tudod magadat örökíteni. A „selfie” igazából nem arról szól, hogy milyen vagy – hanem arról, hogy milyennek szeretnél látszani.
Pupusas (vagy inkább Pupusa?) - El Salvador nemzeti étele, olyasmi mint a quesadillas.
Hatvan százalék fehérje, csak hat százalék zsír - a rovar egészséges. És csak elsőre meredek. Végül is, a rák is ízeltlábú, mégis megesszük.
Jó édesen és sósan, hidegen és melegen, és ezzel-azzal megszórva villámgyorsan egy komplett vacsora illúzióját kelti az amerikai palacsinta.
Répasalátába meg majonéz helyett natúr joghurtot tettem, ill. reszeltem bele egy kis céklát is. :)