A csípősebb őszi reggelektől egészen a tavasz közepéig néha szenvedés a kinti - amúgy csodálatos élményeket kínáló - testedzés. Ha valami, hát egy intervall edzés megoldható sállal a száj előtt, fülvédővel és kapucnival: amikor a torokfájdalom elkezdődne, futásból érdemes gyaloglásra váltani, hogy a szapora légzés lassuljon, az edzést megkeserítő fájdalom elmúljon. Aztán ismét mehet a futás!
Szépséges rózsatövek mellett sétáltam el. Az egyiken méretes felirat lógott, kissé kacifántos betűkkel. „Ha tudnád, milyen fájdalom mellett tartom rendben ezt a kertet, nem lopnád a virágot” – olvastam végig gyorsan, aztán néhány lépés múlva megtorpantam, és visszamentem.
Ma meg fogok bántani valakit. Úgy érzi majd, hogy beletaposok a lelkébe, ráadásul megkérdőjelezem a szakmai felkészültségét. Elmenekülhetnék a helyzetből kegyes hazugsággal, vagy fülemet-farkamat behúzva, egyetlen szó nélkül. De az a két út sajnos számomra nem járható. Inkább őszintén beszélek – még akkor is, ha garantált a fájdalom.
A kutyáknak és a macskáknak fájdalomcsillapító hatásuk van. A gazdik boldogabbak és egészségesebbek azoknál, akik csak messziről csodálják a négylábú teremtményeket. Ugye, hogy neked is kell legalább egy?
