A Mattel cég az esélyegyenlőség jegyében már olyan babákat is gyárt, mint
pilóta és
filmrendező Barbie
Mindig is érdekelte, hogy tesztelnek az étteremellenőrök? Hogy mitől függ, hogy jó értékelést kap egy étterem? Egy két Michelin-csillagos olasz séffel teszteltük végig titokban Budapest éttermeit, és közben leesett az állunk.
Öt izé, hat akármi, hét kárikittyom. Könnyen fogyasztható női anyagok tizenvalahány perc alatt, futószalagon. Megírtam belőlük legalább kétezer darabot. Azt hittem, az ötletek egyszer majd elfogynak, ám egy e-mail piszkozatban még mindig végiggörgethetetlenül sok vár a sorára. Mégsem érdekel olyan munkalehetőség, ahol ez lenne a feladat. Merthogy…
Ironikus, hogy az a nemzet akar vasfüggönyt emelni a többi ellen, amelyiknek a tagjai elképesztő korlátokkal élnek a fejükben. Olyanokkal, amik a világ végére is elkísérik őket, hogy aztán ott lehessen okot találni az elégedetlenkedésre.
Bruce Jenner nőként folytatja. Nincs könnyű dolga. Olyan korban vállalta ezt a feladatot, amikor Botticelli Vénuszát tízből kilencen elküldenék mellnagyobbításra és zsírleszívásra, de még úgy is szétretusálnák, mielőtt rátennék valami színes-szagos magazin címlapjára.
Amatőr, vagy hobbi futóktól gyakran hallhatjuk a következő mondatokat: „Én vagyok a leglassabb futó, akivel valaha találkoztál”, vagy: „Nálam lassabban biztosan nem fut senki”. Sok olyan futó van, aki amiatt nem csatlakozik futóközösségekhez, vagy nem jár utcai futóversenyekre, mert zavarja, hogy milyen lassan fut. Pedig pont ez a negatív gondolkodás akadályozza meg az embereket abban, hogy kihozzák önmagukból a maximumot.
„Vegyél” – teszem elé a süteményes tálat, amikor látom, hogy valami bántja. „Nem kérek” – tolja félre, mert ő annál jóval tudatosabb. De nem elég tudatos ahhoz, hogy ezt megússza. Mert nemcsak sztárguruk léteznek, hanem olyanok is, akik tükröt tartva tanítanak. És ha bekopogtat egy, az élet onnantól kezdve nem piskóta.
