Szerintem ez így mindenkinek jobb is... (a kép
innen).
Ha élete párját keresi, a legfrissebb kutatási eredmények szerint az a legjobb, ha az interneten kutakodik: az interneten összeismerkedett házasok ugyanis a felmérési adatok szerint boldogabbak és tovább is maradnak együtt, mint a hagyományos módon megismerkedett párok.
A felettem lakó szomszéd villamosmérnök, én pedig a kísérleti nyula vagyok. Mindig hallom, amikor teker valamit a mosdó alatt, olyankor az egekbe szökik a vérnyomásom. Szerintem áramot vezet a vízbe, attól lehetek rosszul. Hát mit csináljak, aranyom?
„Helló! Ti most elváltatok, vagy mi van?” – fogalmaztam meg ezerszer fejben az üzenetet, de végül egyszer sem írtam le. Mert a címzett lánykori nevének visszaköszönéséből, illetve az esküvői képek és a kapcsolati státusz eltűnéséből egyértelmű, hogy igen. A virtuális térben pedig csak örömöt szokás megosztani, bánatot nem.
„Nem adom a pasimat!” – sziszegte fogai között Lejla, s gyanakodva pislogott mindenkire, aki szóba állt választottjával. Szerette volna elhinni, hogy kelendő az ő mackókája. Úgy érezte, párkapcsolata az egyetlen vagyona; márpedig csak az lehet igazán értékes, amit más is annak tart.
Akciózó elefántpénisz fogadott a Facebook hírfolyamban. „Fúj, ez gusztustalan” – írta az egyik kommentelő, mire a másik beszólt neki, hogy csupán féltékeny, amiért ilyet vele nem csinálnak. A Nyíregyházi Állatpark új felvonást nyitott a közösségi média és a szexuális tabudöntögetés szövevényes színdarabjában.
6 év után került elő az óceánból a fényképezőgép. Hawaii partjainál veszett el, közel tízezer kilométerrel arrébb, Tajvanon találták meg a még működő masinát.
„Én aztán kimaradok belőle!” – legyint Friderika, amikor megcsapja orrát az összefonódó emberi sorsok által termelt fekália semmivel össze nem téveszthető szaga. Amikor viszont megint belerángatja valaki a bűzölgő barnamártásba, a következő kérdést teszi föl magának: mi számít egyáltalán kavarásnak?