„Odanézz, Cilikém! Szerinted ezt elhiszi a nép?” – bökött egy pufidzsekis nő az újságosstandon csalogató friss pletykalap felé. Az volt a címoldalon, hogy a fitneszguru megjárta a másvilágot, ahol találkozott elhunyt szeretteivel, de inkább visszajött lefogyasztani az élőket.
Vajon hol van az a pont, amikor a gyereknek ideje kirepülni a családi fészekből? Mennyire befolyásolják ezt a szülők? Jó-e több generációnak egy lakásban élnie?
A dísztaláros nő rappereket megszégyenítő mennyiségű fuksszal a nyakában felállt, s beszélni kezdett. Fáradtan, hangsúly és szóközök nélkül sorolta oktató kollégáinak mindenféle önkormányzattól kapott kitüntetéseit csaknem félóráig, én pedig szintén díszmajomnak öltözve pislogtam: mit keresek itt?
Kegyetlenség vagy hagyomány? Egy állatvédőkből álló csoport meglátogatott egy kínai húspiacot, ahol megörökítették, mennyire kegyetlen módon bánnak az ebédnek szánt kutyákkal és macskákkal.
KISS MENNISÉG EGÉSZSÉG, NAGY MENNYISÉG MÉREG!
„Mennyibe kerül a forralt bor?” – kérdezte egyik barátnőm a főváros híres-neves Vörösmarty terén, valamelyik karácsonyi díszkivilágításba burkolt, hangulatos kis bódénál. Azt mondták neki, hogy kétszáz forint per deci. Hirtelen ötlettől vezérelve turistának adtam ki magam ugyanott, és a válasz egy határozott „six hundred” volt.
amugy most az a szörnyű, hogy ebédnek szánják őket, vagy hogy így tartják őket, érdekes ugye?