Izé

 

(Kattra a kép sokkal nagyobb lesz.)

(Állítólag a Tesco közelében táborozó vándorcirkuszból lépett meg egy rövid bevásárlás idejére).

...és elindul kétszázzal. 

Mikor megérkezik Budapestre úgy dönt, hogy még egy utolsót vacsorázik a kirohadt, de megszokott fogival, viszont tervét meghiúsítják a budapesti cigányok. A lóvé a prímás zsebébe vándorol, marad a jókedv, a rohadt fog, s a pezsgő.

Az látszik, hogy a harmonika nem egy magyar specifikus hangszer, de a hegedűjáték kifogástalan.

Összegzés: ő már régen megtért Istenhez.

THE END

„... a magyarok legendák, a magyarok szuperek, eszméletlenül jó fejek, ők a mieink, hallod!”

A szomszéd fűje mindig zöldebb, legalábbis a Kand¾ija művésznéven rappelő eszéki freestyler szerint nálunk egy  tejjel-vízzel folyó fogyasztóvédelmi Kánaán vár a horvát vándorokra, ahol minden nő szép és minden férfi izmos, udvariasak vagyunk és a csődbe jutott gazdaságunk ellenére mi magyarok vagyunk az élet császárai.