Izé

Most itt melyik Györgyről van szó .... a Sorosról ??? ...legalább is átvitt értelemben . Minden esetre ismerjük el zseniális . Nem kell a Tv ben hirdetni sem óriásplakáton megveszi a kedves szülő a kormánypropagandát .

Részemről elég korrekten leírják, hogy miért hatalmas megkeményedett fügyiség ez a füzetecske.

http://www.citizengo.org/hu/ed/44321-keruljenek-le-az-ujsagarusok-polcairol-az-elso-osztalyosokat-megcelzo-szexualis-kepek

Megnéztem pár könyv bemutató oldalát, ölég pihent agyú ez a Larry gyerek. :D

Segítek, itt van pár vessző: ,,,

'A legfiatalabb is 60 éves, de a többség 70 fölötti. Úgy gondolod, hogy 50-60 év alatt semmi nem változott? Ugyanazok a lehetőségek, mint akkor?'
Ja vagy h fiatalabb kell neked?
Akkor itt van a mostani cikk amiben a fiatal sikeres üzletemberek éppen h nem akarják iskolába íratni a gyerekeiket. Lehet h ők tudnak valamit amit te nem? De itt van a linkelt Summerhill iskola esete is ahol a gyerekre rábízzák h mit tanuljon immáron lassan száz éve. Valamiért nem reagáltál rá mikor kiderült h valóban jobbak ott a tanulmányi eredmények mint az országos átlag /és nem csak humán területen/.
Ha tetszik neked ha nem a gyerek leendő sikerének az alapja nem az lesz h beültessük kötelező jelleggel órákra. Minden gyerek más és más és mindegyikkel máshogy kell bánni. Ráadásul minden gyerek van annyira értelmes h el tudja dönteni h mi érdekli.


'És hiába olvasom el a cikket - azért, mert 10 vagy 100 millióból egy valaki a semmiből jőve lesz milliárdos nem jelenti azt, hogy ez a szabály.'
10ből 5. Elég szép arány. Ennyi.


'Ez a ritka kivétel'
Bizonyítsd!


'Ezt most is lehetne - fölösleges ezért fizetőssé tenni az iskolarendszert.'
Két dolgot keversz. Olvass vissza.


'Még a népszerű tárgyaknál is előfordul - például programozó matematikus képzés 3 egyetemen van (egyetemi szinten): az ELTE-n valamint a Szegedi és a Debreceni egyetemen. És ez slágerszak. Orvosi képzés is csak 4 egyetemen van most.'
Ezzel semmit nem támasztottál alá.
Régebben orvosi képzést 2 helyen végeztek mégsem volt rossz a képzés minősége. Gépészmérnököt 13 helyen képeznek. Programtervező informatikust 8 helyen. Biológia alapszak 8 helyen. Ha igény lesz rá akkor képeznek majd több helyen is. Ha az egyik helyen rossz a képzés akkor majd lesz valaki aki lehetőséget lát benne és csinál egy új képzési helyet ahol már jobb lesz. És máris megoldódik a helyzet. És akkor még nem is vettük azt a lehetőséget h külföldön képezzen egy cég embert.
Ez az mikor a piacnak pozitív hatása van az oktatásra.


'magáncégeknek senki nem írja elő, hogy milyen papír kell. Mégis a diplomásokat keresik.'
Ezzel most szépen ellentmondtál magadnak. :-)


'Milyen az a diplomát igénylő munkahely, ahol jó egy másmilyen diploma is?'
Ahol mondjuk a munkád igazából egyáltalán nem követelne meg diplomát mert sokkal alacsonyabb végzettséggel is ellátható lenne. Teszem azt a könyvtáros. Egy könyvtárosi munkát általános iskolai végezettséggel is el lehet látni mégis diplomásokat keresnek. Elsősorban könyvtáros diplomást de ha az nincs akkor mást. Ebből is látszik h a könyvtáros képzés teljesen értelmetlen mert amit az tanít azt soha nem használja a könyvtáros a munkája során. Tehát kidobott pénz volt könyvtárosokat képezni főiskolán.


'Szerinted én mehetnék orvosnak programozó diplomával? Vagy jogásznak?'
Pont erről beszéltem. Nyilván nem mert ahhoz szükség van tudásra is.
De a programozói diplomáddal simán lehetnél könyvtáros vagy mondjuk az önkormányzatnál aktatologató. Könnyedén tudnád kezelni a számítógépet és pötyögnéd a különböző papírokat függetlenül attól h programozói könyvtárosi gépészmérnöki vagy éppen szociológus diplomád van.


'Ez nem igaz'
Velem vitatkozhatsz de nem én mondom ezt hanem egy neurobiológus professzor.
Lehet h a te képzeletedben úgy van ahogy mondod de a valóság teljesen más.


'Egy 5H-s ceruzával'
Már ebből is látszik h jobban tudsz rajzolni nálam.
Én pölö most tudtam meg h mi az az 5Hs ceruza. :-)


'És ezeket csak gyakorlással lehet megszerezni éppen a gyerekek által annyira utált szöveges feladatokkal.'
De nem feltétlen matekkal. Más témák is szóba jöhetnek h a gyerek ezt elsajátítsa.
Persze matekkal lehet a legkönnyebben de nem zárja ki h más váljon be egyes gyerekeknél.


'A mostani oktatás nyilván nem jó'
No ebben legalább egyetértünk! :-)


'De nem az a megoldás, hogy egyáltalán nem képezzük a gyerekeket.'
Ilyet nem is írtam.


'A munka definíció szerint az, amit akkor is csinálnod kell, amikor nincs kedved hozzá. Én imádok programozni, de egyszerűen vannak időszakok, amikor már nincs kedvem hozzá. De olyankor is be kell mennem dolgozni és el kell végeznem a feladataimat...'
Viszont ha vállalkozó lennél akkor csak olyankor kellene dolgoznod amikor te akarsz.


'Én lassan 25 éve programozok, de még mindig tanulok minden nap új dolgokat.'
Jéé akkor csak lehet tanulni idősebben is? :-)


'Szerinted, aki frissen, néhány hét alatt tanulta meg a "szakmát" az mennyire lesz használható "élesben"?'
Egyik rokonom hozzád hasonlóan programozó. Magától tanulta meg 26 évesen most 32 évesen senior webfejlesztő. Fél évre rá h elkezdte tanulni a PHP-t komplett webáruház motort rakott össze a nulláról. Még fél évre rá az ország egyik legnagyobb netes adatbázisával foglalkozott. Nem az eltöltött időtől függ az h mennyire használhatod élesben. Persze a jó pap holtig tanul de a lelkesedés és a tehetség sokkal többet számít. /Ráadásul az ember a legtöbbször aziránt lelkesedik amihez tehetsége is van. Eltérések vannak de a kettő sokszor együtt jár./


Valamiért kihagytad a linkelt cikket.
Pedig egy neurobiológus nyilatkozott benne pont arról amiről vitatkozunk.
Nagyon érdemes lenne elolvasnod. De ha gondolod küldök még hasonlókat amik alátámasztják az írásomat.

A méhek jó fejek :)
Az meg, hogy egy ötödikes gyerek ezt rakta össze azt hiszem nem a számítástechnika és az oktatás hibája, hanem a médiáé meg a filmeké.. Mondjuk annak, aki összeállította a mellékletet nem volt annyi esze, hogy ez a zembereknél ki fogja verni a biztosítékot..

Főleg tananyagnak gagyi. Az hogy szétvágjuk a sorokat mit sem javít, az egész egy négysoros vers. A tartalma is hülyeség, nem a pitbullok miatt, hanem egyáltalán. Hadd féljen az a kölök. Oké sztereotípia, úgyis ezt tapasztalja a gyerek, meg amúgy is sok ilyennel tömik a fejét, de akkor is egyszerűen fos a vers. Nem tudom milyen szempont szerint választják ki, hogy ki legyen tanagyag a modernek közül, de szemmel láthatólag nem a minőség számít.

Miért baj, ha kicsit színesebbé tesszük a tananyagot? Minden gyerek szereti használni a fantáziáját, és jobban is megmarad a tananyag a gyerekben, ha ezt kihasználjuk. Szerintem a harapós bolondos matekpélda, és a mókusos feladat nagyon jópofa!

Egyébkét (állítólag!) egyszer egy matektanár nagyon megsértődött, amiért a Kömal átköltötte a kilencedikes gimiseknek szánt matekpéldáját. (Az eredeti feladatban még hullamosók szerepeltek gyöngyhalászok helyett...)

Nos igen. Az oktatási rendszer átalakítását ott kellene kezdeni, hogy elhajtani a francba a sok alkalmatlan tanárt mindenféle végzettésg és tudományos cím mellőzésével, átalakítani a tananyagot a mai kornak megfelelően és persze a miniszteri vagy álomtitkári vízfejet erőteljesen leépíteni.

"Szerinted ez Magyarországra nem igaz?"
Szerintem korántsem annyira. Nálunk pl. már István idejében kötelező volt minden 10 falunak egy templomot állítania. És kötelező volt mindenkinek (kivéve a tüzet őrző és a beteg embereket) templomba mennie. Lengyelországban ez még 100-200 évvel később sem általános. (Az 1300-1400-as évek Német lovagrendjének zaklatásai lengyel és litván területek ellen részben emiatt történtek - legalábbis indoknak jó volt számukra.) A svédeknél 1000 környékén csak 1-2 tartomány volt keresztény. Ők úgy 1150-1200 körül jutottak el odáig, mint mi 1050 környékére. 100-150 évvel később. De a fő hangsúly itt azon volt, hogy kifejezett erőszakos térítés nem volt jellemző.

"Szerinted ha nem ered el az eső győzelmet aratunk."
Nem feltétlen aratunk akkor sem győzelmet. Inkább arra akartam utalni, hogy igazából még eső esetén sem igazán volt az vereség. Inkább csak elmentünk onnan némi csetepaté után. (Igaz, Augsburgnál volt komoly veszteségünk a vezetőséget illetően.) Még Augsburg sem volt olyan vereség, ami indokolta volna azt, hogy abbahagyjuk a kalandozásokat.
Az íj csatadöntő fegyver lehetett. Ha tudták volna használni a magyarok, jó esély van rá, hogy máshogy alakul a történet, hiszen mégiscsak a fő fegyverünk volt. Persze ez nem jelenti azt, hogy úgy biztosan nyerünk. De hogy sokkal nagyobb esély lett volna rá, az biztos.
Crécy azért más kicsit, mert ott az íj gyalogosok kezében volt. Ott szükség volt a lándzsás sorfalra illetve a man-at-arms harcosokra, hogy védjék őket. Ezzel szemben egy könnyűlovasnak erre nincs szüksége. Őket nem lehet lerohanni még lovasokkal sem, mert simán elmenekül, és közben használhatja az íjat.

Abban igazad van, hogy a magyar sereg legnagyobb előnye a fegyelmezettségében volt. És az is igaz, hogy Merseburgnál a németek összeszedték magukat, ami valamennyire közrejátszott a győzelmükhöz.
Viszont ettől még megmaradt a magyarok több előnye:
- Ők nem 1-1 harcot vívtak, hanem csapatban dolgoztak. Míg egy korabeli nyugati lovag arra lett "kitenyésztve", hogy 1-1 elen zúzzon, addig a magyarok (és más nomád-félnomád népek) harcosai a csatákban is támogatták egymást, együtt dolgoztak. És itt nem csak a nagyobb manőverekre gondolok, ahol a századok, ezredek külön is tudtak mozogni, egymás támogatva. Ez igazából pár fős csoportokig megvolt náluk. A nyugati lovag annyit tudott, hogy hogyan kell együtt maradni a többiekkel, és hogy robogjon előre és zúzzon. A magyar ennél sokkal kifinomultabb taktikával harcolt.
- Mozgékonyság, ami egy háborúban csatadöntő lehet. A magyarok minden cucimucijukkal együtt képesek voltak napi 100-120 km-t is megtenni. A németek ennek töredékére voltak képesek. Nem feltétlen csak azért, mert a lovaik nem bírták (azért is - igazából a magyar ló nem volt gyorsabb a németnél, sőt. Csak sokkal kitartóbb volt. Rövid távon a német ló még gyorsabb is lehetett, de hosszú távon nem versenyezhetett a magyarral.). Hanem azért is, mert a német utánpótlás szekereken mozgott, ami ugye elég lassú, és sebezhető. Míg a magyar utánpótlást, tartalék fegyvereket, íjakat, meg úgy mindent lovakon szállítottak. Egy harcos 4-5-6 lóval ment háborúba, és ezeken volt minden málha is. Egy ló pedig - még ha van is cucc rajta - sokkal gyorsabb, mint egy szekér. Manapság is a hadseregekben ha egy menetoszlop sebességét határozzák meg, azt a leglassabb járműhöz igazítják. Ha az oszlopban (alakzatban) van mondjuk egy műszaki vontató, ami 30-at bír csak, akkor a lövészpáncélosok vagy harckocsik hiába bírnának 60-as tempót, mégsem mehetnek annyival, mert a vontató lemaradna. Ez volt akkoriban is.
- És ugye ott volt még a nyíl továbbra is (bár ennél a két csatánál nem játszott nagy szerepet).
Tehát a német összefogás nem osztott ebben túl sokat. Az csak annyit jelentett, hogy többen voltak egyszerre. De igazából már 907-ben Pozsonynál is elég sokan összeverődtek, mégis elpáholtuk őket.

"de azért voltak íjászok, és mint az te is állítod, egy az átlag magyar lovas nem volt komolyan páncélozva"
Ez így van. Ugyanakkor van egy nagyon fontos előnye ebben az esetben. Mégpedig a mozgékonysága. Az angol íjászoknál pl. azt gyakorolták a legtöbbet, hogy X távolságra hogyan célozzanak. Tehát úgy használták az íjat, mint egy tüzérségi eszközt - területtüzet lőttek. Teszem azt ha 150 méterre volt az ellen, akkor nem közvetlenül céloztak rá (olyan távról nehéz is9, hanem 150 méterre próbáltak ellőni mindannyian. Közvetlen célzás csak 50 méteren belülről működött. Viszont a magyar lovasok gyorsak voltak. Nagyon nehéz volt árjuk területtüzet lőni, hiszen mire kilőtték a nyilakat a nyugati íjászok, addigra a magyar lovascsapat már arrébb volt. Ráadásul a nyugati íjászcsapatok vezényszóra tevékenykedtek, így távolról lehetett látni, hogy mikor fognak lőni, tehát a magyar lovascsapat elmanőverezhetett a területtűz elől. Viszont a magyar nyílzápor ellen nem volt hova manőverezni, mert a nyugati íjász max. csak a lábát szedhette. Tehát nem voltak egyenlő felek csatában.
Erre jött rá - amit írtál is - hogy a magyar visszacsapó íjhoz mérhető íj csak az 1200-as évek Angliájában jelenik majd meg. Addig a nyugati íj gyengébb a magyarnál - ergo ez is hátrány.
Tehát hiába a nyugati íjász, nem tudják hasznát venni a németek, vagy csak ritkán. Külön hátránya, hogy nem tudja követni a lovagok mozdulatait, hiszen gyalogos. Amint a lovagok elindulnak, megszűnik az íjász ("tüzérségi") támogatásuk. míg a magyaroknál mindig kéznél van.
Ha pedig mégis véletlenül a magyarok le akarnak rohanni egy nyugati íjászalakulatot, akkor:
- először távolabbról tizedelik (hiszen jobbak a nyilaik, ráadásul ők mozogni is tudnak, míg a nyugati íjászok egy helyben állnak, vadkacsavadászat).
- utána lerohanáskor nem alkalmaznak feltétlen nagyon zárt alakzatot, hanem lazábbra veszik, így ugyan az első emberek megsínylik, de a roham megmarad. Namármost nem sok gyalogos íjász van, aki egy rohamozó lovascsapatot be akar várni. Mire hatékonyan tudnak tüzelni a magyarokra (tehát közvetlen irányzás), azok már 100 méteren belül vannak, de lehet, hogy 50-re. Onnan 10 másodperc és már aprítják is őket. Ilyen esetben a pszichikai hatás győz - az íjászok megfutnak. Majd csak később, a hatékonyabb lőfegyverek meg a pikák idején jön az elő, hogy a gyalogos képes bevárni a lovasrohamot. Addig általában megfutnak.
Abban tévedsz, hogy nem tudja megbontani az alakzatot. Egy ló 400 kiló körül van, erre jön a lovas a maga 100 kilójával. Mindez kb. 30-40 km-es óránkénti tempóval dübörög az ember felé, és az a barom a tetejében még vagdalkozik is szablyával, kopjával, meg miegymással. Még egy könnyűlovas rohamot is csak az edzettebb, erre felkészített gyalogosegység képes felfogni. Egy íjászalakulattól nem várható el, hogy képes legyen rá, és nem is képes rá.

(Itt egy mellékszál jön: 1848-49 szabharc, huszárok. Az osztrák gyalogos négyszögek ellen a legtöbb lovasegység tehetetlen volt. Egyedül a könnyűlovas magyar huszárok, illetve néha a kozákok és hasonlók voltak hatékonyak ellene. Ugye itt a lovas előtt két gond is van: a puska, mint tűzfegyver, és a puska, mint szálfegyver. A magyar huszároknál alkalmazták sok esetben az un. halálrohamot, direkt gyalogos alakzatok ellen. Ennek lényege, hogy egy nagyon hegyes ékben álltak fel, ügyelve arra, hogy a sorok között legyen hézag, hogy a felbukó lovasok ne akadályozzák a mögöttük jövőket. És így vágtattak neki a gyalogos négyszögnek. A puska, mint tűzfegyver ellen az elől lévők jelentették a védelmet. Ezért hívták halálrohamnak. Egy gyalogos sortűz az elsőket lekaszálta, de azok a testükkel fogták fel a lövéseket, és így értek el a gyalogos puskásokig. Viszont a normál ló ilyenkor megtorpant, avagy belefutott a puskások szuronyaiba. Átlag lovas harcos itt elveszett. A huszárok viszont a sorfal elé érve átugrattak felettük, avagy belevetették a lovat a gyalogosok közé. Ez igen nagy összhangot követelt a ló és a lovas között, és mindkettőtől nagy fegyelmet. Viszont így a gyalogos négyszögbe bejutva, avagy az ott lévő gyalogosokat szétugrasztva /hiszen melyik ember maradna ott, ha egy 400 kilós ló éppen rá akar ugrani/ megbontották a négyszöget, utána pedig már csak a vagdalkozás maradt hátra.
De ez csak mellékszál volt, érdekességképp. :) )

"akkor miért a nehézlovasság volt a csatadöntő fegyvernem a középkor folyamán?"
A kérdés nagyon jó. Ez több tényezős dolog megint.
- Részben azért, mert értékesek voltak. Nemesek voltak, így csak a csata döntő lépésében vetették be. Ergo akkor dőlt el a csata, mikor őket lenyomták (vagy amikor győztek). :)
- Részben azért, mert a nyíl érzékeny az esőre és a ködre. Téli-őszi időszakban korlátozottan alkalmazható. Ha megfigyeled, a magyar kalandozások hadműveleti részei az esetek nagyobb részében a tavasztól őszig terjedő időszakra estek. A maradék időben igyekeztek inkább csak manőverezni.
- A könnyűlovas (mint minden lovas) elsősorban nyílt terepen hatásos. Erdőben, hegyes területen elveszti az előnyét. (Mondjuk ez a nehézlovas esetében is gond volt, sőt, ott még inkább.)
- A könnyűlovas harcmodor komoly felkészültséget igényel. Gyerekkortól való képzést, együttműködést a többiekkel, stb. Ehhez az kell, hogy ezek az emberek állandóan együtt legyenek, közösen gyakorlatozzanak. Ezt nyugaton nem sokan csinálták, hiszen a lovagok, nemesek nem éltek egy fedél alatt. Néha összejártak gyakorlatozni, de ritka volt.
- A könnyűlovas harcmodorhoz sok ló kell, ráadásul olyan, amelyik kitartó, igénytelen, stb. Magyarán igazi pusztai nomád ló. Istállóban tartott ló nem alkalmas arra, hogy hosszú napokig vagy akár hetekig minimális élelemmel és vízzel napi 80-100 km-eket megtegyen. Márpedig ilyen lóval, pláne sokkal nehéz rendelkezni. Ezt csak a pusztai népek tudták megoldani.
/Itt egy újabb mellékszál: ha a magyarok lovaival gond volt, akkor elvesztek. Pl. mind a hunok, mind a tatárok megsínylették, mikor lépfene-járvány ütötte fel a fejét, ami a lovakat kezdte el tizedelni. Pl. a hunokat is megállította a lépfene Konstantinápoly előtt. A járványokról egyébként itt írtak egy igen jó összefoglalót, meglepően érdekes hatásai voltak:
http://lemil.blog.hu/2012/07/05/jarvany_tabornok /
Tehát ugyan azt mondják, hogy a nehézlovasság volt a csatadöntő fegyvernem. De inkább arról van csak szó, hogy legtöbbször őket vetették be a végén. :) Igazi csatadöntő fegyvernem soha nem volt. Az igazán hatékony megoldás mindig a többféle fegyvernem előnyeinek megfelelő kihasználásán, és ezek hatékony együttműködésén múlott. (Ezt nevezi a mai katonai szakirodalom összfegyvernemi harcnak.)

"a nehézlovasság végét nem az íjak hanem a lőfegyverek okozták"
Igen, itt a vért fejlődésén volt a hangsúly. Ugyanis nagyon komoly különbség volt egy 10. századi és egy 14-15. századi nehézlovas között. Sok történész is abba a hibába esik, hogy azonosnak veszi a kettőt. Általában azon történészek írásait érdemes olvasni (legalábbis hadtörténelem tekintetében), akiknek van komolyabb katonai ismerete is. Ugyanis míg a 10. században egy nehézlovas esetében a sodronying jelentette a védelmet (esetleg pár fémlemez), addig a 13-15. században már a teljes lemezvértezet volt a jellemző. A sodronyinget egy angol hosszú íj vagy mongol visszacsapó íj 100 méterről is átüthette, míg a lemezvértnél már 20-30 méterre be kellett engedni a lovagot. (Crécy esetében nyílzápor volt, és felázott talaj, meg a gyalogos védelem, ami segített ellenük. na meg a franciák több szempontból megnyilvánuló oktalansága.)
De igazából a nehézlovasság végét nem (vagy nem teljes mértékben) a lőfegyverek okozták. Szerintem jóval nagyobb mértékben játszott itt közre a pikás/alabárdos gyalogság, mivel a rohamukat ők fogták fel. Eleinte a muskétások csak kisegítő szerepet kaptak. Lásd a Morgarteni csatát, ahol a pikás/alabárdos gyalogság nyomta le a lovagokat, komolyabb tűzfegyverek nélkül.
Tehát szerintem a lovagság alkonyát a pikák okozták. A pikákét meg a (szuronnyal felszerelt) tűzfegyverek. :)

"Még egy dolog, a hangnem, szerintem fölösleges küzdesz a sértegetésemmel, vagy hogy megpróbálj felhúzta, szerintem észrevetted hogy nem sikerül. Viszont téged végtelenül lealanyocsít."
Ez oda-vissza igaz. De felőlem abbahagyhatjuk, és áttérhetünk a normális hangnemre. Egyébként is már uncsi volt. ;)