A hernyók nem egyszerűen megrágják, hanem kémiailag lebontják a műanyagot. A szélnek-víznek ellenálló polietilént alkotórészeire szedik, és egy egyszerű szerves kismolekulává, etilén-glikollá alakítják.
Egy igazi kolozsvári jutyubos Kusturica figurára akadtam. Itt a sztorija: Nelson Mondialu, a kolozsvári maffia-arc rájött, hogy lassan nincs mivel megrágja a húst, így elhatározza, hogy felkeresi Palit a fogászt...
...és elindul
kétszázzal.
Mikor megérkezik Budapestre úgy dönt, hogy még egy utolsót vacsorázik a kirohadt, de megszokott fogival, viszont tervét meghiúsítják a budapesti cigányok. A lóvé a prímás zsebébe vándorol, marad a jókedv, a rohadt fog, s a
pezsgő.
Az látszik, hogy a harmonika nem egy magyar specifikus hangszer, de a
hegedűjáték kifogástalan.
Összegzés:
ő már régen megtért Istenhez.
THE END
Hívják, de nem veszi fel. Egész életében elérhető volt, most meg nem válaszol. Mi történhetett? "A hegyimentők megtalálták annak a két hegymászónak a holttestét, akik most hétvégén tűntek el a Moncayón." Kirándulni ment a hegyekbe, és meghalt. 42 évesen. Róla szól ez a megragadó dokumentumfilm. Pablo Domínguezről, a katolikus papról, aki éjjel-nappali szolgálatot vállalt, aki ég és föld találkozási pontja volt, és ezt az emberek megérezték. A múlt tárul fel, hisz mindenki Pablóról beszél, mégis a jelen kérdéseire kapunk választ a szereplők szájából: Mi a boldogság? Lehet-e boldog, aki szenved? Van-e teljes élet? Mi a halál? 80 perc izgalom, 50 szereplő, spanyolos lendület, megragadó képek és zene, ráadásul nyomasztó légkör helyett derűs, őszinte, reménykeltő vallomások. Ez volt Pablo, és ilyen maga az élet.
"Vezényszóra tizenöten sárga egyenpólót rántanak, a tekintetük megmerevedik, a mozgásuk furán robotszerűvé válik, az arcuk Amerika kapitányé. Megragadják az első adag, guruló raklapra állított Ytong óriástéglát, a transzparenseket, a kőműveskanalakat, és elindulnak a sarkon túlra, a gyűlölt hivatal elé."
Mai önvédelmi posztunkban bemutatjuk az alsó-madárfogás technikát. A feladat nem túl bonyolult, talán a "kikapok egy tányért az alsó szekrényből" mozdulatra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt nem egy lapos tárgyat ragadunk meg, hanem közvetlen a "csomagot" vesszük kezelésbe. Talán elméleti síkon ennyit, mert a gyakorlati szemléltetés sokkal hasznosabb. :)
Erről jut eszembe:
Három feleség, egy aki nem rég ment férjhez, egy aki pár éve már házas, valamint egy aki már 20 éve házasságban él, elhatározzák, hogy feldobják valamivel otthon a szexuális életüket. Abban egyeztek meg, hogy egy kis szado-mazoista módszert alkalmaznak majd és az élmény után beszámolnak az eredményről. Egy hét múlva találkoznak és elmesélik mi történt: A "friss" házasságban élő hölgy azt mondja:
- Párom munkahelyén egy földig érő fekete bőr kabátban jelentem meg, becsuktam az irodája ajtaját, majd amikor ledobtam magamról a szerkót és meglátta, hogy egy fekete bőr bikini van csak rajtam annyira felizgult, hogy az ostort már nem is kellett használnom, vad szeretkezésbe kezdtünk az íróasztalán.
Aki már pár éve házasságban él a következőt mondta:
- Nekem is hasonló élményem volt, a párom miután hazajött munkából, én is fekete bőrszerkóban várva álltam előtte, kettőt rácsaptam a fenekére a bőr ostorral, majd olyat szeretkeztünk, hogy egy második nászútra hívott.
A harmadik, "rutinos" hölgy, némi tétovázás után őszintén bevallotta:
- Rengeteget terveztem. A gyerekeket lepasszoltam a nagyszülőknél.
Parfümös olajfürdőt vettem. Én is beöltöztem a bőrszerkóba, még egy fekete maszkot is fölvettem. Amikor az uram hazajött a munkából lezuttyant a fotelbe, megragadta a TV távirányítóját, majd amikor rámnézett csak annyit mondott: "Hé Batman, mi van vacsorára?"
Az 5 éves dél-koreai kislány, Yoo Ye Eun születése óta vak, és ugyan nem tökéletes a zongorajátéka (soha nem vett zongoraleckéket, magától tanult meg hallás után játszani), az előadás megragadó.
Marha jó ez a fajta földi kiszolgálószemélyzet.... :)