előrelépésnek éppen nem mondanám, ugyanis ez az eredeti. ez volt korábban, nem a "hagyományos", vízszintes tengelyű csak éppen elfelejtették, aztán vagy ezer évvel később fedezték fel újra.
mindkét konstrukciónak (függőleges és vízszintes tengelyű) megvan a maga előnye és hátránya. a két legfontosabb különbség a szélirány érzékenység és a forgási sebesség. az előbbit nem kell különösebben fejtegetni, ha van egy uralkodó szélirányunk, akkor fölöslege olyat építeni ami bármilyen másik irányból is tud dolgozni (lsd. tengerpart, völgy stb.). a forgási sebesség érdekesebb kérdés, mert sok minden következik belőle. a függőleges tengelyűnél az átmérő legkülső pontján a kerületi sebesség kisebb, mint a szélsebesség (jellemzően kicsit több, mint a fele), a vízszintes tengelyűnél ez az érték akár 2-3 szoros is lehet. ebből két dolog következik. egyrészt a forgató nyomatéka a függőleges tengelyűnek azonos teljesítmény mellett nagyobb, viszont a tengely szögsebessége kisebb, mint a vízszintes tengelyűnek.
a nagyobb forgatónyomaték ideálissá teszi olyan feladatokra, amiknél ez a fontos. pl. szivattyúzás, de a kisebb szögsebesség problémássá teszi az áramtermelést, ahol sokkal fontosabb az, hogy milyen gyorsan tudjuk változtatni a mágneses mezőt a generátor belsejében. (azért aztán a függőlese tengelyű turbinákat vagy ronda nagy áttételekkel kell szerelni, hogy meglegyen a szögsebesség, vagy kb. 40-50 pólusú generátort kell hozzá építeni)
ha egy picit gondolkodol, akkor rájössz, hogy ha a turbinával előbb áramot termelsz és azt vezeted egy szivattyúba, akkor eléggé durva energia veszteséget kapsz a kétszeres átalakítás miatt. egy generátornak kb. 80% a hatásfoka, de ha nem az optimális paraméterek mellett üzemel, akkor 50%-ra is lemehet normál üzem mellett. egy elektromos motor hatásfoka szintén olyan 80%, ha akkut is raksz a rendszerbe, akkor az önmagában 20-30% energia veszteség.
egy nagy forgatónyomatékú Savonius rendszerű turbina, vagy egy soklapátos (szintén nagy forgatónyomatékú) vízszintes tengelyű tökéletes szivattyúzásra.
pl. http://fenntarthato.hu/epites/termekek/adatbazis/aer-viztermelo-szelerogepek
hálózati bekötés reális. két dolog szokott problémát okozni, ez egyik az inverter, ami baromi drága és csak néhány típus engedélyezett, amin lehet háborogni, de te sem örülnél, ha azért szállna el a számítógéped, mert a szomszéd valami noname, olcsó, kínai szarral táplál vissza. a másik az, hogy a hálózatot nem visszatáplálásra tervezték meg, de ez csak akkor szokott problémás lenni, ha valaki nem csak megspórolni akarja az áramköltséget, hanem keresni is akar a dologgal... http://halozat.elmu.hu/eromuvi-informaciok
mindkét konstrukciónak (függőleges és vízszintes tengelyű) megvan a maga előnye és hátránya. a két legfontosabb különbség a szélirány érzékenység és a forgási sebesség. az előbbit nem kell különösebben fejtegetni, ha van egy uralkodó szélirányunk, akkor fölöslege olyat építeni ami bármilyen másik irányból is tud dolgozni (lsd. tengerpart, völgy stb.). a forgási sebesség érdekesebb kérdés, mert sok minden következik belőle. a függőleges tengelyűnél az átmérő legkülső pontján a kerületi sebesség kisebb, mint a szélsebesség (jellemzően kicsit több, mint a fele), a vízszintes tengelyűnél ez az érték akár 2-3 szoros is lehet. ebből két dolog következik. egyrészt a forgató nyomatéka a függőleges tengelyűnek azonos teljesítmény mellett nagyobb, viszont a tengely szögsebessége kisebb, mint a vízszintes tengelyűnek.
a nagyobb forgatónyomaték ideálissá teszi olyan feladatokra, amiknél ez a fontos. pl. szivattyúzás, de a kisebb szögsebesség problémássá teszi az áramtermelést, ahol sokkal fontosabb az, hogy milyen gyorsan tudjuk változtatni a mágneses mezőt a generátor belsejében. (azért aztán a függőlese tengelyű turbinákat vagy ronda nagy áttételekkel kell szerelni, hogy meglegyen a szögsebesség, vagy kb. 40-50 pólusú generátort kell hozzá építeni)
ha egy picit gondolkodol, akkor rájössz, hogy ha a turbinával előbb áramot termelsz és azt vezeted egy szivattyúba, akkor eléggé durva energia veszteséget kapsz a kétszeres átalakítás miatt. egy generátornak kb. 80% a hatásfoka, de ha nem az optimális paraméterek mellett üzemel, akkor 50%-ra is lemehet normál üzem mellett. egy elektromos motor hatásfoka szintén olyan 80%, ha akkut is raksz a rendszerbe, akkor az önmagában 20-30% energia veszteség.
egy nagy forgatónyomatékú Savonius rendszerű turbina, vagy egy soklapátos (szintén nagy forgatónyomatékú) vízszintes tengelyű tökéletes szivattyúzásra.
pl. http://fenntarthato.hu/epites/termekek/adatbazis/aer-viztermelo-szelerogepek
hálózati bekötés reális. két dolog szokott problémát okozni, ez egyik az inverter, ami baromi drága és csak néhány típus engedélyezett, amin lehet háborogni, de te sem örülnél, ha azért szállna el a számítógéped, mert a szomszéd valami noname, olcsó, kínai szarral táplál vissza. a másik az, hogy a hálózatot nem visszatáplálásra tervezték meg, de ez csak akkor szokott problémás lenni, ha valaki nem csak megspórolni akarja az áramköltséget, hanem keresni is akar a dologgal...
http://halozat.elmu.hu/eromuvi-informaciok