Izé

Nagyon aranyosak, igazi kis cukorbogyók:)

Az állatkínzós anyjukat.Legalább kara'csonkor hagynák rá...

Erre a kérdésre nagyon nehéz jó választ adni, illetve a kérdés maga nagyon a helyén van. Nem akarom túlnyújtani, ezért nem térek ki mindenre részletesen.
Az elméletileg helyes válasz az lenne, hogy az a légcsere ami a szívmasszázs miatt létrejön a tüdőkben, nem igazán elég.
Az elégnél kevesebb, de rövid időintervallumban a semminél több. Ha valakinek leáll a keringése, 4-4,5 perc után az agyműködése véglegesen károsodik. Ha szabályos és megfelelő ütemű melkaskompressziókat végez valaki, akkor ez kitolódik kb 10-12 percre. Ha emellett még MEGFELELŐEN tudják lélegeztetni is, 15-20 percre is akár. A gond a megfelelő lélegeztetéssel van. Még ha a technika jó is lenne, jó eséllyel a gyomor tele van ... és 1-2 nem tökéletes befúvás elég ahhoz, hogy a következő szívmasszázsok alatt az egész gyomortartalom visszajöjjö, és a légutakba jusson. A légutakba jutott savas gyomostatralom viszont 99,9%-ban a kudarccal egyenlő.
Ha van eszköz, és a légcsőbe tubust vezetnek, akkor ennek a lehetőségét ki tudják zárni. Ha viszont ez nem áll rendelkezésre, főleg ha az elsősegélynyújtó nem gyakorlott, a rohamkocsi arra ér ki, hogy aa lékutak tele vannak - próbálkoznak mert kötelességük, de esély az nem nagyon lesz.
Ha laikus elsősegélynyújtó csak szívmasszázst alkalmaz (és jól), akkor viszont megmentheti az életét, persze általában nem úgy hogy feláll és semmi baja, hanem úgy, hogy addig biztosít némi éppen elegendő oxigént az agynak, amíg a mentő oda nem ér. Ez nagyon sokat tud számítani. Buktató persze rengeteg van. Láttam olyan újraélesztést amit orvos csinált, úgy, mintha tényleg csinált volna valamit ... csak éppen 10 méterről látszott hogy nem történik valójában lélegeztetés. A garatban meg ott volt a nagy mócsing a pörköltből, amit 20 perc múlva már természetesen késő volt kiszedni :(