Izé

Másfél év munkanélküliségen én igenis nyavajognék, már csak azért is, mert az albérletet nem fizetné senki helyettem. Abban igazad van, hogy az ember tegyen azért, hogy jó legyen neki, mert alapból semmi nem jár, csak annyit finomítanék rajta, hogy az ember boldogsága ELSŐSORBAN múlik saját magán, viszont külső tényezők igenis el tudják cseszni.

igazad van meg nem is. ugyanis a frusztráltságot nem annak okozóin verik le, hanem azokon akiket kiszolgálniuk kéne. amiből az következik, hogy egyre kevesebben veszik igénybe az adott szolgáltatást tőlük; abból pedig kevesebb bevétel, és még kevesebb bér következik. aztán jön a stockholm-szindróma és a "hülye" vevő lesz a hibás mindenért. ördögi kör, ami egyre szélesedik egyre vékonyabb rétegen.

példának okáért: közszolgáltatóval vitatkozni = alulfizetett, korlátozottan megoldást kínálni tudó, engedett; agyonhajszolt, érdektelen, motiválatlan ügy(nem)intézőkkel felesleges köröket futni.. a (ki)szolgáltatott szempontjából a "panaszládának" odatett ügyintézők az adott cég dolgozói, alkalmazottjai és a céget képviselik, testesítik meg(!); ráadásul rettentő nehéz hasonló cipőben járó embertársként tekinti rájuk, különösen ha már stockholm szindrómás ügy(nem)intézők..

vagy 'bankügyintézők'.. valójában nagy többségük közgazdaságilag totálisan képzetlen, alulfizetett(!) rabszolga, akik mégis tukmálják a kedves ügyfelekre azokat a pénzügyi konstrukciókat amikről legtöbbjüknek maguknak is halvány lila segédfogalmuk van legfeljebb (de csak mert már vagy százat-ezret lepapíroztak). arra ki vannak oktatva, hogy duma-duma-duma, arra nem, hogy értsék is miről.. (nem tudom mennyire általános, de vidéki bankfiókról tudom, hogy nem alkalmaznak takarítókat, hanem azok takarítják az ügyfélteret, akik pár órával korábban még hitelkonstrukciókat; új, "jövedelmező" megtakarítási formákat meg kapcsoltan különféle biztosításokat ajánlgatnak az embereknek..)

vagy posta - ezt rövidre fogom: attól, hogy átérzem én is, hogy deszarnekik, még nem fogok sorsjegyet venni, biztosítást kötni csak azért, hogy nekik jó legyen. kevés a munkabér? tüntessenek ellene. előbb megyek velük első sorban tüntetni a magasabb munkabérükért, és a cégvezetőik hülyeségei ellen (meg annak eredménye a kicsit magasabb munkabér utáni kirugdosások (de nem a vezetőségből) ellen), mintsem életbiztosítást kössek a postánál azért, hogy a a magát ravasznak gondoló postás-gizike sorsjegy-kvótája meglegyen, és a cégvezetőnek legyen dízel a céges verdába..

az ilyen helyzeteken a mosoly csak jottányit segítene. (rontani viszont nem rontana!)