Izé

Jennifer Lawrence és Chris Pratt olyan asztronauták, akiket idő előtt ébreszt fel útjukon a rendszer, de nem ezért fogod megnézni.

"A 2011-es év legfontosabb űrkutatási eseményeként novemberben a Curiosity (eredetileg Mars Science Laboratory, MSL) elindul a Marshoz. Ez lesz az eddigi legnagyobb méretű és teljesítményű marsjáró (rover) a vörös bolygón. Nagyobb távolságokat tesz meg, és részletesebb elemzéseket végez majd, mint a nagyon sikeres Spirit és Opportunity. Egy összetett, automatizált, guruló laboratóriumnak tekinthető, amelynek fő feladata az élet lehetőségének - illetve az ezzel kapcsolatos sugárzási, kémiai körülményeknek - a vizsgálata lesz. Tervezett élettartama legalább egy marsi év (körülbelül két földi év), amelyet ideális esetben túlteljesíthet. Nemcsak műszerállománya és technológiája fejlettebb a mostani marsjárókénál, hanem a napelemek mellett radioaktív energiaforrással is bír, azaz társainál több energiát használhat mozgáshoz, mintavételhez és egyéb elemzésekhez. "

Élőben lehet nyomon követni a "marsautó" építését a NASA oldalán keresztül, az alábbi linken.

Illetve itt, még 5 jövendőbeli űreszköz melyeket szintén a 2011-es évben készülnek útjukra engedni.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a repülő kígyó (Chrysopelea).
A dél-ázsiai esőerdőkben élő kígyók tekergőző mozdulatokkal siklanak az ágak között. Japán kutatók szerint - akik megpróbálták modellezni mozgásukat - a hüllők repülése a lehulló papírszalag aerodinamikáját követi. A kígyók a fáról lógva, függő helyzetből rugaszkodnak el, lenyűgöző fordulatokat hajtva végre a levegőben. A kiválasztott célpontot rendkívüli pontossággal érik el, miközben játszi könnyedséggel kerülik el az útjukba kerülő akadályokat. Röppályájuk felénél a hüllők teste ellaposodik, és siklani kezdenek a levegőben. Míg egyes repülő emlősök (pl. repülő mókus) és más hüllők szárnyszerű hártyáik segítségévek vitorláznak a levegőben, addig a repülő kígyók hullámzó mozgással manővereznek.