Izé

Persze rengeteg ilyen videó van még, az érdekesebbeket írjátok a kommentekbe!

Az az óriási acéllabda, amit látsz a fotókon (és a videón lent) a Csendes-óceánt keresztező Tűzgyűrű-övben, a Föld szeizmikus szempontból egyik legaktívabb régiójában, Tajvanban megépült és a Föld legnagyobb befejezett felhőkarcolójának, Taipei 101 névre keresztelt épület tetejének közelében található.
Az ötlet egy tompító, illetve lengéscsillapító, ami az épület kilengését (ami a magasságából eredően az épületen végig kanyarog, illetve a földrengések, széllökések, stb.), csökkenti úgy, hogy lényegében egy szépen hangolt és nehéz ingaként a szerkezet ellenkező oldalára mozdulva minimalizál bármilyen mozgást.

Ez az ötletes, mégis pofonegyszerű szerkezet sok ember életét teszi könnyebbé, pihenését pedig nyugodtabbá. Aki eddig nem tudta, hogyan helyezze keze ügyébe a puskáját éjszakára, most fellélegezhet!

(elektromos porábrák) keletkeznek, ha a szigetelő lemezre, p. gyánta- v. ebonitlapra vezetőn át elektromosságot bocsátunk s a lapot azután korpafűmag-liszttel, kénvirággal, v. miniumporral behintjük. Ha alapra vezetett elektromosság pozitiv, a keletkező ábra csillagos szerkezetü, elágazó sugarakkal, mig a negativ elektromosság esetében kisebb területü, köralaku foltok keletkeznek. Lichtenberg, ki az ábrákat először észlelte, kis fémcsövet helyezett a gyántalapra s azon keresztül engedte az elektromos szikrát a lapra. Az ábra láthatósága onnan van, hogy a por, melyet a lapra hintünk, a rázás folytán elektromos lesz és a gyántalap azon részeire rakódik, melyek vele ellenkező elektromosságuka. A kénpor vászonzacskóból kizárva, negativ, a minium pozitiv elektromosságuvá lesz s ha a két anyag keverékét hintjük a lapra, sárga és vörös árnyalatu rajzok keletkeznek. A L.-féle ábrák előállítását Antolik Károly nagy tökéletességre vitte az által, hogy az egyik oldalon ónlemezzel bevont üveglapra két fémcsúcson át lejdai palackot sütött ki s a lapra azután kénminiumpor keverékét hintette. Gothard Jenő fotográfiai száraz lemezeken idézett elő igen szép rajzokat. (V. o. Természettudományi Közlöny 1882. és 1888-ik évfolyamát.) Az ábrák keletkezését a vezeték körüli levegő sajátságos mozgásából magyarázzák. (Pallas Nagylexikon)

Az 1. rész