Izé

Alan Jenkins 15 év boldog házasság után a hátára tetoválja szeretett felesége (na meg 2 lánya) életnagyságú portréját. A procedúra 20 órába és 870 fontba (~315e Ft) kerül. Aztán kiderül a feleség hűtlensége... upsz! ;)

Infó 1
Infó 2

Párom, a gumiférj
[...]
Az újságírónő a következő hétvégén kempingezni vitte Roccót. Eltartott egy darabig, amíg a társaság minden tagja rájött, hogy egy felöltöztetett szilikonfigura is van a társaságban. Volt olyan is – igaz, egész nap emelgette az üveget –, aki csak a nap végén jegyezte meg: „Valami nem stimmel Jenny új barátjával. Jól van az a fickó?!”

(elektromos porábrák) keletkeznek, ha a szigetelő lemezre, p. gyánta- v. ebonitlapra vezetőn át elektromosságot bocsátunk s a lapot azután korpafűmag-liszttel, kénvirággal, v. miniumporral behintjük. Ha alapra vezetett elektromosság pozitiv, a keletkező ábra csillagos szerkezetü, elágazó sugarakkal, mig a negativ elektromosság esetében kisebb területü, köralaku foltok keletkeznek. Lichtenberg, ki az ábrákat először észlelte, kis fémcsövet helyezett a gyántalapra s azon keresztül engedte az elektromos szikrát a lapra. Az ábra láthatósága onnan van, hogy a por, melyet a lapra hintünk, a rázás folytán elektromos lesz és a gyántalap azon részeire rakódik, melyek vele ellenkező elektromosságuka. A kénpor vászonzacskóból kizárva, negativ, a minium pozitiv elektromosságuvá lesz s ha a két anyag keverékét hintjük a lapra, sárga és vörös árnyalatu rajzok keletkeznek. A L.-féle ábrák előállítását Antolik Károly nagy tökéletességre vitte az által, hogy az egyik oldalon ónlemezzel bevont üveglapra két fémcsúcson át lejdai palackot sütött ki s a lapra azután kénminiumpor keverékét hintette. Gothard Jenő fotográfiai száraz lemezeken idézett elő igen szép rajzokat. (V. o. Természettudományi Közlöny 1882. és 1888-ik évfolyamát.) Az ábrák keletkezését a vezeték körüli levegő sajátságos mozgásából magyarázzák. (Pallas Nagylexikon)