Izé

Végre tényleg rend lett az országban: rendőrök vittek el egy 79 éves nőt és fiát egy miskolci szupermarketből a múlt hónapban, mert vásárlás és fizetés után magukkal vittek 20 db ingyenes kifliszacskót.

Már volt erről szó az Izé-n kb. 3 éve, most itt egy friss videó és egy cikk is arról, hol tart a megvalósítás. Lehet, hogy hülyeség és sosem lesz működőképes, de ha mégis, akkor egy „kicsit” másképp kell majd gondolkodnunk a térről és időről. Részletesen elemzik a - vélt, remélt, vagy elképzelt? - működési elvet, szóval, ha valaki nagyon ért a kvantumfizikához, az ne habozzon megosztani a véleményét! ;)

Ja igen, és mindez itt, Magyarországon zajlik, elvileg 4-5 éven belül lehet eredmény (legalábbis ezt ígérik a készítők). 
Mi a véleményetek?

A magyarországi goafesztiválokról a nagyközönség gyakorlatilag semmit sem tudott a tavalyi ozorai rendőri akcióig. Hétfőn ért véget a múlt héten kezdődött fesztivál, ahol csak hetijegy volt, és elővételben el is adták nagyjából az összeset úgy, hogy az eseményt senki nem reklámozta és nem támogatta. Nincs szükség egy nemzetközi bank vagy sörgyár szponzori tevékenységére, hanem működhet a gyógyítósátor bárja becsületkasszával. Az italokért, kávékért a pult mögötti lányok nem kérnek semmit. Van egy nagy, befedett kosár, amibe mindenki belead, amennyit gondol. A közösen összedobott ételekből együtt főznek ebédet, és azt ingyen osztogatják az arra járóknak. 

Hívják, de nem veszi fel. Egész életében elérhető volt, most meg nem válaszol. Mi történhetett? "A hegyimentők megtalálták annak a két hegymászónak a holttestét, akik most hétvégén tűntek el a Moncayón." Kirándulni ment a hegyekbe, és meghalt. 42 évesen. Róla szól ez a megragadó dokumentumfilm. Pablo Domínguezről, a katolikus papról, aki éjjel-nappali szolgálatot vállalt, aki ég és föld találkozási pontja volt, és ezt az emberek megérezték. A múlt tárul fel, hisz mindenki Pablóról beszél, mégis a jelen kérdéseire kapunk választ a szereplők szájából: Mi a boldogság? Lehet-e boldog, aki szenved? Van-e teljes élet? Mi a halál? 80 perc izgalom, 50 szereplő, spanyolos lendület, megragadó képek és zene, ráadásul nyomasztó légkör helyett derűs, őszinte, reménykeltő vallomások. Ez volt Pablo, és ilyen maga az élet.