Izé

Az elv: a látható fény tartományába eső, 390nm és 770nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzásnál léteznek hosszabb és rövidebb hullámhosszú sugárzások is. Az infravörös fényképezésnél a 770nm és 1200nm közötti úgynevezett közeli infravörös tartományban fotózunk, aminek a végeredménye, hogy a a tárgyakról visszaverődő infravörös fényeket rögzítjük, így kapjuk meg az infra fotókra jellemző havas/holdbéli táj hangulatot. A műfaj űzhető analóg és digitális gépekkel is, ahol a digitgépeket szűrőzni kell, az analóg fotózásnál ezen felül infra filmet kell használni. Digitgépekre a legelterjedtebb, de sajnos megszüntetett Hoya R72 szűrő a legnépszerűbb.

A Bon-Bon együttes kompromisszumok nélküli életigenlést sugárzó, vadonatúj videoklipje. Maga a mondanivaló nem hatol túl mélyre, de a kétségkívül releváns, társadalmi szintű jelenséget megtestesítő alaptémát lelkiismeretesen körüljárják, és az ún. abszolút rímekkel párosuló, nívós dallamvilág szintén nem hagyhat kívánnivalót még a legvájtabb fülűek szemében sem.
Ja: próbálják meg kikapcsolni! Nekünk mindezidáig nem volt szívünk hozzá.

(elektromos porábrák) keletkeznek, ha a szigetelő lemezre, p. gyánta- v. ebonitlapra vezetőn át elektromosságot bocsátunk s a lapot azután korpafűmag-liszttel, kénvirággal, v. miniumporral behintjük. Ha alapra vezetett elektromosság pozitiv, a keletkező ábra csillagos szerkezetü, elágazó sugarakkal, mig a negativ elektromosság esetében kisebb területü, köralaku foltok keletkeznek. Lichtenberg, ki az ábrákat először észlelte, kis fémcsövet helyezett a gyántalapra s azon keresztül engedte az elektromos szikrát a lapra. Az ábra láthatósága onnan van, hogy a por, melyet a lapra hintünk, a rázás folytán elektromos lesz és a gyántalap azon részeire rakódik, melyek vele ellenkező elektromosságuka. A kénpor vászonzacskóból kizárva, negativ, a minium pozitiv elektromosságuvá lesz s ha a két anyag keverékét hintjük a lapra, sárga és vörös árnyalatu rajzok keletkeznek. A L.-féle ábrák előállítását Antolik Károly nagy tökéletességre vitte az által, hogy az egyik oldalon ónlemezzel bevont üveglapra két fémcsúcson át lejdai palackot sütött ki s a lapra azután kénminiumpor keverékét hintette. Gothard Jenő fotográfiai száraz lemezeken idézett elő igen szép rajzokat. (V. o. Természettudományi Közlöny 1882. és 1888-ik évfolyamát.) Az ábrák keletkezését a vezeték körüli levegő sajátságos mozgásából magyarázzák. (Pallas Nagylexikon)