Izé

A felét tudtam, mentségemre legyen mondva, tudtam volna még többet, csak magyarul. Viszont ciki nem ciki, Afrika fehér folt.

Nem tudok kacagni. Annyi őrültséget követtem már el, ami fájt, hogy bele tudom képzelni magam mások helyzetébe.
Lassan járj. Állj meg. Gondolkozz. ÉÉS csak azután cselekedj!

Mi itt a baj? Volt költői hajlama. Így fejezte ki magát.
"Szegény motoros, hogy mekkorát hengerbucskázott! Ugyanúgy sajnálom a békákat is, hogy torkukra fagyott a kurutty!, pedig akkor még nem is volt akkora hideg, mint mostanság."

No http://www.vidtomp3.com/ letöltöd a videó hangját és már töltheted is a telóra. Ha esetleg ki akarsz vágni egy részletet arra is van megoldás. https://mp3cut.net/ Egyszerű és pár perc.

Persze mindenhol vannak naplopók és munkamániások, bár azért az arányok változnak. Nekem a tapasztalatom, hogy nálunk a cégnél a valódi amerikai munkatársak kidolgozzák a belüket is, jóformán soha nem mennek szabadságra a cég minden és mindenki előtt van. Ez valamilyen szinten elvárás a nem-amerikai munkatársakkal szemben is, főleg a friss alkalmazottaknál. És nem az van hogy a főnik/tulaj hajt mindenkit, ő pedig lógatja a lábát, hanem ő a legmunkamániásabb az egész bagázsból. Mellesleg teljesen korrekt/vicces/megértő ember, nincs vele gond, csak megvannak az elvárásai.
Éveken át én is hajtottam ahogy elvárták, és engedtem is hogy hajtsanak, mignem aztán egyszer éreztem hogy nem lesz ez igy jó, már kezdem nem szeretni amit csinálok (szoftverfejlesztés amúgy, 2D/3D grafikával, képfeldolgozással, stb. kapcsolatos) és akkor azt mondtam hogy kicsit lassitsunk, nem ér annyit az egész. Nem mondom, most is odaállok rendesen a munkához, de nem vagyok hajlandó hosszabb távon napi 8 óránál többet (inkább 6-7 aktiv munka + szünetek) dolgozni és ragaszkodom a legalább 20 nap szabadsághoz évente (amikor kezdtem, 10 napot alig akartak megadni). Persze többet keresnék ha dolgoznék napi 10 órát és nem mennék szabadságra soha, de az nekem nem élet (és a pénz sem motivál annyira :) ), arról nem beszélve hogy egy idő után kiégnék és megutálnám az egészet.

Azzal egyetértek, hogy aki nem birja a hajtást az próbálja kerülni az ilyen cégeket. De az is fontos, hogyha már benne van akkor próbáljon valamit változtatni sürgősen, ha másképp nem megy, keressen más melót. Olyan cégért/főnökert nem érdemes tönkretenni magunkat ami/aki nem becsül meg (talán majd egyszer a japók is megtanulják ezt). Ha az ember nem vigyáz akkor könnyen kiéghet és onnan nehéz a visszaút, ott már egy cégváltás sem biztos hogy segit.

http://hvg.hu/vilag/20160529_Itt_a_video_ahogy_a_gorilla_elkapja_a_gyereket_az_allatkertben

Na, ez tiszta, őszinte öröm.... :)

Macska: A pitbull szárnyakat aaaad :)

Múltkor sötétben beleléptem egy sarki rókába, az nem volt ilyen vicces. :D