Izé

Ha objektíven nézzük a dolgot, akkor megfogtad a lényeget elég tömören. Azt is hozzátenném, hogy tudomásom szerint ez egy átvett cikk, mivel hivatkozás nem volt a magyar cikkben, keresgéltem a neten. Csak bulvár cikkeket találtam, de egyik se említette, hogy a szülők keresnék az orvosi beavatkozás lehetőségét, 2 cikket nyálaztam át, mind a kettőben azt írták várnak vele 18 éves koráig, mert a műtét visszafordíthatatlan és ezt a gyereknek is elmagyarázták, aki nem is kívánt foglalkozni a dolog ezen részével, hiszen egy gyerekről van szó, a nemi szerepnek még csak a külsőségeit látja, funkcióját még nem igazán érti.

Ha szubjektíven nézem a dolgot, és ez egy valós történet, nem csak a bulvár világ 5 perces hírnevére éhező szülőket láthatjuk megelevenedni a sorok között, azt kell mondanom, hogy egy átlagnál értelmesebb gyereket látok, akiben rengeteg potenciált hagynak veszni. Egy gyereknek nem lenne szabad elvesznie ennyire a külsőségekben, ez abszolút a felnőtt világ degenerációja, és a gyerekek is innen veszik át sajnos. (ide sorolnám az összes divat teremtette világtorzító felesleges hülyeséget) Biztos vagyok benne, hogy ha a szülők vették volna a fáradságot és nagyobb szeletet mutatnak a gyereknek a világból, hasznosabban is tölthetné a gyerekkorát. Persze sokkal kényelmesebb hagyni a gyereket, mint foglalkozni vele ténylegesen.

Ítélkezni meg a legkönnyebb. :-D
Feri te meg igyááá egy sörikét, meleg van, hidd el jól fog esni.

...persze, tudom, holnap fogok is az egyik autómban...de a három éves gyerek nem tudja kicsavarni a kieresztő csavart...a szűrőt sem fogja tudni levenni...és rendesen meghúzni sem fogja tudni...

Egyáltalán nincsenek kiugró hangi adottságai, hangképzésben, énektudásban egy lelkes hobbista szinten van, előadásban pedig elég gyenge, bár ez korából is adódhat.
A zsűri ripacskodása teljesen indokolatlan.

Milyen kitartóan kapaszkodik az aj.., akarom mondani az okos telefonba... :D

Nagyon cuki. YD

Azonkívül, már megint egy olyan reakcióra, érzésre, viselkedésre próbálnak alapozni, ami tök természetes.

Egyrészt meglátok az utcán egy "normális" gyereket tanácstalanul állni, nyilván azt hiszem eltévedt, elveszett. De meglátok egy szurtos kölyköt, azt hiszem, hogy a másik sarkon van a koldus anyja, vagy utcagyerek, vagy akármi, de nem azt, hogy most el van veszve. Sajnos, de szerintem nagyon sokan így lennének ezzel.

Étterem: bemegyek, fizetek, hogy jól érezzem magam. Meglátok egy "normális" gyereket, azt gondolom, elveszett, bejött a "normális" szüleivel, csak véletlenül itt hagyták. Bejön egy szurtos kiskölyök: zavarja a nyugalmamat, lehet, hogy büdös is, nem ezért fizettem, nem eltévedt, csak beküldte a koldus anyja, hogy kunyeráljál. Max. utcakölyök és éhes, de én meg vagyok annyira burzsuj, hogy ne zavarjon már, az étteremben. Ezzel is biztos, hogy sokan így vannak.

Tehát semmi meglepő nincs ebben, nem is beszélve arról, hogy a "normális" gyereket akár tudok is segíteni, mert nem az élete szar, csak az adott pillanata, míg a szegény kis csóró gyereken, ugyan mit tudok segíteni?

Meg nem szeretjük nézni a koldust, a bénát, a koszosat, a szerencsétlent. Ez van.

ha valaki a járókában párhónaposan rácsücsül egy csótányra hát akkor akkor :)