Izé

Idealisztikus zsákutca vagy törvényszerű állomása a XXI. század gazdasági folyamatainak? 

A film készítői német gazdasági szakembereket szólaltattak meg a témában. Annyi biztos, hogy mind az akadémiai, mind pedig a köz-, illetve magánszférában dolgozó közgazdászok körében az egyik legvitatotabb kérdéssé vált az utóbbi néhány évben.

Bónusz: Értékalapú gazdaság, avagy miért ne érvényesülhetnének a belső vállalati menedzsment és marketing több évtizedes paragigmáját jelentő alapelvek a nemzet- és világgazdaságban?

A szamarakkal szexelő kolumbiaiakról szóló dokumentumfilm egy ausztrál filmfesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját már elvitte. Az alkotás bemutatja, milyen élmény találkozni egy olyan kultúrával, ahol nemcsak hogy megdugják a szamarakat, de ez kultúrájuk egyik ünnepelt hagyománya. Az apák fiaikat egy szamár segítségével vezetik be a szexualitás titkaiba, hogy azon gyakoroljanak a nőzéshez, később pedig a fiak önszántukból csalják meg feleségeiket a csacsikkal. Úgy vélik, ettől nagyobb lesz a farkuk, és elkerülhetik, hogy homoszexuálissá váljanak. A dolog tehát annyira elfogadott, hogy dalok születtek róla, sőt, könyv is, és van csacsibaszó fesztivál is.

27 perces dokumentumfilm: Rise of the Machines - USA

Ridley Scott, aki olyan klasszikus hollywoodi filmeket rendezett, mint "A nyolcadik utas: a Halál", a "Szárnyas fejvadász" és a "Gladiátor", egy vadonatúj nyolcrészes sorozattal jelentkezik, amelynek címe "A science fiction látnokai". Scott maga is sokat dolgozott rendezőként a science fiction területén, és hitelesen mutatja be a műfaj és a folyamatosan fejlődő tudomány és technika közötti kapcsolatot. Jules Vernétől kezdve Isaac Asimovon át George Lucasig és Phillip K. Dickig az egyes szerzők fantáziájának szüleményei sokszor ösztönzően hatottak a kutatókra. Mindegyik epizód egy olyan sci-fi szerzőre összpontosít, aki maradandó nyomot hagyott a minket körülvevő világban.

A sorozat youtube-ra feltöltött részei:
Arthur C. Clarke
George Lucas
Philip K. Dick
Robert Heinlein
H. G. Wells
Jules Verne
Mary Shelley

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában 50 centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?

Ő Austin Visschedyk, a film elkészültekor 14 volt, foglalkozását tekintve pedig profi paparazzo.

Adrian Grenier (Törtetők) az ő hatására kezdett el dokumentumfilmet forgatni a sztárhajkurászás jelenségéről, megszólaltatva benne mindkét felet. Végül pedig az elkészült filmet meg is mutatták Austin édesanyjának.

Rengeteg kérdést vet fel a film. Ti engednétek a 14 éves gyereketeknek, hogy hajnali kettőkor klubok előtt várakozzon, hogy több ezer dollárt érő képeket készítsen? A sztárok jogosan háborodnak fel, vagy ez a munkájuk része? A környezetünk ennyire befolyásolna minket?