Moeraki teknőskövei, melyek a Koekohe-tenger partján sorakoznak Új-Zélandon. A hatalmas, lekerekített Moeraki-sziklák eredete az őstengerekhez köthető, kialakulásuk folyamata pedig az igazgyöngyökéhez hasonló. A nagyobb példányok akár több tonnát is nyomhatnak, szélességüket tekintve pedig a három méteres darabok sem ritkák.
A sziklák további különlegességét adja a teknősbékapáncélra emlékeztető mintázat, illetve az, hogy belsejükben kihalt hüllők maradványait, tengeri csigákat és teknőscsontvázakat találtak a tudósok.
Mai ismeretterjesztő rovatunkban a
pipabékák
(Pipa spp.), amelyeknél sajátos ivadékgondozás alakult ki az evolúció során: a megtermékenyített peték a nőstény hátára kerülve fokozatosan beágyazódnak a megduzzadó bőrbe, ahol aztán annak védelmében néhány hét leforgása alatt ki is kelnek, majd át is alakulnak az ebihalak, hogy aztán már apró békaként fúrják ki magukat anyjuk bőréből és kezdjenek önálló életet.
Az ivadékgondozásnak ez a különleges módja egyébként nem egyedi jelenség a békák körében, a pipabékákhoz hasonló - már-már az emlősök méhlepényével analóg - háti költőtáskában hordják ki ivadékaikat pl. a tasakos békák (Gastrotheca spp.) is, sőt még náluk is extrémebb módon járnak el az orrosbékák (Rhinoderma spp.), ill. a gyomorköltő békák (Rheobatrachus spp.), előbbiek hímjei ugyanis a hanghólyagjukba, utóbbiak nőstényei pedig (nevüknek megfelelően) a gyomrukba juttatják a petéket, és ott költik ki őket, ill. őrzik az utódokat míg azok teljesen ki nem fejlődnek.
Mai ismeretterjesztő rovatunkban az Egyesült Államok és Mexikó sivatagos terültein élő
tüskés békagyík (
Phrynosoma cornutum), mely egy igen sajátos védekezési módot fejlesztett ki az evolúció során. Ha zaklatják, az állat képes a támadójára vért spriccelni a belső szemzugából, addig növelvén a nyomást a szemhéjának hajszálereiben, míg azoknak a fala át nem szakad. A vérsugarat így akár 1-1,5 méterre is ki tudja lövellni, egyenesen a támadója arcába, melynek pillanatnyi megzavarodottságát (és undorát, a gyík vére ugyanis teli van kellemetlen ízű vegyületekkel) kihasználva aztán a békagyík gyorsan eliszkolhat.
Mai ismeretterjesztő rovatunkban a
rinocéroszcsótány (Macropanesthia rhinoceros), a világ legnehezebb csótányfajtája, aki az egész rovarvilágban is eséllyel pályázik a legeslegnehezebb címre. Élete ~10 éve során akár 8-10 cm-re megnő, tömege 3-4 dkg is lehet. Érdekesség, hogy Ausztráliában kedvelt hobbiállat.
Tajvan új stadionja évi 1,14 millió kWh energiát termel a tetőre szerelt 8844 napelemnek köszönhetően, ezzel a számítások szerint 660 tonna széndioxid kibocsátását spórolva meg. A július 16-26 alatt megrendezendő
World Games során olyan, az olimpiáról kimaradt sportágakban csapnak össze a versenyzők, mint a rögbi, a testépítés, a sqash vagy a kötélhúzás.
Újabb manga, újabb lehetőség. A szóban forgó mű a világ egyik legsikeresebb, 12 részes mangasorozatának magyarul megjelent első része. Három kérdés, mindegyikhez három lehetőség. Szavazni megintcsak itt lehet kommentként november 17-én hétfőn éjfélig. A nyertesek között - akiknek a nevét itt tesszük közzé kedden délelőtt - ismét 3 mangát sorsolunk ki (vagyis a jó válaszok mellet a szerencse is játékban van).
1. Melyik a keresztneve az alkotónak? a, Maki; b, Murakami; c, egyik sem, mert álnév
2. A borítón is látható két főhős, akik a történet során egymásba habarodnak a, különböző neműek? b, azonos neműek? c, nemtelenek mint az angyalok?
3. Hány tagja van történetünk elején a főhős, Súicsi zenekarának? a, 1; b, 2; c, 4
(A kérdésekre a választ megtaláljátok a honlapon, ahová felkerült a kiadvány első 16 bemutató oldala is.)
Kellemes időtöltést!
Frissítés:
A helyes megfejtések:
1. a
2. b
3. b
A nyertesek pedig:
Hiko-chan
kasmat
laura75
Gratulálunk nekik!
A világ legkisebb kígyója. Barbadoson fedezték fel, mindössze 10 centiméter, és spagettivékony.
A kígyó Leptothphlos carlae névre lett keresztelve - a 3100 ismert kígyófaj legkisebbje. Az állatot Dr. Blair Hedges amerikai biológus fedezte fel. Miután a kutatók megtalálták az első egyedet, több száz követ fordítottak fel, hogy még egyet találjanak. Összességében Hedges és felesége mindössze két nőstényt talált.
Elmondása szerint valójában ezen fajból már volt három igen régi példánya, az egyik a londoni Természettudományi Múzeumban, és kettő Martinique-en, szintén múzeumban. Ám azon fajokat rosszul azonosították. Hedges magyarázata szerint egy új faj azonosítását igen megnehezíti, ha az élőlény ilyen apró. "Az apró állatoknál a különbségek sokkal finomabbak, és gyakran nem veszik őket észre". A modern genetikai ujjlenyomat vizsgálat gyakran az egyetlen módja a fajok szétválasztásának. "Az a nagyszerű, hogy két kistermetű kígyó között is ugyanolyan különböző a DNS, mint két nagyobb faj esetén, így lehetővé válik, hogy olyan különbözőségeket is észrevegyünk, amelyeket egyébként puszta szemmel nem látunk" - mondja Hedges.
Más kígyófajjal ellentétben - melyek egy nemzés során akár 100 tojást is leraknak -, a világ legkisebb kígyója mindössze egyetlen tojást rak.
