A világ legkisebb kígyója. Barbadoson fedezték fel, mindössze 10 centiméter, és spagettivékony.
A kígyó Leptothphlos carlae névre lett keresztelve - a 3100 ismert kígyófaj legkisebbje. Az állatot Dr. Blair Hedges amerikai biológus fedezte fel. Miután a kutatók megtalálták az első egyedet, több száz követ fordítottak fel, hogy még egyet találjanak. Összességében Hedges és felesége mindössze két nőstényt talált.
Elmondása szerint valójában ezen fajból már volt három igen régi példánya, az egyik a londoni Természettudományi Múzeumban, és kettő Martinique-en, szintén múzeumban. Ám azon fajokat rosszul azonosították. Hedges magyarázata szerint egy új faj azonosítását igen megnehezíti, ha az élőlény ilyen apró. "Az apró állatoknál a különbségek sokkal finomabbak, és gyakran nem veszik őket észre". A modern genetikai ujjlenyomat vizsgálat gyakran az egyetlen módja a fajok szétválasztásának. "Az a nagyszerű, hogy két kistermetű kígyó között is ugyanolyan különböző a DNS, mint két nagyobb faj esetén, így lehetővé válik, hogy olyan különbözőségeket is észrevegyünk, amelyeket egyébként puszta szemmel nem látunk" - mondja Hedges.
Más kígyófajjal ellentétben - melyek egy nemzés során akár 100 tojást is leraknak -, a világ legkisebb kígyója mindössze egyetlen tojást rak.
„Egy 26 éves fiatalembernek kedve támadt egy csésze kávéra. Elővette a csészéjét, megtöltötte vízzel és (mint már annyiszor) a mikrohullámú sütőbe tette, hogy a víz megmelegedjen. Nem emlékszem már pontosan mennyi időre állította be az órát, de arra igen, hogy azt mondta fel akarta forralni a vizet. Amikor a beállított idő lejárt, kivette a csészét a mikróból, belenézett, és csodálkozva vette észre, hogy a víz nem forrt fel. Abban a pillanatban a csésze “robbant” és egész tartalma az arcába csapódott. A csésze még épségben volt mikor eldobta, tartalmát pedig a vízben felgyülemlett energia „robbantotta fel”. Az arca tele lett hólyagokkal, arcát 1. és 2. fokú égési sebek borítják, nagy a maradandó sebhelyek valószínűsége. Bal szemén akár a látása is sérülhetett. Kórházi tartózkodása idején a kezelőorvos elmondta, hogy ez, sajnos, elég gyakori eset és figyelmeztetett, hogy soha ne melegítsünk csak vizet a mikróban. Ha vizet szeretnénk melegíteni, valamit mindig tegyünk a csészébe, fapálcikát, teafiltert stb, ami a keletkező energiát elvezeti. Sokkal biztonságosabb azonban a vizet vízforralóban melegíteni.”
A General Electric válasza:
„Köszönjük a megkeresést. Örömmel állok rendelkezésükre. Az önökhöz beérkezett e-mail tartalma megfelel a valóságnak. Mikrózott vízben és egyéb folyadékokban nem mindig keletkeznek buborékok a forráspont elérésekor. Tulajdonképpen túlhevített állapotba kerülnek, és nem keletkeznek buborékok. A túlhevített folyadék akkor fog kiforrni a csészéből, amikor megmozdítjuk, vagy például kanalat vagy teafiltert helyezünk bele. Hogy ez ne történjen meg és megelőzzük az esetleges sérüléseket, soha ne melegítsünk csészében bármilyen folyadékot két percnél hosszabb ideig. Melegítés után hagyjuk a csészét még 30 másodpercig a mikróban állni és csak azt követően vegyük ki és tegyünk bele kanalat vagy bármi mást.”
Egy technika tanár a következő magyarázatot fűzte az esethez:
„Köszönöm a mikrohullámú sütővel kapcsolatos figyelmeztetést. Nem az első eset, amellyel találkozom. Az oka egy túlhevítésként ismert jelenség. Vízmelegítés közben bármikor előfordulhat, különösen akkor, ha az edény, amelyben a vizet melegítjük új, vagy ha csak kis mennyiségű vizet melegítünk (fél csészénél kevesebbet). Az történik, hogy a víz gyorsabban melegszik föl, még mielőtt buborékok keletkezhetnének. Ha a csésze nagyon új, akkor nincsenek még rajta kisebb felületi karcolások, repedések, amelyek a buborékok képződését elősegítenék. A felgyülemlett hőt elvezető buborékok hiányában a folyadék nem kezd forrni, hanem tovább melegszik, jóval saját forráspontja fölé. Amikor azután ilyen állapotban a csészét megmozdítjuk, vagy a folyadékot megkeverjük, rohamosan beindul a buborékképződés és kiszorítja a csészéből a forró folyadékot.”
