Sokszor büntettünk már
indiai videóklippekkel (a
Thriller hatásától még mindig sokan a mosolygóban nyomják az ágyat...). Persze az egész lehet, hogy apró félreértéseken alapult. Most végre megérthetjük gondolataikat, hiszen Susmita Sen dalszövege angolul feliratozva merőben más megvilágítás alá helyezi a mondanivalót. :)
Ez az ötletes, mégis pofonegyszerű szerkezet sok ember életét teszi könnyebbé, pihenését pedig nyugodtabbá. Aki eddig nem tudta, hogyan helyezze keze ügyébe a puskáját éjszakára, most fellélegezhet!
Ha fogunk két edény desztillált vizet (ami, mint tudjuk, nem vezeti az áramot), és egy-egy elektródát helyezünk bele 5-8000 Voltos egyenárammal, akkor létrejön a két edény között egy megmagyarázhatatlan, 1-3 mm átmérőjű vízhíd, amely dacol a gravitációval. A két edényt 5 cm-re el lehet távolítani egymástól, és a vízhíd megmarad, efelett azonban már bizonytalanná válik. A kísérlet kezdetekor látható, ahogy a víz felkúszik az edény falán, és összeköti a két edényt.
Az Assembly '93 első helyezett PC demója:
Future Crew - Second Reality
(elektromos porábrák) keletkeznek, ha a szigetelő lemezre, p. gyánta- v. ebonitlapra vezetőn át elektromosságot bocsátunk s a lapot azután korpafűmag-liszttel, kénvirággal, v. miniumporral behintjük. Ha alapra vezetett elektromosság pozitiv, a keletkező ábra csillagos szerkezetü, elágazó sugarakkal, mig a negativ elektromosság esetében kisebb területü, köralaku foltok keletkeznek. Lichtenberg, ki az ábrákat először észlelte, kis fémcsövet helyezett a gyántalapra s azon keresztül engedte az elektromos szikrát a lapra. Az ábra láthatósága onnan van, hogy a por, melyet a lapra hintünk, a rázás folytán elektromos lesz és a gyántalap azon részeire rakódik, melyek vele ellenkező elektromosságuka. A kénpor vászonzacskóból kizárva, negativ, a minium pozitiv elektromosságuvá lesz s ha a két anyag keverékét hintjük a lapra, sárga és vörös árnyalatu rajzok keletkeznek. A L.-féle ábrák előállítását Antolik Károly nagy tökéletességre vitte az által, hogy az egyik oldalon ónlemezzel bevont üveglapra két fémcsúcson át lejdai palackot sütött ki s a lapra azután kénminiumpor keverékét hintette. Gothard Jenő fotográfiai száraz lemezeken idézett elő igen szép rajzokat. (V. o. Természettudományi Közlöny 1882. és 1888-ik évfolyamát.) Az ábrák keletkezését a vezeték körüli levegő sajátságos mozgásából magyarázzák. (Pallas Nagylexikon)
Nem egy hétköznapi temetés ;)
(érdemes figyelni nagypapi pizsijét, a fotelt, amiben nyugalomba helyezték, kezében a távirányító, a tv-ben gondolom kedvenc csapata...)
„Egy 26 éves fiatalembernek kedve támadt egy csésze kávéra. Elővette a csészéjét, megtöltötte vízzel és (mint már annyiszor) a mikrohullámú sütőbe tette, hogy a víz megmelegedjen. Nem emlékszem már pontosan mennyi időre állította be az órát, de arra igen, hogy azt mondta fel akarta forralni a vizet. Amikor a beállított idő lejárt, kivette a csészét a mikróból, belenézett, és csodálkozva vette észre, hogy a víz nem forrt fel. Abban a pillanatban a csésze “robbant” és egész tartalma az arcába csapódott. A csésze még épségben volt mikor eldobta, tartalmát pedig a vízben felgyülemlett energia „robbantotta fel”. Az arca tele lett hólyagokkal, arcát 1. és 2. fokú égési sebek borítják, nagy a maradandó sebhelyek valószínűsége. Bal szemén akár a látása is sérülhetett. Kórházi tartózkodása idején a kezelőorvos elmondta, hogy ez, sajnos, elég gyakori eset és figyelmeztetett, hogy soha ne melegítsünk csak vizet a mikróban. Ha vizet szeretnénk melegíteni, valamit mindig tegyünk a csészébe, fapálcikát, teafiltert stb, ami a keletkező energiát elvezeti. Sokkal biztonságosabb azonban a vizet vízforralóban melegíteni.”
A General Electric válasza:
„Köszönjük a megkeresést. Örömmel állok rendelkezésükre. Az önökhöz beérkezett e-mail tartalma megfelel a valóságnak. Mikrózott vízben és egyéb folyadékokban nem mindig keletkeznek buborékok a forráspont elérésekor. Tulajdonképpen túlhevített állapotba kerülnek, és nem keletkeznek buborékok. A túlhevített folyadék akkor fog kiforrni a csészéből, amikor megmozdítjuk, vagy például kanalat vagy teafiltert helyezünk bele. Hogy ez ne történjen meg és megelőzzük az esetleges sérüléseket, soha ne melegítsünk csészében bármilyen folyadékot két percnél hosszabb ideig. Melegítés után hagyjuk a csészét még 30 másodpercig a mikróban állni és csak azt követően vegyük ki és tegyünk bele kanalat vagy bármi mást.”
Egy technika tanár a következő magyarázatot fűzte az esethez:
„Köszönöm a mikrohullámú sütővel kapcsolatos figyelmeztetést. Nem az első eset, amellyel találkozom. Az oka egy túlhevítésként ismert jelenség. Vízmelegítés közben bármikor előfordulhat, különösen akkor, ha az edény, amelyben a vizet melegítjük új, vagy ha csak kis mennyiségű vizet melegítünk (fél csészénél kevesebbet). Az történik, hogy a víz gyorsabban melegszik föl, még mielőtt buborékok keletkezhetnének. Ha a csésze nagyon új, akkor nincsenek még rajta kisebb felületi karcolások, repedések, amelyek a buborékok képződését elősegítenék. A felgyülemlett hőt elvezető buborékok hiányában a folyadék nem kezd forrni, hanem tovább melegszik, jóval saját forráspontja fölé. Amikor azután ilyen állapotban a csészét megmozdítjuk, vagy a folyadékot megkeverjük, rohamosan beindul a buborékképződés és kiszorítja a csészéből a forró folyadékot.”
