Amerikai tudósok sci-fi filmbe illő kísérletet végeztek, két eltérő kontinensen lévő ember tudott az agyhullámai segítségével kommunikálni.
A földi élet kialakulásának története során a tudósok öt nagy kihalást említenek. Egyik ilyen, amit mindenki ismer, a dinoszauruszok kipusztulása. Néhány szakértő szerint megint egy ilyen tömeges kihalási folyamat előtt állunk. Az oka pedig az emberek elterjedése.
„Mikor megvizsgálták, a kutatók megdöbbenve látták, hogy eszköz hirtelen 600 méterre süllyedt, majd a környező hőmérséklet megemelkedett. Pont annyira, amennyit egy emésztőrendszer belsejében mérhettek volna.
Napokig mérték még ugyanezt a hőmérsékletet, bár a jeladó közben néha a felszín közelébe emelkedett. A tudósok szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy valami felfalta a hatalmas állatot, ami még nagyobb és még erősebb nála.”
„Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymásutáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább.”
„Amikor programozott információról van szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintű precíz információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.”
Egyes mélytengeri élőlények, például medúzák fényt bocsátanak ki magukból. Roosegaarde és egy amerikai tudós Alexander Krichevsky elkülönítette az állatok DNS-éből azt a részt, ami a fénytermelő anyagért felelős, majd ezt a részt beültették növényekbe, így azok levelei is világítani kezdtek a sötétben. A terv hosszú távon az, hogy ilyen világító fákkal telepítsék be a városokat, hogy kiváltsa az utcalámpákat. Ezzel nem csak rengeteg áramot spórolnának meg, de a növények drámaian javítanák a városi levegő minőségét is.
Világító macska
Vissza a jövőbe - antigravitációs gördeszka, vagy egy jól sikerült átverés?
Finn és észt tudósok kábé 17 ezer embert vizsgáltak öt éven keresztül, és rájöttek, hogy négy biológiai jellemző vizsgálatával jó eséllyel kideríthető, hogy egy látszólag egészséges ember meghal-e öt éven belül. Vajon szeretné-e bárki is tudni, hogy mekkora a kockázata a halálának, ha nem tehetnek ellene semmit?
A filmben Johnny Depp egy tudóst alakít, aki a mesterséges intelligenciával foglalkozik. Egy technológiaellenes csoport azonban majdnem megöli őt. Társai, hogy megmentsék, a számítógépbe integrálják a tudatát.
Christopher Nolan állandó operatőrének, Wally Pfisternek a rendezői bemutatkozása. Nagyon ígéretesnek tűnik.
