Izé

Idealisztikus zsákutca vagy törvényszerű állomása a XXI. század gazdasági folyamatainak? 

A film készítői német gazdasági szakembereket szólaltattak meg a témában. Annyi biztos, hogy mind az akadémiai, mind pedig a köz-, illetve magánszférában dolgozó közgazdászok körében az egyik legvitatotabb kérdéssé vált az utóbbi néhány évben.

Bónusz: Értékalapú gazdaság, avagy miért ne érvényesülhetnének a belső vállalati menedzsment és marketing több évtizedes paragigmáját jelentő alapelvek a nemzet- és világgazdaságban?

Itt meg egy modernebb megoldás.

J.J. Abrams ősztől kezdődő új sorozata a poszt-apokaliptikus jövőben fog játszódni. Az áram egy rejtélyes elektromágneses impulzustól egyik pillanatról a másikra elmegy, és nem is jön vissza. A történet ez után játszódik 15 évvel, ahol az emberek kb. XIX. századi körülmények között kénytelenek élni.

Kis adalék a dogonokhoz: ez a primitív körülmények között élő nép elképesztő csillagászati ismeretekkel rendelkezik, tudását szájhagyomány útján őrizte napjainkig. Sirius gyermekeinek nevezik magukat, és azzal ejtették ámulatba az 1930-as évek elején a francia antropológusokat, hogy mindenféle műszer nélkül olyan bolygók létezéséről beszéltek, amelyek a Földről nem láthatóak, s melyeket csak a 19. század derekán erősítettek meg a csillagászok, különféle számítások alapján.

Hasonló post, csak fotókkal.

Hol van már a régi, XX. századi hagyományos csúzli... Annak az ideje lejárt, ne égesd magad, hogy olyannal lövöd ki a szomszédasszony ablakát! A videón láthatod, hogyan készíts magadnak a mai kornak megfelelő lézerirányzékos csúzlit.

Jól kerestek a magyarokon a külföldi tulajdonú vállalatok és hitelintézetek. Az idei első fél évben 2,77 milliárd eurót vontak ki hazánkból (Multiparadicsom, Kizsigerelik magyar dolgozóikat a multicégek), miközben a fejlettebb országokban pont fordított a helyzet: nem mennek, hanem érkeznek a milliárdok. A hazai jövedelemelszívásoknak csak úgy lehetne gátat szabni, ha a kormány végre komolyan venné: nem érdemes a külföldi vállalatokat támogatni, mert azok, ahogy tehetik, kiviszik a jövedelmet.

Angyalszem, az atlantiszi fényjáró
István, a csakrahangolás mestere
Merlin szerelemenergiát küld a tévéből
Nyilas Misi járókelőknek jósol az utcán
Odin, a boszorkány főpap (itt épp csúnyán beég)
Papa Wango is járókelőknek jósol
István és Papa Wango

Ők szerintem még a lottószámokat is tudják előre, csak nem alacsonyodnak le arra a szintre, hogy lottószelvényt vegyenek. ;)

Tény, hogy fővárosunk az előző századforduló egyik legszebb európai városa volt/lehetett és hogy imázsnak sem utolsó ez a cikk, de vajon mit szólnának az emberek a világ másik szegletében Budapest egyes területeinek mai látványához? (A legfrissebb kép 1968-ból származik.)

(A postkép picit segíthet, tippek, ötletek jöhetnek a kommentekhez.)