Hogyan jussunk haza, ha zárva a végállomás
Kesztölc leghíresebb polgárával tele volt a média az ünnepekben: H. Tamás, aki a buliból hazafelé inkább ellopott egy buszt, hogy ne kelljen gyalogolnia Esztergomtól Kesztölcig. Balesetet nem okozott, és ha ő nem meséli el a sztorit és nem tesz a rendőrségen beismerő vallomást, valószínűleg soha nem derül ki, hogy került a helyközi Ikarus a kesztölci lovardához.
Érdekes ünnepi beszélgetés Pál Feri atyával az elhivatottságról, családról, hitről, reményről, boldogságról, párkapcsolatokról. Többek között az is kiderül, hogy Pál Feri miért lett pap, miközben se szülei, de még nagyszülei sem voltak soha vallásosak és őt egyáltalán nem erre nevelték. :)
Finn csoda, az sohase lesz nálunk
„Mivel a társadalom és a kormány is tudja, hogy a legjobbak tanítanak, rájuk is bízza, hogy hogyan, milyen módszerekkel, milyen tankönyvekből és milyen tanterv szerint gondoskodnak a gyerekek oktatásáról. Éppen ezért nincs központi ellenőrzés és tanfelügyelet, és a tanárok sem külső kényszerből képezik tovább magukat.”Emericus | 2013.12.17. 13:11:09Nos igen. Az oktatási rendszer átalakítását ott kellene kezdeni, hogy elhajtani a francba a sok alkalmatlan tanárt mindenféle végzettésg és tudományos cím mellőzésével, átalakítani a tananyagot a mai kornak megfelelően és persze a miniszteri vagy álomtitkári vízfejet erőteljesen leépíteni.
Miért nem szexelnek a japánok?
A japán Institute of Population and Social Security felmérése szerint a fiatal nők 90 százaléka szerint szinglinek jobb lenni, mint amilyen egy házasság lehet. Az országban a harminc év alatti emberek 30 százaléka még soha nem randizott, a 16-24 év közötti nők 45 százalékát nem érdekli a szexuális kapcsolat, vagy egyenesen lenézi azt.
A különleges kultúra és a gazdasági kényszer, a társadalom fejlődése mára sokak szerint kóros irányt vett: nem kell kapcsolattal vesződni, az ezt kiszolgáló helyeken vagy az interneten úgyis meg lehet kapni mindent. Ennek extrém eredménye, hogy néhány ember már fizikálisan képtelen elviselni a másik nemet, megborzonganak, ha csak hozzájuk érnek. Nagy részük férfi, de nők között is előfordul.bungle | 2013.12.03. 09:47:51"Ezért sziget, nehogy elterjedjenek." (Hofi)
Itt a soha vissza nem térő alkarom!
közlegény | 2013.11.02. 13:59:53http://www.youtube.com/watch?v=GvE028gaMWk&feature=player_detailpage#t=221
Riport egy volt gyülekezeti taggal, a Hit Gyülekezetének igazi arcáról
Például a Fidesz székházat az „imakommandó” órákon keresztül átkozza.
Soha nem volt még olyasmi, hogy valaki kiállt volna a Hit Gyülekezetében, és beszámolt volna a gyülekezet anyagi helyzetéről. Sőt, azt mondták, hogy ha kíváncsi vagy az anyagi dolgokra, akkor az már lázadás, akkor te a szívedben azt feltételezed, hogy a nagykenetű szolgáló sikkaszt. Tehát vizsgáld meg magad, és tarts bűnbánatot...
(a cikket törölték, de fent van pl. itt is)bungle | 2013.11.04. 12:21:50Köszi, de a post szövegben lévő "fent van pl. itt is" link még működik (és ua.).
Elb*szott generáció
” ...Valahogy ezt az országot soha nem akarta a politika szolgálni, mindig uralkodni akart. Mi pedig engedtük, engedjük. Mert mit is tehetnénk ellene? Hiszen alig vagyunk tízmillióan…a mennyihez is? ...Közben csomagolunk. Na, nem magunknak. A gyerekeinknek. Mert ők elmennek, már akiben van elég kurázsi. Akiben lenne elég bátorság, dac, elszántság, tudás és ész ahhoz, hogy talpra rángassa ezt a leborult országot...Tudják, ott sincs kolbászból, meg hazát cserélni nem lehet, meg a túró rudi. Arra majd vissza fognak jönni, mint legyek a lószarra. A büszkeségünk…”
Ti egyetértetek az íróval? Tényleg ilyen rossz a helyzet?speedbump | 2013.10.08. 03:05:50Nem érthetőbb mivel nincs minimálbér és pláne nem 3000 euró. Lehet, hogy a 100-130 euró több mint amit itthon rá tudsz fordítani, de odakint valamivel azért az árak is magasabbak. 2000 Euró felett egyáltalán nem lehetetlen keresni. Mérnökként a 3500-4000 eurós fizetés nem elérhetetlen. És protekció sem kell hozzá, csak ügyesnek kell lenni.
Ha itthon nincs munkád, akkor a 800 euró pont 800 euróval több mint amit itthon kereshetsz. De sajnos ha egyedül vagy és nem tudsz összebandázni másokkal szállás + kaja + utazás stb ügyében, akkor sajnos nagyjából az éhenhalásra elég :(
Amiket írtam nem kifogások, csak gondoltam szólok, hogy sokminden másképp van mint, ahogy te tudod.
Az utolsó résszel egyetértek. Savanyú a szőlő. Én is éveket éltem különböző országokban.
Hogyan engedjük el életünk nagy szerelmét?
Mit tanácsolnátok valakinek, aki már beletörődött, hogy a szerelme nem tudja és soha nem is fogja szeretni, napról napra zombiként tengődik, napi 3-4 órát alszik, 1 hét alatt fogyott 4 kilót, a gyomra kikészült, se étvágya, se kedve semmihez és az idegösszeomlás szélén áll? Ha van ilyennel kapcsolatos tapasztalatok, meg egy kis empátia bennetek, legyetek olyan kedvesek és írjatok valami hasznosat, mert egy jó barátomról van szó (nem a post linkben lévő írás) és a cinikus, kioktató kommenteknek, a földön fekvő rugdosásának nem sok értelme lenne. Köszi előre is.Nas | 2013.09.30. 14:59:20Lehet, hogy ez brutálisan hangzik, de úgy kell gondolnia az illetőre mintha meghalt volna. Szabályosan meg kell gyászolnia az elvesztését, le kell zárnia véglegesen a vele töltött időt. Tudatosítania kell magában, hogy ezen már nem lehet változtatni, de az élet megy tovább, ettől még nincs vége. Mindenképpen meg kell próbálni kívülállóként szemlélni a dolgot. Segíthet, ha a lehetőségekhez mérten megpróbálja minél objektívebben végiggondolni, hogy mi volt a jó, mi volt a rossz vele, mit lehet köszönni az együtt eltöltött időnek, mit lehet tanulni a kapcsolatból. Tudatosítsa magában, hogy ha most vége is van, így is sokat nyert a kapcsolattal (ha mást nem, hát tapasztalatot), megérte belevágni, nem volt "elvesztegetett" idő, de most ideje tovább lépni. Ha elkezdi ezt tudatosan elemezni magában, akkor egyrészt a "haszonra" fog koncentrálni, amit a kapcsolattól kapott, nem pedig a veszteségre, másrészt egy idő után képes lesz analitikus, kívülálló szemmel viszonyulni a dologhoz, nem pedig a boncasztalon fekvő érintettként...
Amit a többiek írtak, az is nagyon igaz, hogy pl. nem szabad a dühöt, sértődöttséget, bosszút táplálni, mert az amellett, hogy stresszt okoz, csak azt eredményezi, hogy még tovább fogja foglalkoztatni a dolog. Nem szabad mazochista módjára sem mindig a közös emlékeken merengeni, a kezdeti időszakban egyszerűen kerülni kell minden olyan helyet, tárgyat, élményt, ami az elvesztett személyre emlékezteti. Ezért is jó, ha teljesen új dologba kezd (hobbi, munka), talál magának valami komolyabb célt, aminek az elérése leköti, és új perspektívát kínál neki, esetleg elköltözik a közös lakásból, stb. Az új kapcsolatot szerintem addig nem szabad erőltetni, amíg a régit nem zárta le, mert abból csak az lesz, hogy az új partnerben is a régit fogja keresi, és így nem fog tudni elszakadni a "szellemétől".
Soha ne add fel!
Mimis | 2013.03.20. 07:45:01Az ilyen embereket tudom tisztelni. Aki nem beletörődik, és eltesped a kis tolószékében, hanem tesz azért, hogy újra teljes értékű életet tudjon élni. :)
Bieber és a londoni fotósok
Nas | 2015.10.31. 09:23:32Norvégiában akart ingyen koncertet adni a "rajongóinak"? :D Az a 100 matt részeg ember, aki ott volt, valószínűleg "picit" mást várt, erre kaptak helyette egy Justin Biebert...örüljön neki, hogy csak vizes palackokkal dobálták meg. :D
www.funpic.hu/hu/kategoriak/demotivacios-plakatok/31996_?categoryId=9&position=&large=1
:)