Izé

Ja nagyon vicces. Kedves posztíró, te is kb így viselkednél, ha egy qrva nagy kamionnal felhajtanának a gyepedre amire rengeteg időt fektettél. Mondjuk annyiban nincs igaza hogy mi a fenének kellett az utcáig az a francos gyep? Kapun kívül már nem igazán az ő területe.

Imádtam azt a reklámot :D
https://www.youtube.com/watch?v=hGsVA6ROuC8&ab_channel=hyppolipot

Egy előadást megzavarni még ennél komolyabb ok miatt is kőbunkóság.

Érdekes A2D2...

Az a megfigyelésem - és én ezt alapvetően jellembeli problémának tartom az embereknél - hogy az ilyenek egyrészt a legritkább esetben kérnek bocsánatot, másrészt az egész esetből rossz tanulságot vonnak le és eszük ágában sincs esetleg jobban odafigyelni a jövőben.
Nálunk az dívik ilyenkor, hogy a szabálytalankodó tol egy kövér gázt, hogy nehogy véletlenül esetleg a következő lámpánál egymás mellé állva a szemembe kelljen néznie - pedig nem ordibálok, nem fenyegetőzök, nem intek be az ilyeneknek, esetleg egy rövidet dudálok rájuk. Bátor emberek. :)

Vérnyúl helyett vérlúd:)

Elképzeltem magam ezen a helyen, "nyugodt szívvel rám lehetne bízni" őket... valószínűleg megpróbálnám egy fél milliméteres résen bepréselni nekik az egeret/patkányt. :D
Egyszer egyik barátnőm megkért, hogy etessem meg a gekkóit, mert ő elutazott... át is mentem, ki is voltak készítve az élő tücskök egy dobozba, és egyesével csipesszel kellett volna megfogni őket, és odaadnom az állatkáknak. A gekkókkal nincs is gond, cukik, imádom őket, viszont olyan undor fogott el attól a sok tücsitől egy rakáson, hogy még a doboz tetejét sem mertem levenni félve, hogy szétugrálnak a szobában... úgyhogy beraktam a dobozt a terráriumba, majd egy hosszú pálcikával lepöcköltem a tetejét és úgy ugráltak ki belőle a tücskök, ismerősöm pedig utána nyilván megveregette a vállam. Így legalább nem kér meg rá, hogy legközelebb esetleg itassam meg a több száz pókját... :D