Izé

vannak olyan esetek, amikor nem érdemes spórolni a gumin, de én nem erre az esetre gondoltam

A dragsterek gumija csavarodik így meg a felnin, mikor? Amikor elindul, vagyis a kocsi szeretne egy helyben maradni, de a kerék már indulna, a gumi pedig próbál mindkét erőnek ellenállni. Itt a gumi akkor "hullámzott be", amikor a srác levette a gázról a lábát, esetleg még fékezett is, ha nincs túl sok esze. Egy ilyen fékpad tulajdonképpen egy hatalmas lendkerék. Itt pont fordítva van, mint a dragsternél. Az út, vagyis a fékpad forogna tovább, de a kerék meg akar állni a motorfék vagy a fék miatt, viszont itt a gumi nincs felcsavarozva a felnire, mint a drag-eknél, így szépen megadja magát. És ilyen sebességnél természetes, hogy szétcsap mindent.

A végén azt mondja, minden normális ember hátratolatott volna?

Mert különben:

http://lifenews.ru/mobile/news/155266

Nekem sem tetszik ebben a formában, mert az igazság az, hogy például rám sem figyel senki. Meg rád/rátok sem. Miért? Kellene? Más formában : miért kellene? Én nem is igénylem. Rájuk viszont kell, és én azt látom, hogy általában az emberek együtt éreznek a fogyatékkal élőkkel, és segíteni szeretnének nekik ... ők (illetve egy kis százalékuk) viszont pont ettől (is) vannak felháborodva, hogy máshogyan kezelik őket, mert az már megkülönböztetés. Persze ha valaki meg leszarja és átgázol rajtuk, akkor" az a baj". Észrevették, hogy ezt jól meg lehet lovagolni, és ilyen módon a sértődés számukra mindig jogos. Persze ez így durva általánosítás, nem általában, csak pár emberre vonatkozik, de pont ők azok, akik mindenhol publikálnak. Két idézet illik ide:

"...a köznapi emberekre az jellemző, hogy osztozunk egy jelképes tőrön: öntükrözésünk gondjain.
Megsebezzük magunkat ezzel a tőrrel, és vérzünk; az öntükrözés láncainak pedig az a szerepe, hogy azt az érzést nyújtsák nekünk, hogy együtt vérzünk, hogy valami csodás dolgon, az emberi mivoltunkon osztozunk.
De ha alaposabban szemügyre vesszük a dolgot, felfedezzük, hogy egymagunkban vérzünk, hogy nem osztozunk semmin sem, hogy nem teszünk mást, csak kezelhető, valótlan, mesterséges tükörképünkkel játszadozunk."
(Carlos Castaneda)

És szintén tőle:

"Örökségünk nem más, mint egy karám, amelyet mi erőddé változtattunk, hogy védelmezzük az énünket – vagy még inkább börtönné, ahol energiáink kimerülnek az életen át tartó rabság következtében. Legjobb éveinket,érzéseink és erőnk legjavát pazaroljuk arra, hogy örökké javítgatjuk és foltozgatjuk ezt az építményt – az építményt, amivel saját magunkat azonosítjuk. – A felnövekvő gyermek, ahogy társadalmi lénnyé válik, saját fontosságának hamis bizonyítékait követeli. És ami kezdetben az önvédelem egészséges érzése volt, végül nem lesz más, mint önző, lármás követelődzés, hogy megszerezze mások figyelmét. Az összes ajándék közül, amit kaptunk, az önfontosság érzése a legvégzetesebb, mivel egy mágikus, élettel teli teremtményt arrogáns, nyomorult, báj nélküli szörnyeteggé változtat."

Nem semmi:)

Az nem kerekesszék! USA-ban divat az ilyen elhízott zsírdisznóknál az elektromos járgány.

az nem jutott az eszedbe, hogy esetleg nem egyedül megy kocsikázni? :)

Ez de menő...

www.youtube.com/watch?v=gkiz1uWCF0Y