Izé

Egyes mélytengeri élőlények, például medúzák fényt bocsátanak ki magukból. Roosegaarde és egy amerikai tudós Alexander Krichevsky elkülönítette az állatok DNS-éből azt a részt, ami a fénytermelő anyagért felelős, majd ezt a részt beültették növényekbe, így azok levelei is világítani kezdtek a sötétben. A terv hosszú távon az, hogy ilyen világító fákkal telepítsék be a városokat, hogy kiváltsa az utcalámpákat. Ezzel nem csak rengeteg áramot spórolnának meg, de a növények drámaian javítanák a városi levegő minőségét is. 

Világító macska

Az AK-47 vagy az M16?

Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékén folyó kutatás során épített drónok önszerveződő módon, központi irányítás nélkül képesek rajban repülni, és akár célpontot követni biztonságosan, emberi beavatkozás nélkül. Ezzel berepültek a nemzetközi tudományos élet élvonalába is.

Bizonyos IQ alatt az USA-beli elítéltek rendszerint mentesülnek a halálbüntetés terhe alól. A tudomány azonban az IQ-teszteknél megbízhatóbb eszközöket keres a tettesek felelősségre vonhatóságának megítéléséhez.

Finn és észt tudósok kábé 17 ezer embert vizsgáltak öt éven keresztül, és rájöttek, hogy négy biológiai jellemző vizsgálatával jó eséllyel kideríthető, hogy egy látszólag egészséges ember meghal-e öt éven belül. Vajon szeretné-e bárki is tudni, hogy mekkora a kockázata a halálának, ha nem tehetnek ellene semmit?

Vizsgálatok igazolják, hogy a férfiak körében is egyre gyakoribbak az olyan klasszikus női betegségek, mint az anorexia vagy a bulimia nervosa. A jelenség hátterében a nemi szerepek és a testideálok változása áll, aminek következtében a szakemberek a nyolcvanas évek óta átlagosan ötévente írnak le egy új, az evés- és testképzavarok családjába tartozó tünetcsoportot. Ezek egyike a kényszeres testépítés formájában jelentkező izomdiszmorfia, ami a férfiak egy csoportjának kétségbeesett reakciója a nők erősödő társadalmi szerepvállalására.