Hetven évvel a háború után soha nem látott iratokat bányásztak elő az 1944–47 közötti szovjet megszállás mindennapjairól. Rettegő falusiak, tömeges nemi erőszak, rablás és zabrálás, a válogatás nélkül elhurcolt férfiak sorsáról való félénk tudakozódás dokumentumai – a magyar levéltárak anyagai egymás mellé rakva pontos képet adnak a Vörös Hadsereg és a magyarok találkozásáról.
Megnézheted merre, meddig fizetős az M0, hogy a Miskolci elkerülő pontosan hol ingyenes és hogy hol is kell a megyei matricákat használni, hogy ne büntessenek meg.
A Norvég Alap összes nemi szempontból érdekes egyenlőséggel foglalkozó projektje a nőknek szól, 15 különböző projektben 499 ezer Euróval (152 millió forinttal) támogat női projekteket, miközben nincs egy kifejezetten férfiaknak szóló projektjük sem, vagyis erre a célra 0 Eurot fordítanak. És mindezt az egyenlőség nevében teszik Magyarországon.
(Pontosítom: egy projekt van ami a férfiakkal is foglalkozik. A meleg férfiakkal. Kemény 19 Euro támogatással.)
A női gyilkosok ritkák, pontosabban viszonylag ritkák. Mármint a férfiakhoz képest. Viszont éppen ezért mindig médiaszenzáció lesz belőlük. Kevésbé is gyanakszunk rájuk. Arra azonban, amit ez a nyolc nő művelt, nincsenek szavak. Vigyázat, megrázó írás, csak felnőtteknek!
Az autóban dolgozik egy sávtartó elektronika, amely képes arra, hogy apró korrigálásokkal akkor is úton tartsa a kocsit, ha a sofőr valamiért nem tartja pontosan az úton. Mivel a legtöbb országban egyelőre törvény tiltja a sofőr nélküli autózást, ezért egy elektronika adott időközönként ellenőrzi, hogy a sofőr a kormányon tartja-e a kezét. Ez egy szenzor, ami a kéz a súlyát figyeli, és ha az nincs a kormányon, akkor lekapcsolja a rendszert.
Több kutató kísérletei is azt mutatják, hogy az emberek nem tudják megkülönböztetni a rossz bort a legjobb minőségtől. Egy amerikai borász azt állítja, még a szakemberek sem képesek pontosan megítélni a borokat.
A törvényjavaslat értelmében nem lesznek megismerhetők azok a szerződések, döntést megalapozó dokumentumok, amelyeknek kiadása túl sok munkával járna az adatkezelő szerv számára. A törvény nem pontosítja, hogy „a túl sok munka” mit jelent, így a gyakorlatban a hivatalok dönthetnék el, hogy kiadják-e a kért adatokat vagy sem. Ez tökéletesen szembemegy a közpénzek költésének ellenőrzésével.
