Izé

...csak átmenetileg megzavarja köztük a kommunikációt. Hosszú távon viszont az agyi leépülés ellen hat.

Egyes mélytengeri élőlények, például medúzák fényt bocsátanak ki magukból. Roosegaarde és egy amerikai tudós Alexander Krichevsky elkülönítette az állatok DNS-éből azt a részt, ami a fénytermelő anyagért felelős, majd ezt a részt beültették növényekbe, így azok levelei is világítani kezdtek a sötétben. A terv hosszú távon az, hogy ilyen világító fákkal telepítsék be a városokat, hogy kiváltsa az utcalámpákat. Ezzel nem csak rengeteg áramot spórolnának meg, de a növények drámaian javítanák a városi levegő minőségét is. 

Világító macska

Mától újabb rezsielemek ára csökken, olcsóbb lesz a szippantás, kéményseprés, víz, csatorna, PB-gáz és a szemétszállítás is, bár a mostani „csakazértis” intézkedések érdemben a megszorító csomagok miatti lakossági tehernövekedéshez mérten is minimálisak, elviszi majd a csekkadó. A tehercsökkentésnek becézett lépés hosszabb távon gyakorlatilag csak egyik zsebből a másikba helyezi át a pénzeket.

Az urók (így hívják a nádi szigetlakókat) az inkák szent tavában álló szigeteket építenek pusztán totoranádból és ott élnek a víz kellős közepén, a nádhalom tetején. Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentről kell újra és újra pótolni a "talajszintet", hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak - szintén nádból - a kunyhócskáik, még mini templomuk is van.