Izé

A Föld Órája (Earth Hour) akció 2008-ban is megmozgatta az amúgy csúnyán pazarló, és sok helyen fölöslegesen világító világot. Tavaly magyar idő szerint március 29-én, este 8 órakor számos nagyváros borította önmagát sötétségbe. Sydney kezdett, majd követte Manila, Bangkok, Budapest, San Francisco, és így tovább...

Az eredeti kampányt az ausztrálok találták ki: először csak Sydney lakosait buzdították otthonaik világításának lekapcsolására. Az első Föld Órája 2007-ben nagy siker volt: Sydneyben 2,2 millió család és üzleti vállalkozás kapcsolta le a villanyokat egy órára. Mára a legnagyobb nemzetközi, klímaváltozás elleni akcióvá nőtte ki magát a kezdeményezés.

Idén március 28-án, magyar idő szerint 20.30-kor a világ minden táján lekapcsolják a villanyt egy órára - ez a Föld Órája. A cél az, hogy 1 milliárd ember és több mint 1000 város csatlakozzon az akcióhoz, bizonyítva, hogy globális összefogással eredményesen lehet fellépni a klímaváltozás ellen.

Tavaly 100 millió ember és 35 ország részvételét hozta az akció. 2008-ban már elsötétült a Golden Gate híd San Franciscóban, a római Colosseum, illetve a Vár és a Lánchíd Budapesten, jelezve egy olyan ügyet, amely minden órával egyre sürgetőbbé válik.

A Föld Órája 2009 világméretű felhívás minden egyes ember, minden üzleti vállalkozás és minden közösség számára. Figyelmeztetés a felelősségvállalásra, a fenntartható jövőért való tenni akarásra. Ezen az estén Európától Amerikáig újra híres épületek és terek fognak sötétbe borulni. Az emberek a világ minden táján lekapcsolják a villanyt egy órára, és csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, melynek célja a természet megóvása, bolygónk jövőjének biztosítása. Idén több, mint 64 ország vesz részt a Föld Órája 2009 akcióban.

„Egy 26 éves fiatalembernek kedve támadt egy csésze kávéra. Elővette a csészéjét, megtöltötte vízzel és (mint már annyiszor) a mikrohullámú sütőbe tette, hogy a víz megmelegedjen. Nem emlékszem már pontosan mennyi időre állította be az órát, de arra igen, hogy azt mondta fel akarta forralni a vizet. Amikor a beállított idő lejárt, kivette a csészét a mikróból, belenézett, és csodálkozva vette észre, hogy a víz nem forrt fel. Abban a pillanatban a csésze “robbant” és egész tartalma az arcába csapódott. A csésze még épségben volt mikor eldobta, tartalmát pedig a vízben felgyülemlett energia „robbantotta fel”. Az arca tele lett hólyagokkal, arcát 1. és 2. fokú égési sebek borítják, nagy a maradandó sebhelyek valószínűsége. Bal szemén akár a látása is sérülhetett. Kórházi tartózkodása idején a kezelőorvos elmondta, hogy ez, sajnos, elég gyakori eset és figyelmeztetett, hogy soha ne melegítsünk csak vizet a mikróban. Ha vizet szeretnénk melegíteni, valamit mindig tegyünk a csészébe, fapálcikát, teafiltert stb, ami a keletkező energiát elvezeti. Sokkal biztonságosabb azonban a vizet vízforralóban melegíteni.”

A General Electric válasza:

„Köszönjük a megkeresést. Örömmel állok rendelkezésükre. Az önökhöz beérkezett e-mail tartalma megfelel a valóságnak. Mikrózott vízben és egyéb folyadékokban nem mindig keletkeznek buborékok a forráspont elérésekor. Tulajdonképpen túlhevített állapotba kerülnek, és nem keletkeznek buborékok. A túlhevített folyadék akkor fog kiforrni a csészéből, amikor megmozdítjuk, vagy például kanalat vagy teafiltert helyezünk bele. Hogy ez ne történjen meg és megelőzzük az esetleges sérüléseket, soha ne melegítsünk csészében bármilyen folyadékot két percnél hosszabb ideig. Melegítés után hagyjuk a csészét még 30 másodpercig a mikróban állni  és csak azt követően vegyük ki és tegyünk bele kanalat vagy bármi mást.”

Egy technika tanár a következő magyarázatot fűzte az esethez:

„Köszönöm a mikrohullámú sütővel kapcsolatos figyelmeztetést. Nem az első eset, amellyel találkozom. Az oka egy túlhevítésként ismert jelenség. Vízmelegítés közben bármikor előfordulhat, különösen akkor, ha az edény, amelyben a vizet melegítjük új, vagy ha csak kis mennyiségű vizet melegítünk (fél csészénél kevesebbet). Az történik, hogy a víz gyorsabban melegszik föl, még mielőtt buborékok keletkezhetnének. Ha a csésze nagyon új, akkor nincsenek még rajta kisebb felületi karcolások, repedések,  amelyek a buborékok képződését elősegítenék. A felgyülemlett hőt elvezető buborékok hiányában a folyadék nem kezd forrni, hanem tovább melegszik, jóval saját forráspontja fölé. Amikor azután ilyen állapotban a csészét megmozdítjuk, vagy a folyadékot megkeverjük, rohamosan beindul a buborékképződés és kiszorítja a csészéből a forró folyadékot.”