Izé

Mai ismeretterjesztő rovatunkban egy kis szőrpamacs: a nagy pele. Egész Európában elterjedt, nálunk is gyakori emlős, így kirándulás közben mi is bármikor összefuthatunk ezzel a szürke bundás gombszemű rágcsálóval. :) A gyümölcsöskertek nagy barátja, nagy kedvence az alma, azért akár a házakba is bemerészkedik. A pelék ősszel feltankolnak a téli álom idejére. Vastag zsírréteget kell növeszteniük, hogy bírják a féléves koplalást, októbertől áprilisig ugyanis egyhuzamban alszanak. Kis álomszukékok. :D

Kreacionizmus (Wikipédia)
Darwin és a kreacionista egyetemisták: Egy apró cickányféle állat, valószínűleg az egyik első, 210 millió éve megjelent emlős, a morganucodon csontvázának modellje előtt a másodéves biológushallgató, Lauren Dunn nem volt túlságosan elragadtatva: "210 millió év? Ez maga az önkényesség. Csak úgy odaírnak egy számot, mert nem tudnak semmit". "Biológiai-genetikai lehetetlenség, hogy ez itt, ez a patkány olyanná fejlődjön, mint mi!" - csatlakozott felháborodva a húszéves Nathan Hubbard orvostanhallgató.

"Nagy, kövér testű, nagy, kövér emlőjű lánynőket keresek..."

2008-as Aniboom nyertes animáció, melyben betekintést nyerhetünk a világ egyik legkisebb emlősének, a vízicickánynak az életébe.

Érdekességként még annyit, hogy a kung-fu harcművészetben is létezik imádkozó sáska stílus, amelyről bővebben itt olvashattok.

Az ivadékgondozásnak ez a különleges módja egyébként nem egyedi jelenség a békák körében, a pipabékákhoz hasonló - már-már az emlősök méhlepényével analóg - háti költőtáskában hordják ki ivadékaikat pl. a tasakos békák (Gastrotheca spp.) is, sőt még náluk is extrémebb módon járnak el az orrosbékák (Rhinoderma spp.), ill. a gyomorköltő békák (Rheobatrachus spp.), előbbiek hímjei ugyanis a hanghólyagjukba, utóbbiak nőstényei pedig (nevüknek megfelelően) a gyomrukba juttatják a petéket, és ott költik ki őket, ill. őrzik az utódokat míg azok teljesen ki nem fejlődnek.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a repülő kígyó (Chrysopelea).
A dél-ázsiai esőerdőkben élő kígyók tekergőző mozdulatokkal siklanak az ágak között. Japán kutatók szerint - akik megpróbálták modellezni mozgásukat - a hüllők repülése a lehulló papírszalag aerodinamikáját követi. A kígyók a fáról lógva, függő helyzetből rugaszkodnak el, lenyűgöző fordulatokat hajtva végre a levegőben. A kiválasztott célpontot rendkívüli pontossággal érik el, miközben játszi könnyedséggel kerülik el az útjukba kerülő akadályokat. Röppályájuk felénél a hüllők teste ellaposodik, és siklani kezdenek a levegőben. Míg egyes repülő emlősök (pl. repülő mókus) és más hüllők szárnyszerű hártyáik segítségévek vitorláznak a levegőben, addig a repülő kígyók hullámzó mozgással manővereznek.

Még több kép itt és itt.

A faj érdekessége hogy a hímek agyara 2-3 méter hosszúra is megnőhet, és még senki nem tudja, hogy mire való igazán...