„Az első kortyot a számba véve majdnem felkiáltottam, hogy "vaddisznókoktél!" én ugyanis ezen a néven ismerem azt, amikor a buliban összeöntik az összes megmaradt italt.” :D
Dr. Wallach egy igen népszerű orvos Amerikában, akit 1991-ben Nobel-díjra jelöltek.
"Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel. Én egy farmon nőttem fel, St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk marhákat tenyészteni. Ha ismerik a marhatenyésztést, bizonyára tudják, hogy a profithoz vezető egyetlen út önállóan megtermelni a kukoricát, a szójababot és a szénát. A malomban megőrölték ezeket, és rengeteg vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk őket, a legjobb egyedeket magunknak hagytuk. Az az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezűleg készítettük a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtünk semmilyen ásványt és vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni fájdalom és betegség nélkül."
Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában 50 centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?
A dicsőséges EU parlamentje nemrég hozott egy olyan törvényt, miszerint mendenről klnikai vizsgálattal kell kimutatni, hogy milyen hatással van az egészségre. Mivel a vízre senkinek sincs több milliárdja ezek elvégzéséhez, ezért többé nem használhatják rá, hogy oltja a szomjúságot, míg a kólára, egyéb cukros üditőkre igen.
A lagúna 6 millió liternyi geotermikus vize - amely 40 óránként kicserélődik - 37-39 C fok hőmérsékletű. A víz 2000 méter mélyről tör fel (ebben a mélységben a hőmérséklete 240 C fok), ahol kioldja az ott található ásványi anyagokat.
feltételezem Tesc0ban, Auch@nab már igen, de ha van már a belárosban is lelőhely, akkor kérem az infót
Szerbiában és Szlovéniában lehet Coctát kapni, nem is hajaz a kólára, ezzel szemben savanykás (mintha kólát innál citromkarikával) és nincs benne koffeins és foszforsav
imádom :)