Izé

Van itt minden, LMD hullámok, Blacklight Folyamat, Joe-cella (amiről már volt külön post is), Thestatica gép, Hendershot Generátor, Plazma áramfejlesztés... okosodjatok! ;)

A 10 és fél perces alkotás 1936-ban készült és van benne minden: légifelvételek, Halászbástya, díszőrség, Lánchíd, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben Egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A *Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán! című, tíz és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában.
A minősége nagyon jó, a képek hihetetlen frissességükkel azt a benyomást keltik, mintha ott, vagy inkább AKKOR itt lennénk! Valóságos időutazás! Régi Böske-híd, régi autók, régi fürdőruhák, régi hullámfürdő(!), régi falombok régi szélben, stb. Oh! Megjegyzendő, hogy még üresek a domboldalak! Ahhoz képest ma már hogy teleépült.

(Nem volt szívem átírni az eredeti szöveget. Cableguy)

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a repülő kígyó (Chrysopelea).
A dél-ázsiai esőerdőkben élő kígyók tekergőző mozdulatokkal siklanak az ágak között. Japán kutatók szerint - akik megpróbálták modellezni mozgásukat - a hüllők repülése a lehulló papírszalag aerodinamikáját követi. A kígyók a fáról lógva, függő helyzetből rugaszkodnak el, lenyűgöző fordulatokat hajtva végre a levegőben. A kiválasztott célpontot rendkívüli pontossággal érik el, miközben játszi könnyedséggel kerülik el az útjukba kerülő akadályokat. Röppályájuk felénél a hüllők teste ellaposodik, és siklani kezdenek a levegőben. Míg egyes repülő emlősök (pl. repülő mókus) és más hüllők szárnyszerű hártyáik segítségévek vitorláznak a levegőben, addig a repülő kígyók hullámzó mozgással manővereznek.

Az elv: a látható fény tartományába eső, 390nm és 770nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzásnál léteznek hosszabb és rövidebb hullámhosszú sugárzások is. Az infravörös fényképezésnél a 770nm és 1200nm közötti úgynevezett közeli infravörös tartományban fotózunk, aminek a végeredménye, hogy a a tárgyakról visszaverődő infravörös fényeket rögzítjük, így kapjuk meg az infra fotókra jellemző havas/holdbéli táj hangulatot. A műfaj űzhető analóg és digitális gépekkel is, ahol a digitgépeket szűrőzni kell, az analóg fotózásnál ezen felül infra filmet kell használni. Digitgépekre a legelterjedtebb, de sajnos megszüntetett Hoya R72 szűrő a legnépszerűbb.