Izé

Az urók (így hívják a nádi szigetlakókat) az inkák szent tavában álló szigeteket építenek pusztán totoranádból és ott élnek a víz kellős közepén, a nádhalom tetején. Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentről kell újra és újra pótolni a "talajszintet", hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak - szintén nádból - a kunyhócskáik, még mini templomuk is van.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a repülő kígyó (Chrysopelea).
A dél-ázsiai esőerdőkben élő kígyók tekergőző mozdulatokkal siklanak az ágak között. Japán kutatók szerint - akik megpróbálták modellezni mozgásukat - a hüllők repülése a lehulló papírszalag aerodinamikáját követi. A kígyók a fáról lógva, függő helyzetből rugaszkodnak el, lenyűgöző fordulatokat hajtva végre a levegőben. A kiválasztott célpontot rendkívüli pontossággal érik el, miközben játszi könnyedséggel kerülik el az útjukba kerülő akadályokat. Röppályájuk felénél a hüllők teste ellaposodik, és siklani kezdenek a levegőben. Míg egyes repülő emlősök (pl. repülő mókus) és más hüllők szárnyszerű hártyáik segítségévek vitorláznak a levegőben, addig a repülő kígyók hullámzó mozgással manővereznek.

Akit a rakétaember élőben is érdekel: október 13-án a Fáy utcai Vasas műfűves pályáin megrendezésre kerülő vendéglátós focikupa szünetében kb. dél körül mégegyszer repül. Füldugót hozzatok!