Kipufogóból itták a vizet a sivatagban a színészek
Érdekes videóval szeretné felhívni a Mercedes-Benz a hidrogén-hajtású, üzemanyagcellás modelljének tiszta működésére, ugyanis felkérték Diane Kruger színésznőt és Joshua Jackson színészt, hogy autókázzanak egyet a B-osztály F-Cell változatával az Egyesült Államok egyik legforróbb és legszárazabb helyén, a Death Valley Nemzeti Parkban. Innivalót viszont nem vihetnek magukkal, kizárólag a kipufogóból lecsöpögő, összegyűjtött vizet ihatják. Az szinte mellékes is, hogy mennyire fedi a valóságot, hogy az 50 Celsius-fokos melegben, csak ennyit ittak, a hangsúly tényleg azon van, hogy a hidrogén-hajtású autó működése közben csupán ivóvíz minőségű pára keletkezik. Az üzemanyagcellában elektrokémiai reakció révén a hidrogén és az oxigén áramot és hőt termelve vízzé alakul. A víz jelen esetben mint “melléktermék” távozik a kipuffogón keresztül.
A legnagyobb holokauszt
A civilizált Amerikát barbár európaiak fedezték fel. Az indiánok gyönyörű, tiszta városokban éltek, mezőgazdaságuk és kereskedelmük virágzott. Nagy hangsúlyt fektettek a személyes higiéniára és kultúrára. A mosdatlan, barbár telepeseket csak az arany érdekelte. A világ legnagyobb népirtása következett, és a bennszülöttek jogaikat Amerika ma sem védi. De hamarosan változás jön.Mordredd | 2013.12.02. 13:58:49Felesleges szerintem azon keringeni hogy melyik kultúra volt a barbárabb vagy az erőszakosabb. Nagyon eltérő és egymástól hosszú távon függetlenül kialakult civilizációkról beszélünk, amiknek a kontinens "felfedezéséig" semmi közük nem volt egymáshoz. Az egyik a higiéniában és a gazdálkodásban járt előbbre míg a másik mondjuk a hajózásban és a hadviselésben. Én egyik felet sem nevezném primitívebbnek, egyszerűen csak nagyon eltérő irányban fejlődött a társadalmuk, más értékek alapján ítélték meg egymást, legyen az jó vagy rossz. Az Európai kultúrára mindig is nagyon jellemző volt az expanzív, hódító szemléletmód, ami elég érdekes, ha belegondolunk hogy a történelemben más helyeken is születtek nagy potenciállal rendelkező civilizációk. pl. Kína (akiknek mellesleg sokkal jobb, nagyobb és felszereltebb hajóik voltak már jóval Kolumbusz kora előtt) és minden eszközük és erőforrásuk meg volt hozzá hogy távoli földeket gyarmatosítsanak, de ennek ellenére mégis Európa volt az aki később leginkább élt ezzel a lehetőséggel, itt nem csak Amerikára gondolok, hanem szinte minden más kontinensre, a keresztes háborúktól egészen a XX. század első feléig. Persze nem mintha a világ más népei nem alapítottak volna mocskosul gazdag és sokszor megállíthatatlannak tűnő birodalmakat. pl. az Inka birodalom csak hogy témánál maradjunk. Viszont arról sem szabad megfelejtkezni hogy a Pizzaro és a Cortez féle figurák semmire nem mentek volna egymagukban, fejlettebb fegyverek ide vagy oda. Mind a ketten tudták jól hogy a domináns Indián kultúráknak esetükben Inkáknak és Aztékoknak sok ellenségük van a közvetlen környezetükben is, elvégre nem kakaó osztogatással alapították a birodalmukat ők sem. A Spanyolok lázadást szítottak a helyi "behódolt" törzsek között az elnyomóikkal szemben és így tudták végül megbuktatni ezeket a helyi nagyhatalmakat. Corteznek Tenochtitlán ostrománál nagyjából 800 embere volt és ehhez társult még kb. 30 000 lázadó dühös indián ami már így egy elég tekintélyes sereg. Persze azok a szerencsétlen őslakosok akik ekkor a spanyolok mellé álltak még nem tudták hogy ezzel csak az újabb elnyomóikat támogatják. Amúgy a fekete rabszolgák esetében sem volt a történet pusztán fekete és fehér. Az európaiak ott is ravaszul ki tudták használni a helyi törzsek közötti folytonos viszályokat, fele annyi rabszolgát sem tudtak volna összefogdosni ha más feketék nem segítik őket ebben. Például az európaik fegyvereket és sok más holmit adtak bizonyos törzseknek amik cserébe átadták nekik az ellenséges törzs életben hagyott tagjait, persze ha Amerikában a rabszolgaság a téma, erről ugyanúgy nem divat beszélni.
Lényegében a háború, a hódítás és az agresszió minden kultúrában ott van, csak maximum más köntösben és mértékben.
Csendet!
sono, a „csendcsináló”nearo | 2013.11.28. 19:20:42nekem erről ez jutott eszembe 1:40-től :D
http://www.youtube.com/watch?v=iE0fzoEJa1Y
A világ egyik legelvarázsoltabb kiállítása
A Higgs-bozon felfedezésének helyén, a CERN-ben két kitűnő kiállítás várja az érdeklődőket, és meg lehet nézni az igazi berendezések egy részét is.
A részecskefizikai kutatások legnagyobb központja ma Európában van, Genf mellett. A CERN-ben működik a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Nagy Hadronütköztető (LHC), amelynek segítségével felfedezték a Higgs-bozont.
A kutatások mellett a CERN nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre, ezt a célt két kitűnő, ingyenesen látogatható kiállítás, A részecskék világa (Universe of Particles) és a Mikrokozmosz (Microcosm) is szolgálja.
Előzetes bejelentkezés után vezetett túrákat is tartanak az érdeklődőknek, de az LHC alagútjába való lejutást előre nem garantálják.
Részletes információkat a képre kattintva találhattok (angolul)norbertvincze | 2014.01.22. 04:30:59a végén még kiderül, h miért van több anyag, mint antianyag
http://press.web.cern.ch/
Fogd az egered és alapíts saját zenekart! ;)
Szancso | 2013.10.16. 17:28:04Alig tudtam megfogni azt a rohadt egeret.
Hiába vallattam, hogy árulja el hol vannak a társai, hallgat mint a sír.
Így nehéz lesz zenekart csinálni. :D
Guns 'N Roses ázsiai remix :)
Alma123 | 2013.10.11. 11:38:33wááá!
torzítós guzheng :DDD
Svéd közúton 300 felett - német rakéta vs. japán hangszeres
Randal Graves | 2013.10.16. 11:08:57Én sem kinyomom a gép szemét, hanem 110-140nel, ritkábban 160-180al megyek.
Azért nagy hülyeséget írtál, minden szuperkocsi más és más. Nem lehet azt mondani, hogy midegyiket ugyanúgy lehet vezetni. Pl.: a régebbi nagy lambók életveszélyesen tudnak viselkedni, egy régi porsche 911-nek a motor helye teszi a vezetési élményt kaotikussá. Míg a ferrari f12-ben annyi erő van, hogy még a legtapasztaltabbak is megréműlnek, mikor tapossák a pedált, és a kormány se piskóta. De vannak egyszerű kocsik is, audi r8, ferrari f458, f40.
Azért ha egy 18 éves tapasztalatlan valaki ült volna a merciben egy fán végezte volna. Közúton teljesen más gyorsan menni, mint zárt pályán. Az a megterhelő, hogy mindenre figyelni kell, előttem lévő autó, szembe jövő valami, az út minősége stb... És ezt időben feldolgozni és reagálni. Ehhez hozzá kell szokni. Egy versenypáláyn vagy autópályán már sokkal kevesebb ilyen zavaró tényezőre kell figyelni. És ez már 5 perc után is fárasztó tud lenni.
Bárki vezethez f1-es autót ha van rá elég pénze. Bárki vehet f1-es autót ha van rá pénze. Az más kérdés, hogy 10 perc után megfájdul a nyaka. Erre edzeni kell. Amiről te beszélsz az a vadészgéppel való repülés, ott már sokmindennek kell eleget tenni.
Szimpatikus gyermek-kar (ok) :)
KeleMan | 2013.09.02. 12:41:15Tényleg jók, de azért nem kéne ennyire verni a mellüket! :)
Hangszórohamosztagos ;)
DJ Puna „megveszi” élete első lemezjátszóját - avagy régen a bozót lógott ki alul, most a kütyü
Ravennë | 2013.06.16. 22:39:17Bár már nem ma történt, de úgy emlékszem, hogy "húúú" :P
Egyébként nem egy egyszerű "húúú" volt, mellé teljes testbedobással rámozdultam! :D (jó, én jobban megijedtem)
Ha teszemazt 100km-t tettek meg, akkor 925g H2-t égettek el, ami 462,5 mol. Ehhez hozzájön ugyanennyi oxigénatom, ami 16g/moljával számolva 7400g. A kettő összesen 8325g, azaz nyolc liter három deci víz, amiből ketten azért el lehet lenni 100km-nyi furikázás idejéig...
(ha jól számoltam... 18 éve tanultam effélét utoljára, ha tévedtem, akkor kérlek javítsatok)