Izé

Hát a szerszámkészítésben bizony, hogy kell a CNC-t használni. De azt ugye tudod így vizsga előtt, hogy az nem egy gép, hanem a vezérlés? :)

Amúgy, jogos. Úgy elvárni egy tudást, hogy gyakorlati rész nincs is. De én mondjuk közgazdaságiba jártam, tanultunk mindenfélét, de ha bedobtak volna egy munkahelyre, csak pislogtam volna. Mert mondjuk papíron simán meg tudtam csinálni egy naplófőkönyvet, csak épp azt sem tudtam, hogyan néz ki, vagy használnak-e olyat. De azért igazán a szakmai gyakorlati tudást mindig az életben tanulja meg az ember. Mondjuk esetedben tényleg nem árt, ha tanítják is a gépkezelést, programozást, ha utána elvárják.

és egy rakás egyéb dologhoz "értenek" még, kivéve a saját szakterületüket, kíváncsi lennék a nagyokos egyszikű (együgyű) szüleire.

Ez van. Ma mindenki ért a pedagógiához, dívik ítélni a tanárok munkáját.
Én mat-fizika szakos tanár vagyok. Minimum 5 perc arra megy az órákon, hogy elmagyarázzam, hogy a logaritmust, vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletét miért kell tudni. Persze kidobott idő, mert a vége úgy is csak legyintés a diákok részéről.
Fura dolog ez. Régen azért ment a harc, hogy mindenki tanulhasson, ne csak a kiváltságosok, tehetősek. Most meg azért, hogy mi a francért kell tanulni és a legszörnyűbb, hogy a mai szülőgeneráció még adja is a gyerekek alá a lovat.

Akinek egy kicsit is nehezebben megy a tanulás, már megy is kivizsgálásra, ahol természetesen diszkalkuliát diagnosztizálnak. Persze helyesírás, idegennyelv alól már rég fel van mentve. Na el jött az idő, hogy kilépjen a munkaerőpiacra. Hát sok sikert!

És tényleg nem tette ki. Rákattintottam a Hozzászólás gombra, villant egyet a kép, és ...ennyi. Sehol semmi. Nem baj, leírom dióhéjban, újra nem fogom a teljeset.
Én a '90-es évek közepétől 2000-es évek közepéig jártam általánosba és gimibe. A gimi az országos lista első 5 helyén szerepelt minden évben változóan. Mégis voltak problémák. Csak párat írok le.
- az osztály hátsó része egy anarchia volt. Kiabálás, visszaszólogatás, zavarás. Erre ment el az óra negyede, hogy a tanár veszekedett velük.
- Bosszú röpdolgozat kémiából (előző pont), mert múlt órán nem haladtunk...ezért a dolgozat 20 perce alatt még inkább nem haladtunk.
- vetítő nem működött, TV-t nem tudták 45 perc alatt se beüzemelni, okostábla sosem volt bekapcsolva 4 év alatt. Marad a tábla, a kicsi sablonképecske a tankönyvben, és a szocializmusból maradt térkép Szovjetúnió és Csehszlovákia feliratokkal. A biológia teremben kiállított kitömött és formalinba áztatott állatokat, testrészeket soha nem vették elő, ott porosodik pár évtizede. Fizika modellek, kísérletek sosem működtek órán, így a lényegét se tudtam meg soha. Kémia kísérletre nem emlékszem, hogy lett volna. Helyette periodusos rendszer bemagolása, táblára felkörmölt, olvashatatlan kötések. Vagy a műanyag gömbökből és pálcákból összerakott makettek? Az mi? Sose láttam.
-Tulajdon- és helyneveket, fogalmakat csak a kötelezően bemagolandó definícióból ismertük meg. Magyarázat, lényeg, bemutatás? Háá... Fogalmam nem volt, hogy néz ki egy korszak, egy hely, egy neves személy. A legtöbb korszakot videojátékokból ismertem meg (Assassin's creed-sorozat)
-Neves személyek, fontosabb dátumok, művek az 1930-es évtől kb teljesen homályba, felületességbe vesztek. Utolsó év....nagyobb hangsúly volt az érettségin, ami érthető is, de akkor miért mossák össze a tananyagot a készüléssel.
Amikor meglátok könyvben, Tv-ben, neten egy ismert költőt, az jut eszembe, hogy basszus, ő így néz ki, sose láttam sehol.

a tanárok? sokkal inkább a kamara akik nemrég vették át az iskolák nagyrészének a vezetését... Ők úgy gondolják, hogy ha minden iskolát egy helyről irányítanak, akkor az hú de jó. Egyébként én most szakmunkásba járok, szerszámkészítőnek tanulok. Végzős vagyok, szóval lassan már lassan végzek. Erre tegnap tudom meg, hogy a gyakorlati vizsgám kb 40%-át a CNC gép használata fogja kitenni, ami a 3 évem alatt egyszer sem volt benne a tanmenetben, tehát egy rohadt órát nem tanultam CNC-zni... De nekem tudnom kell, hogy hogyan használjam, mert a szerszámkészítő dolga nyilván a cnc gép használata, és nem az esztergagép vagy a marógép használata... Úgyhogy most mehetek különórákra, nem számít, hogy 8-10 órám van naponta... Arról meg ne is beszéljünk, hogy gyakorlati helyet is magamnak kell keresni, és nem a kamara közvetít ki, ha már kitalálták, hogy kötelező ebben a tanévben... Ez már közel sem a tanárok hibája... Nem tudom mért, de úgy érzem valaki nagyon nem akarja hogy továbbtanuljon az ember 8 általánosnál...

Hát sajnos ez ilyen. Én mindig CTRL-C-em a leírt szöveget mert sose lehet tudni mikor jelentkezik ki magától, mert már egy párszor pórul jártam emiatt.

Anno a 80-as években földrajzból az összes európai ország fővárosát és mellé min. 3 nagyvárosát tudnunk kellett. iparilag, mezőgazdaságilag, stb....
Most a nevelt lányom (15) Krakkóba utazott, osztálykirándulás. Horvátországnak indult volna lélekben, mert rákérdeztem, vajon tudja, hogy hová is indul.
Persze fellehet róni, hogy ez az én nevelési hibám is, de a tanár azért elmondhatná tananyagon kívül, hogy nem Hold körüli pályára indulunk gyerekek, csak ide a lengyelekhez...

Az adó és számlabefizetést illetve minden egyéb papírmunkát vagy tanítani kéne a helyes kezelésüket vagy forradalmasítani a rendszert.
De ez csak az én véleményem...

Írtam egy hosszú kommentet most, látja valaki? Mert én nem látom. Hűdemérges leszek, ha nem tette ki :D

A helyzet az, hogy a kis iskolás, aki ezt a cikket írta, bevallása szerint 10 éve tanul, tehát, gimi 2 körül jár. Ekkor még én is azt hittem, hogy ez a sok szar, minek kell nekem ezt tanulni, úgyis a kreativitás meg a kiállás a lényeg. Egy bizonyos fokig így is van, de egy multinál, ha nem futószalagról akarsz alkatrészt válogatni, igenis tudás kell. Ugyanúgy, mint bárhol máshol.

Én konkrétan kb. 22 éve tanulok, és nagy erőfeszítés, meg éjszakázás kellett sokszor, de így utólag nem bántam meg semmit, nagyon sokat hozzátett a jellememhez, illetve sok készségem fejlődött tőle.

Meg is értem és nem is. Tény, hogy a tanárok java része nem képes tanítani, de ez már középiskola, amit Ő választott. A nyílt napok nem csak arra jók, hogy megnézd az iskolát ahova menni szeretnél és beülni egy-egy órára, hanem beszélni kell az ott lévő diákokkal is. Ami nyílt napon megy "tanóra" 90%-ban képmutatás és többnyire nem referálja a tanár tanítási képességeit, de ha megkérdezel egy 3-ad/4-ed éves diákot, akkor az megmondja, hogy valójában milyen is a tanár (érdemes azért többet is). Persze ezt jeleznie kellene a szülőknek és az általános iskolás tanároknak is a diákok felé, hogy mikre is érdemes figyelni ilyenkor.

Magolni? Felesleges, inkább tanuld meg rendesen, mert amit bemagolsz, azt 1-2 hét múlva teljesen elfelejted, ha már nem foglalkozol vele. Persze a rendszer lényege az lenne, hogy az előző tudásra épít, de az általános tudást célzó tantárgyak nem képesek mindenre folyamatosan visszatérni időben, hogy a magolós diákok ne felejtsék el.

Ha pedig van terve a diáknak, hogy Ő mit is szeretne kezdeni az életben, akkor menjen szakirányú képzésre. Egyetemi és főiskolai célokat megcélozni úgy, hogy majd lesz egy papírom és azzal felvesznek valahova jó fizetéssel ma már értelmetlen.

Csekket befizetni és rántottát sütni pedig nem feltétlen az iskolában kellene megtanulni, hanem a szülőktől/nagyszülőktől (előre is elnézést a gyermekvárosiaktól). Én a főzési alapokat nagyanyámtól lestem el (és ő tanított több dologra is a témában), és habár nem tudok flancos, csilivili ételeket csinálni, de simán megfőzök magamra vagy a családra akár minden nap tartalmas, rendes főtt ételeket.

Végül pedig, ha a diák/ember valamit nem ért, akkor kérdezzen és ha mindenhol zárt fülekre talál, akkor se panaszkodjon, hanem próbálkozzon tovább. Ott az internet (ami a háztartások nagy részében szinte már közműnek minősül), ahol már minden megtalálható több forrásból is...

amerikai filmekben látni ezt az iskolai pszichomókust, jó ötlet, ide is elkelne

szerintem is picsogás, a széles látókörbe ugyanúgy beletartozik a kétszikű mint Mozart (na nem a golyója), ha nem érdekli menjen el kőművesnek, ott nem fognak ezen lelkizni. A számlabefizetés megtanulása, tojásrántotta készítés pedig nem az iskola feladata, különben az lenne a baj, hogy minek szól bele a tanár az életébe, mi köze van az ő szar lelkiállapotához, miért érdeklődik.

Én már rég voltam középiskolás a 90-es években, de akkor nekem nem volt gondom. Volt mindennap hét óránk, voltak témazárók havonta, kellett felelni, kellet érettségizni, és felvételizni. Akkor sem volt könnyű bekerülni a külkerre, közgázra, jogra, és a felvételi sem volt könnyű. Nem tudom, a mai tananyagot, az biztos mondjuk, hogy a matek több, mint nálunk, de nem értem mire a nagy hiszti, hogy a mai gyerekeknek mennyit kell tanulni. ja mondanom se kell általánosban meg vagy napközis volt az ember és eleve délután ért haza, vagy nem, de nem hiszem, hogy egy kisiskolás most négyig lenne iskolában, ha meg igen, akkor azért van a napközi, hogy házit csináljon.

Szóval nem látok bele, csak értetlenkedve nézem az elmúlt években, hogy jajj de szar az oktatás. Az iskolák lehet, a tanárok lehet. Inkább a tanárokat kéne átnevelni, tanítani, jó szakembereket képezni. Egy iskolai pszichomókus sem ártana.

És akkor ne beszéljünk arról, hogy mondjuk japánban már sokszor az óvodában eldöntik melyik egyetemre fog menni a gyerek, és nem 4-8 évet tanul végig mint az állat, hanem tizensokat, szó nélkül.

Továbbá azt sem értem, bár annak idején én is úgy voltam vele, hogy miért baj, ha kétszikű nyövényeket magol, ha integrált számít, ha földrajzot tanul. Miért téma ez? Miért baj, ha valami extra tudás megy a fejekbe a mindennapi élethez szükségesen kívül. Nekem mindig azt tanították, hogy a tudás az egyetlen, amit nem vehetnek el. (jó csökkenteni tudom kellő menyniségű alkohollal). Meg kell tanulni és kész. Hogy tudjuk, hogy ezek is vannak. Hogy a sok infó erősítse az agyunk, hogy okosak legyünk, hogy ne legyünk tufák, mint máshol. Hogy hozzá tudjunk böfögni egy témához. Az is igaz, hogy mondjuk az én időmben meg kellett tanulni, ma meg már van internet, ahol ott van minden tudás, de pont ettől butulna a nép, ha nem lenne semmi a fejében. Meg aztán sokat kell tanulni, hogy a fontos megragadjon.

Nekem ez kicsit olyannak tűnt, hogy nemszeretek tanulni, ezért írok már egy cikket arról, hogy nem én vagyok lusta, vagy hülye, hanem a rendszer rossz. Az is, amúgy, viszont a legnagyobb probléma az, hogy a diák nem érzi annak magát, és nagyon ki van nyílva a csipája. A rossz rendszer ellenére pedig mégis vannak akik okosan kerülnek ki belőle.

Ez egy baromság, illetve a magyar mentalitás: "tanulóként tanulni nem szeretek, dolgozóként dolgozni, tanárkén tanítani, semmi sem jó mindíg csak nyafogok meg kritizálok, mert nem csinálhatom azt, amit akarok, de valójában én sem tudom mit akarnék, mert egy gyerekkori álomvilágban élek, és azt hiszem minden csak úgy az ölembe hullik, nem kell érte tennem semmit."

Pedig a való életben mindenért keményen meg kell küzdeni, kezdve az iskolával, azért, hogy művészként se csak a festéshez értsek, hanem mondjuk össze tudjak adni 2-t meg 2-t.

Sajnos nem csak a köziskolában, hanem a felsőoktatásban is. Óriási takarítás kell a vezetőségben, a tanári karban és a tananyagban.