Álomvilágban élnek a tinik
A gimnazisták 400 ezer forinttól örülnének, a szakközepesek 320 ezertől.
Nas 2015. 12. 05. 22:21 | #22
Nem, véletlenül ismerek egy olyan srácot, aki korábban ilyesmivel (is) foglalkozott (bár ő csak nőknek nyújtott chippendale szolgáltatást, pasikat úgy tudom, nem vállalt), és ő mesélte. (Nem, nem megrendelő voltam, elhatárolódom az ilyesmitől, csak haver. :P :D - De egyébként nem nézem le azokat, akik ezt művelik, illetve igénybe veszik (én mondjuk nem tudnám egyiket sem csinálni), csak kezeljük helyén a dolgokat.)
0
VÁLASZ
Wicked 2015. 12. 05. 19:30 | #21
Pont nemrég láttam, pedig nem mai film: https://youtu.be/jxh2SeFZWiI?t=46m27s :D
"állítólag elég népszerűek"
Állítólag, hmmm, hallottad ismerős ismerősétől, ugye? ;))) Na mesélj, mi volt a lánybúcsúdon! :D
"állítólag elég népszerűek"
Állítólag, hmmm, hallottad ismerős ismerősétől, ugye? ;))) Na mesélj, mi volt a lánybúcsúdon! :D
0
VÁLASZ
Nas 2015. 12. 05. 11:06 | #20
:D Nem tudom én sem, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy meglepődnénk, ha ismernénk a számokat. Lehet, hogy az átlag "felhasználó" nem a férfiakra kíváncsi, de belőlük jó eséllyel a kínálat is jóval kisebb (pláne olyanból, aki egyébként rendezett, tiszta, esztétikus), nőből biztos, hogy sokkal több van akármelyik minőségi kategóriában ebben a szakmában. Arra külön kíváncsi lennék, hogy vajon hány női kuncsaftjuk van. - Ez is egy opció, hogy nem feltétlenül csak a popsijára kíváncsiak az ügyfelek... :) A chippendale csávók állítólag elég népszerűek, sok helyre hívják őket lánybúcsúkba, vénasszonyokat szórakoztatni, stb. (persze ahhoz úgy is kell kinézni).
0
VÁLASZ
Nas 2015. 12. 05. 10:57 | #19
Az attól függ, mihez értesz, illetve hova tudsz elhelyezkedni... De egy pályakezdő általában már nagyon örülhet (ha orvos, ha bolti eladó), ha 90-120 000 Ft nettót megkap, ami nem sokkal több, mint a minimálbér. 400 000 Ft kezdőfizetésnek? Hagyjuk már! (Max. akkor, ha apuci/anyuci vállalkozásába nyomják be protekcióval a hülyegyereket.)
Egyébként ebben az elképzelésben az is meglepő, hogy ha a fiatalok nem is dolgoztak még sehol, de a neten akkor is rengeteg statisztikának, adatnak utána lehet nézni ezzel kapcsolatban. Állítólag ez már a digitális bennszülött, információs generáció. Meglepő, hogy épp ilyen fontos kérdésekben viselkednek úgy, mintha barlangból jöttek volna...
Egyébként ebben az elképzelésben az is meglepő, hogy ha a fiatalok nem is dolgoztak még sehol, de a neten akkor is rengeteg statisztikának, adatnak utána lehet nézni ezzel kapcsolatban. Állítólag ez már a digitális bennszülött, információs generáció. Meglepő, hogy épp ilyen fontos kérdésekben viselkednek úgy, mintha barlangból jöttek volna...
0
VÁLASZ
bungle 2015. 12. 02. 21:34 | #13
Beült a parlamentbe, öt éve kussol, és ezért az egészért 55 milliót kap
http://444.hu/2015/07/15/beult-a-parlamentbe-ot-eve-kussol-es-ezert-az-egeszert-55-milliot-kap/
A fideszes Bíró Márk a legnagyobb király.
2010-ben jutott be a parlamentbe a Nógrád megyei pártlistáról, ezért az elősző ciklusban havi 394 320 ezer forintos alapfizetése mellé 414 ezer forint választókerületi pótlék is járt neki, meg 116 ezer forint lakhatási támogatás. 2014-ben már országos listáról jutott be, ezért havi bruttó 748 ezer a fizetése.
Mondom én, hogy politikusnak készülnek. ;)
http://444.hu/2015/07/15/beult-a-parlamentbe-ot-eve-kussol-es-ezert-az-egeszert-55-milliot-kap/
A fideszes Bíró Márk a legnagyobb király.
2010-ben jutott be a parlamentbe a Nógrád megyei pártlistáról, ezért az elősző ciklusban havi 394 320 ezer forintos alapfizetése mellé 414 ezer forint választókerületi pótlék is járt neki, meg 116 ezer forint lakhatási támogatás. 2014-ben már országos listáról jutott be, ezért havi bruttó 748 ezer a fizetése.
Mondom én, hogy politikusnak készülnek. ;)
0
VÁLASZ
Stickhorse 2015. 12. 02. 20:31 | #12
Azt már hozzá sem teszem, hogy a mai foglalkoztatási viszonyok között, amikor jól tudjuk, hogy a takarító is köztisztasági szakmenedzser, ne csodálkozzunk, hogy mindenki vezető akar lenni. Egy átlagos termelő multinál, ahol a modern vállalatirányítási elveket követik, 2-3 (és lehet, hogy keveset mondtam) vezetőinek titulált szinten is dolgoznak viszonylag alacsony iskolai végzettségű, valódi, mérvadó vezetői feladat és felelősség nélküli munkavállalók. Ugyanez megvan a szolgáltatói szférában is, ahol 2-3 év után lehet belőled senior, mentor, vagy éppen egy áruházi részlegvezető, vagy boltvezető. Feltételezem, hogy nem feltétlenül erre gondoltak, de azért manapság nem akkora truváj, ha valakinek a munkaköri leírásában szerepel a "vezető" szó, vagy annak valamilyen tetszőleges modern kori szinonimája.
0
VÁLASZ
Stickhorse 2015. 12. 02. 20:24 | #11
Érdekes lenne ebbe mélyebben belemenni. Az alapvető pénzügyi ismeretek valóban megdöbbentőek, és azt gondolom, ebben van is némi felelőssége a közoktatásnak. Pénzügyi ellenőrzésekkel foglalkozom, és nekem is van olyan kollégám - nemrég végzett egyetemista - aki a minap következetesen nem igazodott ki a százalékszámítás bűvös világában.
Azt viszont, hogy a bérezés viszonylatában milyen elvárásai vannak egy ilyen korú gyereknek, nem feltétlenül tartanám megdöbbentőnek. Egyrészt amiatt, hogy a mai fiataloknak egyre idősebb korban alakul ki a pénzügyi függetlensége, másrészt pedig amiatt, amilyen standardokhoz viszonyítják magukat.
A mai fiatalok egyre később szereznek kellő tapasztalatot ahhoz, hogy össze tudják kapcsolni a pénz "bekerülési költségét" annak felhasználási értékével. Költik a pénzt, de kiadásaiknak csak töredékét fedezik saját forrásból, azt sem "létfenntartásra". Ha egy 16 éves srác tud magának venni egy 150 ezres telefont a zsebpénzéből meg a nyári diákmunkából, akkor találkozik a pénz felhasználási értékével, de nincs valódi viszonyítási alapja arról, hogy az a telefon valójában luxuskiadás, mert nem kell mellette a mindennapi komfortra és létfenntartásra költenie, meg persze mert azt látja, hogy mindenki olyannal rohangál. Nincs számla, nincs kaja, nincs gyerek, és egyre többek élnek így húszas évek közepéig-végéig.
A másik a viszonyítási alap. Egyre több családban dolgoznak külföldön, jóval a magyar átlag feletti bérért. Szintén a magyar átlag feletti bért képes biztosítani ugyanazon munkavégzésért néhány hazai multi. Ezek az információk valamilyen formában lecsapódhatnak a gyereknél, szintén viszonyítási alap nélkül. A komfortot összeköti az általa - egyébként helyesen - ahhoz kapcsolódó bérszínvonallal. Ha azt látom, hogy jobban megy a sorunk, mióta fater 400ezret keres az osztrákoknál hentesként, nekem is a 400 nettó lesz az elvárás, nem pedig egy számomra megfoghatatlan magyar átlagbéradat, amit egyrészt nem ismerek, másrészt nem tapasztalok.
Ezek után hogyan várhatnánk el tőlük, hogy belőjék a fizetésüket 220 bruttóra?
Nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy valamiért az így felnövő generációknak az istenért sem sikerül a vágyaik felé mozdítani az országot. Vagy beletörődünk, vagy kimegyünk fater után az osztrákokhoz.
Azt viszont, hogy a bérezés viszonylatában milyen elvárásai vannak egy ilyen korú gyereknek, nem feltétlenül tartanám megdöbbentőnek. Egyrészt amiatt, hogy a mai fiataloknak egyre idősebb korban alakul ki a pénzügyi függetlensége, másrészt pedig amiatt, amilyen standardokhoz viszonyítják magukat.
A mai fiatalok egyre később szereznek kellő tapasztalatot ahhoz, hogy össze tudják kapcsolni a pénz "bekerülési költségét" annak felhasználási értékével. Költik a pénzt, de kiadásaiknak csak töredékét fedezik saját forrásból, azt sem "létfenntartásra". Ha egy 16 éves srác tud magának venni egy 150 ezres telefont a zsebpénzéből meg a nyári diákmunkából, akkor találkozik a pénz felhasználási értékével, de nincs valódi viszonyítási alapja arról, hogy az a telefon valójában luxuskiadás, mert nem kell mellette a mindennapi komfortra és létfenntartásra költenie, meg persze mert azt látja, hogy mindenki olyannal rohangál. Nincs számla, nincs kaja, nincs gyerek, és egyre többek élnek így húszas évek közepéig-végéig.
A másik a viszonyítási alap. Egyre több családban dolgoznak külföldön, jóval a magyar átlag feletti bérért. Szintén a magyar átlag feletti bért képes biztosítani ugyanazon munkavégzésért néhány hazai multi. Ezek az információk valamilyen formában lecsapódhatnak a gyereknél, szintén viszonyítási alap nélkül. A komfortot összeköti az általa - egyébként helyesen - ahhoz kapcsolódó bérszínvonallal. Ha azt látom, hogy jobban megy a sorunk, mióta fater 400ezret keres az osztrákoknál hentesként, nekem is a 400 nettó lesz az elvárás, nem pedig egy számomra megfoghatatlan magyar átlagbéradat, amit egyrészt nem ismerek, másrészt nem tapasztalok.
Ezek után hogyan várhatnánk el tőlük, hogy belőjék a fizetésüket 220 bruttóra?
Nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy valamiért az így felnövő generációknak az istenért sem sikerül a vágyaik felé mozdítani az országot. Vagy beletörődünk, vagy kimegyünk fater után az osztrákokhoz.
0
VÁLASZ
Nas 2015. 12. 02. 19:46 | #10
Mondjuk itt az is kiábrándító, hogy ilyen kevesen vannak tisztában alapvető pénzügyi fogalmak jelentésével, meg olyan primitív matematikai műveleteket mint a kamatszámítás is csak 57 % tud megcsinálni...azért ez NAGYON gáz, akárhogy nézzük.
Oké, hogy az álombére mindenkinek magasabb, de nekik a minimum is az átlagbér környékén van, amit egy pályakezdő nemigen fog sehol megkapni, ehhez nem kell munkatapasztalat, hogy rájöjjön az ember... Sajnos tényleg ismerek olyan fiatalokat, akik valamiért azt hiszik, hogy nekik alanyi jogon jár minimum az a fizetés, amit a tapasztaltabb / képzettebb, kipróbált emberek kapnak, és nem is hajlandóak annál kevesebbért munkába állni (amíg megtehetik, mert van, aki eltartsa őket). Az ilyenek ha be is kerülnek nagy nehezen egy munkahelyre, akkor sem csinálják azt, amit mondanak nekik, nem megbízhatóak, mindenre húzzák a szájukat, meg sem próbálnak bizonyítani, válogatnak a feladatok között, és irreális elvárásaik vannak az előrelépési lehetőségekkel kapcsolatban. - Ez is tényleg jellemző, hogy mindenki főnök akar lenni, ha van hozzá képzettsége, tapasztalata, tehetsége, rátermettsége, ha nincs (a főnökösködés marhára nem abból áll, hogy parancsolgathat az ember másoknak, hanem nagyon nagy felelősség, hogy jó irányban tartsa a közös hajót, biztosítsa az embereinek a stabil helyet, tudja őket motiválni, hatékonyan szervezze meg, ossza le a feladatok elvégzését, annak ellenőrzését, korrekt legyen és következetes, jól tudjon dönteni a partnerek, beruházások, tevékenységi irányvonalak kiválasztásában, működő stratégiákat tudjon kidolgozni, folyamatosan kövesse és átlássa a lehetőségeket, jól tudjon tárgyalni, stb. - valójában nagyon kevesen tudják mindezt jól csinálni, de annál többen hiszik azt magukról (általában teljesen alaptalanul), hogy nekik aztán biztosan menne, és ezért természetesen ugyanazt a fizetést érdemlik...).
Oké, hogy az álombére mindenkinek magasabb, de nekik a minimum is az átlagbér környékén van, amit egy pályakezdő nemigen fog sehol megkapni, ehhez nem kell munkatapasztalat, hogy rájöjjön az ember... Sajnos tényleg ismerek olyan fiatalokat, akik valamiért azt hiszik, hogy nekik alanyi jogon jár minimum az a fizetés, amit a tapasztaltabb / képzettebb, kipróbált emberek kapnak, és nem is hajlandóak annál kevesebbért munkába állni (amíg megtehetik, mert van, aki eltartsa őket). Az ilyenek ha be is kerülnek nagy nehezen egy munkahelyre, akkor sem csinálják azt, amit mondanak nekik, nem megbízhatóak, mindenre húzzák a szájukat, meg sem próbálnak bizonyítani, válogatnak a feladatok között, és irreális elvárásaik vannak az előrelépési lehetőségekkel kapcsolatban. - Ez is tényleg jellemző, hogy mindenki főnök akar lenni, ha van hozzá képzettsége, tapasztalata, tehetsége, rátermettsége, ha nincs (a főnökösködés marhára nem abból áll, hogy parancsolgathat az ember másoknak, hanem nagyon nagy felelősség, hogy jó irányban tartsa a közös hajót, biztosítsa az embereinek a stabil helyet, tudja őket motiválni, hatékonyan szervezze meg, ossza le a feladatok elvégzését, annak ellenőrzését, korrekt legyen és következetes, jól tudjon dönteni a partnerek, beruházások, tevékenységi irányvonalak kiválasztásában, működő stratégiákat tudjon kidolgozni, folyamatosan kövesse és átlássa a lehetőségeket, jól tudjon tárgyalni, stb. - valójában nagyon kevesen tudják mindezt jól csinálni, de annál többen hiszik azt magukról (általában teljesen alaptalanul), hogy nekik aztán biztosan menne, és ezért természetesen ugyanazt a fizetést érdemlik...).
0
VÁLASZ
Stickhorse 2015. 12. 02. 17:49 | #8
Ez a cikk azért ilyen formában eléggé félrevezető. Ha azt kérdeznék meg tőlem, hogy mit tartok elfogadhatónak, és minek örülnék, én is jóval többet mondanék a 140 nettómnál. Az ember jellemzően a magasabb standardokhoz illeszti az elvárásait. Kíváncsi lennék a konkrét kérdésekre.
0
VÁLASZ
3m3ricus 2015. 12. 02. 15:20 | #7
Ezért kellene már normális tárgyakat oktatni az iskolákban és nem erkölcs meg hittant.
Sajna akárhogy nézzük a munkaadó és munkavállaló réteg is eléggé álomvilágban él. Legyél pályakezdő, de már 5 év gyakorlattal.
Ez a hitel is érdekes... Sok elmegy majd egyetemre, felveszi a diákhitelt és el is szórja gyorsan.
Sajna akárhogy nézzük a munkaadó és munkavállaló réteg is eléggé álomvilágban él. Legyél pályakezdő, de már 5 év gyakorlattal.
Ez a hitel is érdekes... Sok elmegy majd egyetemre, felveszi a diákhitelt és el is szórja gyorsan.
0
VÁLASZ
rermo 2015. 12. 02. 13:54 | #6
Na jó , de ezért a középiskolás gyereket kell hibáztatni , hogy 1000 eurós kezdőfizetést képzel magának ??? 25 éve volt a rendszerváltás azóta felzárkózhattunk volna annyira a DEMOKRATIKUS LIBERÁLIS világhoz , hogy ez ne legyen nevetség tárgya . NEM TETTÜK , jó eséllyel ezután sem fogunk .
Az ország többsége nem ezt az utat ( felzárkózás a nyugathoz ) képzeli hanem mást és ez alól a tinik sem kivételek . Majd rájönnek , hogy a kettő bizony összefügg
DEMOKRATIKUS LIBERALIZMUS = JÓLÉT
MINDEN MÁS = CSÓRÓSÁG
Az ország többsége nem ezt az utat ( felzárkózás a nyugathoz ) képzeli hanem mást és ez alól a tinik sem kivételek . Majd rájönnek , hogy a kettő bizony összefügg
DEMOKRATIKUS LIBERALIZMUS = JÓLÉT
MINDEN MÁS = CSÓRÓSÁG
0
VÁLASZ
lilaflexninja 2015. 12. 02. 12:43 | #4
Merjünk nagyot álmodni! Tiniként még ilyennek is kell lenni. Amikor én voltam tini, mindenki a közgázra akart menni, és sokat keresni.
De még én sem álmodom ilyen fizetésekről. Sőt az átlagfizetésről is azt gondolom, ha annyit keres valaki, már jó neki, mert az emberek legtöbbje közel sem jár hozzá. Átlag. Nem súlyozott átlagként számolni, nem sima átlagként. Úgy talán reálisabb lenne.
De még én sem álmodom ilyen fizetésekről. Sőt az átlagfizetésről is azt gondolom, ha annyit keres valaki, már jó neki, mert az emberek legtöbbje közel sem jár hozzá. Átlag. Nem súlyozott átlagként számolni, nem sima átlagként. Úgy talán reálisabb lenne.
+1
VÁLASZ