Izé

Huszon-valahány éves voltam, amikor elolvastam az Egri csillagokat, előtte nem bírtak rávenni semmivel.
A tanárok meg valószínűleg azért követelik ezeket a könyveket, mert tudtommal0 elő van írva nekik kormányzatilag, no meg mást meg ők sem igen ismernek, nem lévén idejük holmi olvasgatásra.
(Néném iskolai tanár, mesélt ezt-azt, igaz, erről nem volt szó.)
Minden esetre sok olyan könyvet köteleznek, ami inkább megutáltatja a gyerekkel az olvasást.
(Szophokles - Antigoné?, azt sem tudom, hogy kell leírni a nevét.)

De vannak ám kortárs írók is, Tandori Dezsőtől a Stevenson-biozmagória....
Az első fejezet nyolc oldalnyi "wall of text", tagolás nélkül, ömlesztett... izé.... csuklóból dobtam a szoba sarkába; akinek megvan és van kedve, olvasson bele! :D (Lehet, előveszem újra)
Érdekes, amúgy látszik a polcomon, melyik a kedven könyvem, és melyik az, amit még nem olvastam, szerencsére az előbbiből van több.

A kötelező olvasmányok a gyerekek 95%-ának nem való...egyszerűen nincs annyi eszük, élettapasztalatuk, hogy megértsék őket...viszont érdemes harminc éves kortól (esetleg még később) újra elővenni őket, akkor már tetszeni fognak, persze ha elég értelmes lett közben az ember...

Egy hülye szőke gyerek becuccozik, és azt halluzza, hogy repked a bolygóról bolygóra, beszélő róka, beszélő virág, mini bolygók. Ja és ezt az egészet egy felnőtt halluzza. Tiszta hülyeség.

Bezzek a gyűrűk ura, hobbit, star wars, amerika kapitány, hulk, harcoló trónok és klónok, zombik, és a többi értelmes és mondanivalós karakter kizárólag filmen, na ez a kultúra, ezt kéne kötelezővé tenni. Ja meg oravecnórát!

Azért aki "A kis hercreg"-re csak annyit tud benyögni, hogy "fos", az is egy sötét egysejtű primitív balfasz.

Idejétmúlt unalmas sz@rok, amelyek hatalmas terhet róttak rám is anno..

A véleményem ugyanez, de Müller Péter sokkal jobban megfogalmazza:

"Milyen lehet a túlvilág?
Ez a címe Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regénye negyedik fejezetének.
A mű kötelező olvasmány - ezért senki sem olvassa el.
Én sem olvastam, pedig Mikszáth a kedvenc íróm volt, olyannyira, hogy kölyökkoromban bejártam a Széchenyi Könyvtárba, s mint egy kutató, minden könyvét és minden hírlapi tárcáját és cikkét elolvastam - kivéve a két főművét, amelyet az iskolában kötelező feladattá tettek, a Különös házasságot és A Noszty fiú esete Tóth Marivalt.
Gyűlöltem azt, ami kötelező - irodalomban kiváltképp. A művet élvezni kell!
Mert igaz! Mert szép! Mert gyönyörűséget ad!
De amikor azt éreztem, hogy az iskola hátulról fogja a fejemet, s az orromat beleveri a könyvbe, mint a kutyapiszokba, ráadásul még azt se engedi meg, hogy a saját szememmel olvassak, mert azt kellett látnom és kiolvasnom a sorok közül, amit a tankönyv szerzője kiagyalt, olyan tiltakozást éreztem, olyan tehetetlen, vad dühöt, hogy még a bukást is vállaltam, csak ne kelljen egyetlen oldalt is elolvasnom a remekműből.
És ha látnád, milyenek voltak azok a tankönyvek! Ma már egyetlen soruk sem érvényes!
Én még megéltem azt a fordulatot, amikor kiderült, hogy amit egy életen át tanultam az iskolai könyvekből, legjobb, ha azonnal elfelejtem, mert minden soruk politikai maszlag volt, kolosszális félreértés, sőt tudatos félrevezetés - egyszóval gyermekrontás.
A gyermekrontás - Jézus szerint is - azért a legnagyobb vétek, mert ilyenkor az egész inkarnációt alapjaiban elrontják; a felnőtt csak emberfeletti munkával tudja megtisztítani lelkének beteg területeit, amelynek eredendő tisztaságát mérgezték meg valaha."

Az mondjuk világos, hogy ez a két cél lebegett a tanterv kieszelőinek szeme előtt, csak talán nem ártott volna végiggondolni a miértet.

1. Miért is kell egy diáknak fejből tudnia az irodalmi korszakokat? Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én speciel egyszer sem beszélgettem a romantikáról az érettségim óta. Se a boltban, se a hivatalban, de még a főnökeim se kérték számon, hogy miért nem tudom ezt. És az még hagyján, hogy nincs rá szükség, de lássuk be: az érettségi után egy fél évvel már nem is emlékszik ezekre senki. (magyarán még ha az lenne a cél, hogy általános tudást adjon, akkor azt sem érik el)
2. Azt lassan be kéne látnia a kedves oktatásügyért felelős személyeknek, hogy különbözőek vagyunk. És nem úgy, hogy van a férfi, meg van a nő. (bár már ez is kva nagy előrelépés lenne, ha elismernék, hogy a két nem között óriási különbség van) Hanem van az egyén, meg a másik egyén, és ez a kettő lehet igencsak eltérő. Szóval igen, olcsóbb meg egyszerűbb egy sablont megcsinálni, csak nem ez kéne, hogy a cél legyen.

Ami azt gondolom el van cseszve az iskolában, hogy csak szórakoztató irodalmi műveket adnak kötelezőnek. Nagyon szeretek olvasni, de a mai napig az egyik legkevésbé kedvelt kategória a szórakoztató irodalom számomra. (max. angol tanuláshoz veszek angol regényeket) Miért nem választhatja ki a diák, hogy milyen típusú könyvet akar olvasni? Ha szereti a történelmet, olvasson arról. Ha szereti a tudományokat, akkor olvasson arról. Én például nagyon szeretem az önfejlesztő és ismeretterjesztő könyveket, olvasom is ezerrel ezeket.
Azt kéne megértetni ezekkel a fiatal srácokkal, hogy a könyv jó dolog. Hogy ha elolvasol egyet, akkor több leszel és nem felesleges időpazarlás. Ugyanúgy ahogy más, én sem láttam semmi értelmét régen elolvasni ezeket az ezer éves, unalmas regényeket. Rugalmasabbnak kéne lennie az oktatásnak, mert így csak azt érik el, hogy a nagy többség megutálja egy életre az olvasást és ahogy végez a tanulmányaival, egy darab könyvet nem olvas el többé.

1-Igen ezzel az elsővel egyetértek. Csak sajnos nem így kellene megismertetni egy korszakot.
Na a korszak megimsertetésénél jönne jól a filmesítés!

2-Igen így van. De meggyőződésem h az egységes számonkérés igencsak túlhaladott dolog a mai világunkban. Sőt igazából lassan már egy évszázada túlhaladottnak minősül:
https://www.youtube.com/watch?v=QlfuQqVMu0Y

Maga az oktatási rendszerünk az ami egy nagy rakás trágya. A mostaninál jóformán már az is jobb volna ha egyáltalán nem tanítanának. Kevesebb kárt okoznának. :-)

A kötelező olvasmány oktatási célja kettős: 1. az olvasmány segítségével szándékoznak megismertetni egy adott ismeretanyagot - irodalmi korszakot, stílust stb. - a tanulóval 2. mivel "kötelező", az adott csoporton belül mindenki ezt olvassa, így lehetővé teszi az egységes számonkérést. Szerencsétlen kompromisszum az oktatási rendszerünkre formálva.

Hát igen egy jó sci-fi vagy fantasyt most is szívesen olvasok, de az olyanoktól mint az ivan ilijics halála vagy a három nővér meg frászt kapok. Sajnos sok ilyen agyament orosz és egyéb elvetemült szart kellett olvasnunk. Alig volt köztük olyan ami úgy érdekesnek bizonyult. Azok is inkább a kalandregények mint a tüskevár vagy az egri csillagok voltak. Bár utólag visszagondolva azok is inkább csak kevésbé rosszak voltak. Tény, hogy egy szikravárost vagy egy mágia színét/fényét már akkor is szívesebben olvastam volna.

Az olvasás fontos a gyereknek.
A miértet itt olvashatjuk:
http://gyerekmusor.blog.hu/2012/11/03/virtualis_vilagok_buvoleteben
/És máris tudjuk h a megfilmesítéssel való helyettesítés egy baromság./


Csak nem úgy kellene olvasásra nevelni az embert ahogy most csinálják!

1
-Egy volt tanárom nemrég megkérdezte a gyerekeket h ki nem szeret olvasni.
-Feltartotta a kezét egy rakás kölyök.
-Pár napra rá megkérdezte a gyerekektől h kinek nem olvastak mesét gyerekkorában.
-Jóformán ugyanazok tartották fel a kezüket.
Gratulálunk a szülőknek.


2
A kötelező olvasmány baromság.
Mindenkinek más az ami tetszik neki meg más az ami érdekli.
És persze minden gyerek fejlődése más tempójú.

A kötelező helyett VÁLASZTHATÓ OLVASMÁNY lenne a megfelelő:
-Odarakni a gyerek elé év végén egy listát könyvekről. Témánként vagy 100-200-at. 200 szépirodalom 100 sci-fi 100 fantasy 100 biológia 100 kémia 100 fizika 200 történelem 200 művészet 100 ilyen 200 olyan.
-Mindegyik mellé odaírni pár szóban h miről szól.
-Mindegyik könyvnek adjunk egy pontszámot az alapján h mennyire 'komoly' és h mennyire hosszú. Az Egri csillagok érjen 6 pontot a Pál utcai fiúk 4-et a Harry Potter 4-et az akármilyen sci-fi kiskönyv 1-et satöbbi.
-A cél h őszre érjen el 10-15 pontot a könyvek elolvasásával. Majd bízzuk a gyerekre h melyiket olvassa!
-Végül év elején írja le h miről szólt a könyv amit olvasott majd adja elő a többieknek.
Ennyi.

-Mivel nem kötelező máris könnyebb olvasni.
-A gyerek maga választ könyvet tehát nyilván szeretni is fogja a témát.
-Ha kiderül számára h egy könyv mégis unalmas akkor választhat másikat helyette.
-Ha van olyan ami nincs a listán de szeretné elolvasni akkor megbeszélik a tanárral h hány pontot érjen az a könyv.
És máris szívesebben olvasnak a kölykök.

Ja, nemecsek ernő is csupa kisbetűvel van írva, ki olvassa el az apró betűs részt? ;)

Nincs ezzel semmi baj, mai filmeknél is istenít egy csapat, és halálra gyaláz egy másik. Nem tetszhet mindenkinek ugyanaz.
Ugyan, az Egri csillagok és a kötelező olvasmányok többsége tetszett, de én is találkoztam olyannal amit végigolvasni sem voltam hajlandó, annyira szar volt. Persze lehet, csak én nem értettem.

Szőrfűrészelés? Az tényleg unalmas lehet 509 oldalon keresztül! ;)

http://i.imgur.com/ZxMwYgV.jpg

Megfilmesítések kellenének a kötelező tankönyvek helyett.
Persze nem Egri csillagok meg ilyen hülyeségek, tanulhatnának a török birodalomról a diákok a Szulejmán c. nagyszerű sorozatból!

Ha annó lett volna hangoskönyv...Még úgy is szopás egyik másik kötelező, de legalább nem neked kell egy dögunalmas szöveget olvasni. Sajna én még végigrágtam magam mindegyik szaron és hála a vérgeci irodalomtanárnak giga szenvedés volt mind. Szerencsére már rég feldobta a pacskert és nem kínoz másokat.

Érdekes olvasásról véleményt alkotni, hogy utólag visszaolvasva csomó helyesírási hibát talál az ember az irományában... hiteles. :D

Fiatal korosztállyal kicsit másképpen kéne megszerettetni az olvasást, mint Kőszívű ember fiai (és társai)-val. Én anno 12 évesen elkezdtem olvasni, majd gyorsan abba is hagytam, dolgozatírás közben a rövidített változattal az ölemben ügyeskedtem a jó jegyért (durva visszagondolni erre, mivel manapság nem vagyok elég bátor a puskázáshoz, gondolom érzem a súlyát a lebukás következményének). Ellenben A Pál utcai fiúk, Légy jó mindhalálig a mai napig kedvenceim, egy gyerek szerintem jobban beletudja élni magát az ilyen sztorikba. Egyébként a könyvek iránti szeretet függenek attól is hogy a tanárod hogyan tálalja neked azokat. Nekem retek rossz magyar tanáraim voltak, szürkék, unalmasak, fujj... ha megérzem egy régi, dohos könyv illatát, az ő fárasztó unottság érzetük ragad rám egy pillanatra.

Filmet végignézek akármilyen hulladék max 2-3 óra az életemből, de végigolvasni egy olyan könyvet ami szerintem rossz? Untat? Minek?

Először fogtam a fejemet ezeket látván, aztán belegondoltam, hogy az Aranyember idegesített, komoly oroszokat nem fogja fel az ember tiniként, meg amúgy is, nem mindenki vágyik komoly olvasmányra, tragédiára. Ha a zabhegyezőt át lehet fordítani és modernizálni, akkor annak is van alapja, hogy egy egy-két száz évvel ezelőtt megírt könyv a mai fiatalságnak nem ugyanazt mondja. Más kérdés, hogy az Egri csillagok spec. elég jó könyv, szerintem mai viszonylatban is.
De eleve ugye a kötelezők kötelezők, tehát szenvedés. A legtöbb könyv felnőtteknek való, és még ahhoz is hangulat kell, mint egy színházhoz is. A siető, fáradt ember nem biztos, hogy nagy dolgokra vágyik. Inkább valami szórakozásra.

Aztán láttam, hogy moderneket is kritizálnak, Coelho-nál külön dobbant egyet a szívem örömömben.

De nincs veszve a világ, gondolom több van, aki értelmesebb, csak az nem hangoztatja.