Izé

'A legfiatalabb is 60 éves, de a többség 70 fölötti. Úgy gondolod, hogy 50-60 év alatt semmi nem változott? Ugyanazok a lehetőségek, mint akkor?'
Ja vagy h fiatalabb kell neked?
Akkor itt van a mostani cikk amiben a fiatal sikeres üzletemberek éppen h nem akarják iskolába íratni a gyerekeiket. Lehet h ők tudnak valamit amit te nem? De itt van a linkelt Summerhill iskola esete is ahol a gyerekre rábízzák h mit tanuljon immáron lassan száz éve. Valamiért nem reagáltál rá mikor kiderült h valóban jobbak ott a tanulmányi eredmények mint az országos átlag /és nem csak humán területen/.
Ha tetszik neked ha nem a gyerek leendő sikerének az alapja nem az lesz h beültessük kötelező jelleggel órákra. Minden gyerek más és más és mindegyikkel máshogy kell bánni. Ráadásul minden gyerek van annyira értelmes h el tudja dönteni h mi érdekli.


'És hiába olvasom el a cikket - azért, mert 10 vagy 100 millióból egy valaki a semmiből jőve lesz milliárdos nem jelenti azt, hogy ez a szabály.'
10ből 5. Elég szép arány. Ennyi.


'Ez a ritka kivétel'
Bizonyítsd!


'Ezt most is lehetne - fölösleges ezért fizetőssé tenni az iskolarendszert.'
Két dolgot keversz. Olvass vissza.


'Még a népszerű tárgyaknál is előfordul - például programozó matematikus képzés 3 egyetemen van (egyetemi szinten): az ELTE-n valamint a Szegedi és a Debreceni egyetemen. És ez slágerszak. Orvosi képzés is csak 4 egyetemen van most.'
Ezzel semmit nem támasztottál alá.
Régebben orvosi képzést 2 helyen végeztek mégsem volt rossz a képzés minősége. Gépészmérnököt 13 helyen képeznek. Programtervező informatikust 8 helyen. Biológia alapszak 8 helyen. Ha igény lesz rá akkor képeznek majd több helyen is. Ha az egyik helyen rossz a képzés akkor majd lesz valaki aki lehetőséget lát benne és csinál egy új képzési helyet ahol már jobb lesz. És máris megoldódik a helyzet. És akkor még nem is vettük azt a lehetőséget h külföldön képezzen egy cég embert.
Ez az mikor a piacnak pozitív hatása van az oktatásra.


'magáncégeknek senki nem írja elő, hogy milyen papír kell. Mégis a diplomásokat keresik.'
Ezzel most szépen ellentmondtál magadnak. :-)


'Milyen az a diplomát igénylő munkahely, ahol jó egy másmilyen diploma is?'
Ahol mondjuk a munkád igazából egyáltalán nem követelne meg diplomát mert sokkal alacsonyabb végzettséggel is ellátható lenne. Teszem azt a könyvtáros. Egy könyvtárosi munkát általános iskolai végezettséggel is el lehet látni mégis diplomásokat keresnek. Elsősorban könyvtáros diplomást de ha az nincs akkor mást. Ebből is látszik h a könyvtáros képzés teljesen értelmetlen mert amit az tanít azt soha nem használja a könyvtáros a munkája során. Tehát kidobott pénz volt könyvtárosokat képezni főiskolán.


'Szerinted én mehetnék orvosnak programozó diplomával? Vagy jogásznak?'
Pont erről beszéltem. Nyilván nem mert ahhoz szükség van tudásra is.
De a programozói diplomáddal simán lehetnél könyvtáros vagy mondjuk az önkormányzatnál aktatologató. Könnyedén tudnád kezelni a számítógépet és pötyögnéd a különböző papírokat függetlenül attól h programozói könyvtárosi gépészmérnöki vagy éppen szociológus diplomád van.


'Ez nem igaz'
Velem vitatkozhatsz de nem én mondom ezt hanem egy neurobiológus professzor.
Lehet h a te képzeletedben úgy van ahogy mondod de a valóság teljesen más.


'Egy 5H-s ceruzával'
Már ebből is látszik h jobban tudsz rajzolni nálam.
Én pölö most tudtam meg h mi az az 5Hs ceruza. :-)


'És ezeket csak gyakorlással lehet megszerezni éppen a gyerekek által annyira utált szöveges feladatokkal.'
De nem feltétlen matekkal. Más témák is szóba jöhetnek h a gyerek ezt elsajátítsa.
Persze matekkal lehet a legkönnyebben de nem zárja ki h más váljon be egyes gyerekeknél.


'A mostani oktatás nyilván nem jó'
No ebben legalább egyetértünk! :-)


'De nem az a megoldás, hogy egyáltalán nem képezzük a gyerekeket.'
Ilyet nem is írtam.


'A munka definíció szerint az, amit akkor is csinálnod kell, amikor nincs kedved hozzá. Én imádok programozni, de egyszerűen vannak időszakok, amikor már nincs kedvem hozzá. De olyankor is be kell mennem dolgozni és el kell végeznem a feladataimat...'
Viszont ha vállalkozó lennél akkor csak olyankor kellene dolgoznod amikor te akarsz.


'Én lassan 25 éve programozok, de még mindig tanulok minden nap új dolgokat.'
Jéé akkor csak lehet tanulni idősebben is? :-)


'Szerinted, aki frissen, néhány hét alatt tanulta meg a "szakmát" az mennyire lesz használható "élesben"?'
Egyik rokonom hozzád hasonlóan programozó. Magától tanulta meg 26 évesen most 32 évesen senior webfejlesztő. Fél évre rá h elkezdte tanulni a PHP-t komplett webáruház motort rakott össze a nulláról. Még fél évre rá az ország egyik legnagyobb netes adatbázisával foglalkozott. Nem az eltöltött időtől függ az h mennyire használhatod élesben. Persze a jó pap holtig tanul de a lelkesedés és a tehetség sokkal többet számít. /Ráadásul az ember a legtöbbször aziránt lelkesedik amihez tehetsége is van. Eltérések vannak de a kettő sokszor együtt jár./


Valamiért kihagytad a linkelt cikket.
Pedig egy neurobiológus nyilatkozott benne pont arról amiről vitatkozunk.
Nagyon érdemes lenne elolvasnod. De ha gondolod küldök még hasonlókat amik alátámasztják az írásomat.

Baxxátok meg, úgy fossátok a szót, hogy nincs erőm elolvasni, pedig érdekes dolgokat írogattok :)

"Megnézted te ezeket az embereket? Közel a felének nincs egyetemi végzettsége de sokszor még gimnáziumi sem."

A legfiatalabb is 60 éves, de a többség 70 fölötti. Úgy gondolod, hogy 50-60 év alatt semmi nem változott? Ugyanazok a lehetőségek, mint akkor? Akkoriban az érettségi elit végzettségnek számított! És Ők még mindig a ritka kivételek - az iskolakerülők többsége nem lesz milliárdos. És hiába olvasom el a cikket - azért, mert 10 vagy 100 millióból egy valaki a semmiből jőve lesz milliárdos nem jelenti azt, hogy ez a szabály. Ez a ritka kivétel, de te erre akarod alapozni egy gyerek jövőjét?

"Abban h a cégnek lenne beleszólása abba h milyen szakok induljanak és h mit tanítsanak ott"

Ezt most is lehetne - fölösleges ezért fizetőssé tenni az iskolarendszert.

"Ezt alá is tudod támasztani valamivel? Én nem ezt látom."

Még a népszerű tárgyaknál is előfordul - például programozó matematikus képzés 3 egyetemen van (egyetemi szinten): az ELTE-n valamint a Szegedi és a Debreceni egyetemen. És ez slágerszak. Orvosi képzés is csak 4 egyetemen van most.

"Ha egy munkát el lehetne végezni szakközéppel is és nem írná elő senki h diplomásokat kell alkalmazni hozzá akkor nem erőlködnének ennyit a semmit nem érő diplomákkal"

Csak az állami intézményeknél számít a papír - a magáncégeknek senki nem írja elő, hogy milyen papír kell. Mégis a diplomásokat keresik.

"Hiába helyezkedik el a bölcsész akár diplomás helyen ha egyáltalán nem a saját szakon kapja a melót"

Milyen az a diplomát igénylő munkahely, ahol jó egy másmilyen diploma is? Szerinted én mehetnék orvosnak programozó diplomával? Vagy jogásznak?

"Az emberi agy olyan h ami érdekli azt tök gyorsan megtanulja még öreg korban is."

Ez nem igaz - az emberi agy fiatalon olyan, mint egy szivacs, csak úgy szívja magába az információt. Soha életedben nem fogsz még egyszer olyan gyorsan és simán megtanulni egy nyelvet, mint kisgyerekként tetted az anyanyelveddel. Még akkor sem, ha érdekel.

"Egyébként meg biztosra veszem h kismilliószor jobban rajzolsz nálam mert nekem nem csak tehetségem nincs hozzá hanem nem is szeretek rajzolgatni. :-)"

Ebben kételkedem - sajnos túl nagyra nőttem, ezért bazi nehéz a kezem. Egy 5H-s ceruzával (ez bazi kemény - általában HB-s vagy B-s ceruzát használnak azok, akik ceruzával rajzolnak) tudtam vastagon kihúzni vonalakat, amivel a tanárnő nyomot nem tudott hagyni a papíron...

"Amivel egyetértenék az a logika lenne amit tanítanék nem pedig a matek"

Nem értek egyet - a matek alapérzék nagyon fontos. Már csak azért is, hogy mikor kijössz a boltból, akkor egy gyors fejszámolással érezd, hogy nagyjából annyi-e az összeg, amennyi a végén lett. Ezenkívül fontos lenne még az algoritmizáló képesség, ami azt jelenti, hogy egy problémát egyszerűbb rész problémákra tudj bontani (és persze azokat tovább, ha kell). Ez is olyan készség, ami a mindennapi életben is nagyon hasznos tud lenne: megérted a problémát, egyszerű részfeladatokra bontod, majd megoldod. És ezeket csak gyakorlással lehet megszerezni éppen a gyerekek által annyira utált szöveges feladatokkal.
Persze a logika is fontos, de nem érzem fontosabbnak ezeknél.

"Szerinted akkor volt értelme nekik órán ülniük?"

A mostani oktatás nyilván nem jó - sok-sok funkcionális analfabétát képzünk. De nem az a megoldás, hogy egyáltalán nem képezzük a gyerekeket.

"Az emberek sokszor olyat csinálnak amit nem szeretnek"

A munka definíció szerint az, amit akkor is csinálnod kell, amikor nincs kedved hozzá. Én imádok programozni, de egyszerűen vannak időszakok, amikor már nincs kedvem hozzá. De olyankor is be kell mennem dolgozni és el kell végeznem a feladataimat...

"Lehet h később más fog érdekelni de akkor majd váltasz és tanulsz helyette új dolgot"

Én lassan 25 éve programozok, de még mindig tanulok minden nap új dolgokat. Szerinted, aki frissen, néhány hét alatt tanulta meg a "szakmát" az mennyire lesz használható "élesben"? Hát semennyire - nem fogja alkalmazni senki, mert nincs gyakorlata. És ez nyilván igaz más szakmákra is.

"azt rohadt gyorsan megtanulja"

Hogyne, valami nagyon alap szinten. Ami persze senkinek se jó. Pontosan azért, mert ezt a szintet bárki el tudja érni pár hét alatt. És ugye a fizetésed azzal arányos, hogy milyen nehéz téged pótolni. Ha pár hét alatt betanul valaki a helyedre nulláról, akkor ne számíts magas fizetésre.

'Akinek a családja ki tudta fizetni a fizetős egyetemet'
Milyen egyetemet?
Végigolvastad te a cikket? Megnézted te ezeket az embereket? Közel a felének nincs egyetemi végzettsége de sokszor még gimnáziumi sem.
-Li Ka-shing műanyagiparban dolgozott segédmunkásként Hong Kongban 15 éves korától.
-Larry Ellison nem végezte el fiatal korában az egyetemet.
-Amancio Ortega egy vasutas fia volt Spanyolországban sose járt egyetemre.
-Renzo Rosso földműves apja mellett nőtt fel később egy textilgyárban kezdett dolgozni 15 évesen.
Nem kell egyetem ahhoz h valaki sikeres legyen.


'a szegénységből már most is alig van.'
Továbbra is mondom: olvasd el a cikket.


'Az elmúlt 13 évben volt 15% a kamat'
Melyik kamat???


'Egyébként egy adott szakra (ahol az általad megadott paraméterek fixek) értettem azt, hogy a képzés ára csak a hallgatók létszámától függ.'
Ja úgy mindjárt más. Akkor ezt félreértettem.


'Ez miben különbözne a mostani rendszertől? Most is fizetnek a cégek vagy 20 féle adót'
Abban h a cégnek lenne beleszólása abba h milyen szakok induljanak és h mit tanítsanak ott.


'már most is alig van párhuzamos képzés az egyetemeken'
Ezt alá is tudod támasztani valamivel? Én nem ezt látom.


'néhány hiány szakmunkás szakma mellett főleg diplomásokat keresnek a cégek'
De nem a diploma miatt hanem a tudás miatt.
Ha egy munkát el lehetne végezni szakközéppel is és nem írná elő senki h diplomásokat kell alkalmazni hozzá akkor nem erőlködnének ennyit a semmit nem érő diplomákkal. Mást ne mondja ott vannak mondjuk a könyvtárosok. Könyvtárosnak általában könyvtárosi diplomával vesznek fel embereket. Most ha jobban belegondolsz ez egy olyan szakma amit általános iskolai végzettséggel is el lehetne végezni. Mégis diplomások ülnek ott napi 8 órában és adogatnak ki könyveket mert a könyvtárak 'diplomásokat keresnek'. Ez az ami tök értelmetlen a mai rendszerben és sajnos nem kevés ilyen van.


'Tehát azt mondod, hogy egy cég 3-5 évvel azelőtt kezdje el tervezni az új telephelyét, mielőtt költözne?'
Elhiszed h szokták?


'A nagy mamut cégek kivételével egyetlen cég sem engedhet meg magának 3-5 évvel előre tervezést.'
Azoknak ott a másik verzió. De ezt már írtam.


'Tudok. Te tudsz? A bölcsészek és a mérnökök elhelyezkedési esélyei között statisztikai értelemben nincs különbség. Ennyi. Szóval a "túl sok humán szakos" kijelentésed simán nem állja meg a helyét.'
Ezek szerint jobban mint te.
Nem az elhelyezkedési esélyen van a hangsúly. Hanem azon h ha egy mérnök elvégez egy mérnöki szakot akkor sokkal nagyobb esélyben fog a saját szakmájában elhelyezkedni mint egy bölcsész. Hiába helyezkedik el a bölcsész akár diplomás helyen ha egyáltalán nem a saját szakon kapja a melót. Ennyi volt az ami miatt megbukott az indexes cikk mert erre nem tért ki. Amikor Mancika elvégzi a kommunikáció vagy a szociológia szakot és utána 'felsőfokú végzettséggel rendelkezők előnyben' hirdetésre bekerül egy állami helyre aktatologatónak azzal még nem a szakmában helyezkedik el még ha papíron jól is néz ki h ő diplomás lett. Amit meg végez munka azt 8 általánossal is el lehetne végezni.


'Ha van mire alapozni, akkor igen.'
Nem az alapozástól függ. Az emberi agy olyan h ami érdekli azt tök gyorsan megtanulja még öreg korban is.


'Ellenben semmivel nem tanulnék meg most gyorsabban egy hangszeren játszani, mint akkor, hiszen egyáltalán semmilyen módon nem léptem előre azóta zenei téren.'
Az h milyen gyorsan tanulsz meg hangszeren játszani az legjobban az érdeklődésedtől fog függni /a tehetséget leszámítva/. Most is. Lehet előképzettséged mondjuk zongorán de hiába van ha nincs kedved hegedülni. De ha van kedved hegedülni és szeretnél is megtanulni akkor zongorázási előképzettség nélkül is gyorsan meg fogsz tanulni hegedűn játszani. Valahol itt az izén is volt egy poszt erről ahol egy német neurobiológus pont ezt írta le elég részletesen.
Egyébként meg biztosra veszem h kismilliószor jobban rajzolsz nálam mert nekem nem csak tehetségem nincs hozzá hanem nem is szeretek rajzolgatni. :-)


'Ezt pont a matek tudás kapcsán abszolút elutasítom. Mindenkinek kellene alapszintű matematikai tudás - olyan szinten, hogy egy érzék is kialakuljon!'
Ezzel is vitába szállnék. Feltéve ha matek alatt te simán a ma tanított matematikát érted. Amivel egyetértenék az a logika lenne amit tanítanék nem pedig a matek. Arra semmi szükség h a gyerek bemagolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Arra viszont valóban szükség lenne h megtanuljon logikusan gondolkodni. De azt nem csak matekkal teheti meg /bár azzal talán a legkönnyebb feltéve ha érdekli/.


'Semmit nem ért ezekből az átlagember. És mivel nem érti, ezért nem is foglalkozik vele. Nem akarja megtanulni, hiába lenne elemi érdeke. Szóval szerintem az alapvető elgondolásod hibás - az ember alapvetően lusta.'
Az ember ugyan lusta de ha a saját bőrén érzi a problémát avagy lelkesedik akkor meg piszok gyorsan tanul. Amíg manapság a devizahitelesek körül forog a világ mert 'szegényeket átvágták' /lehet olyan is történt de az más tészta/ és felkarolják őket ahelyett h szembesítenék a saját felelősségükkel addig valóban lusta marad. Az én felfogásomban az ember saját magáért felelős. Ha valamit nem tud akkor vagy megtanulja vagy keres valakit aki megcsinálja helyette /van egy rakás könyvelő aki számolgathatja helyettünk a kamatainkat miközben mi mondjuk zongorázásból milliomosként élhetünk/. De a lényeg az h mindenki vállalja a felelősséget saját magáért és a saját döntéseiért és ha elcseszte akkor ne mást hibáztasson.

Egyébként meg a mai rendszerben is hiába oktatsz te heti 3-4-5 órában matekot egészen érettségiig mégis milliónyi olyan ember van akik belementek a devizahitelbe meg a többibe. Szerinted akkor volt értelme nekik órán ülniük? Mert szerintem rohadtul nem. Jobban jártunk volna ha a sok órás matek helyett megtanítjuk nekik h vállaljanak felelősséget a saját tetteikért és ha szerződést írnak alá akkor vagy olvassák el és értelmezzék ha meg nem megy akkor több milliós összegeknél ugyan fizessenek ki pár ezer forintot egy szakértőnek aki segít nekik benne. Ez a tanítás meglett volna 1 órában is érettségi előtt és még az is lehet h kevesebben mentek volna bele a devizás hitelekbe.


'hányan tartják fölösleges időpocsékolásnak azt, hogy be kell járniuk minden nap dolgozni. Tuti, hogy elsöprő többség lenne. Ezek szerint töröljük el a munkahelyeket?'
Nocsak! Rátapintottál a lényegre. Pont erre akartam kilyukadni. :-)
Az emberek sokszor olyat csinálnak amit nem szeretnek. Jórészt azért is mert már iskolában sem tudott kibontakozni mert ott is olyat kellett csinálnia amire az égvilágon semmi szüksége nem volt az életében és nem is érdekelte. Ahelyett h azzal foglalkozhatott volna ami érdekli és amit szeret. Na meg amiben jó. Nem érzed h a két dolognak erős köze van egymáshoz? ;-)


'És emlékeim szerint az osztálytársaim többsége azért ment gimibe, hogy ne kelljen még döntenie!'
Érdekes osztályod lehetett...


'Tudtad akkor, hogy melyik lesz az a 10%, ami kell?'
Nagyjából igen. Már akkor tudtam h mi érdekel és h mit szeretek csinálni. Ha nem vette volna el az időmet az h napi 6-8 órában tanulok olyat ami picit sem érdekel akkor egyrészt sokkal több időm jutott volna arra ami érdekel és amiben jó voltam ráadásul nem terhelt volna le annyira a rendszer.
Ha meg azt tanították volna meg nekem h miként tanuljak /akár magamtól/ akkor be sem kellett volna járnom órákra.


'csak sajnos nagyon nehéz megmondani, hogy melyik az a 10%'
Nem nehéz az. Tök egyértelmű. Mindig csináld azt ami érdekel amit szeretsz meg amit akarsz. Bármi is az úgyis gyorsan meg fogod tanulni. Lehet h később más fog érdekelni de akkor majd váltasz és tanulsz helyette új dolgot. És mivel akkor már más érdekel ezért azt a más dolgot fogod gyorsan tanulni. Az ember képes rá még öreg korban is h amit fontosnak tart vagy érdekli azt rohadt gyorsan megtanulja. Az öreg emberek nehéz tanulása elsősorban nem azért van mert olyan öreg az agyuk hanem azért mert sokszor már nem érdekli őket az újdonság. A motiváció az ami a legjobban segíti a tanulást bármely életkorban.


Megtaláltam a cikket ebből szerintem megérted h miért is fontos az h a gyerek azt tanulja amit szeret. És h miért nem szükséges előre beleverni a gyerekbe olyan információkat amiket később ha lelkesedik iránta akár napok alatt is megtanulhat:
http://integralgondolkodo.com/a-jo-pap-tenyleg-holtig-tud-tanulni/

"Ennyit arról h mennyire születtek bele a vagyonba."

Akinek a családja ki tudta fizetni a fizetős egyetemet, az már a középosztály Amerikában. És épp azt mondtam, hogy a középosztályból van út feljebb - a szegénységből már most is alig van. Az egyetlen út a tanulás - azt vennéd el tőlük.

"Azért van a leggazdagabb emberek között nem egy olyan aki iskola nélkül ért el mindent? :-)"

Hogyne - ez olyan, mintha azt mondanád, hogy hülyeség, hogy a szerencsejáték elszegényít, hiszen mennyi lottó milliárdos van! Persze, vannak iskola nélküli gazdagok, de az iskolakerülők döntő többsége mélyszegénységben él! Ne a ritka kivételt tekintsd szabálynak.

"Vajon honnan jött neked elő a 25milliós adósság...? :O"

Megbecsültem a felső tagozattól az egyetemig tartó 13 éves képzés árát + a kamatokat. Négy év általános iskola legyen 1 millió. Aztán 4 év középiskola legyen 2. Az egyetemi képzés éves átlagára 1 millió körül van, tehát az magában 5 millió. Az elmúlt 13 évben volt 15% a kamat, ezért belekalkuláltam azt is - a legrosszabb esettel számoltam. Lehet, hogy kicsit túlzó a 25 millió, de biztos, hogy 10 millió fölötti összeg jön ki egyetemi képzésnél. Ennek ellenére én 25 millióra készülnék, hogy ne járjak úgy, mint a devizahitelesek, akiknek 40% törlesztőrészlet növekedés nem fér bele.

"De k&rvára nincs köze ahhoz h hány embert képeznek egy adott szakon."

De te magad írod, hogy fontos az, hogy 100 embernek tartod vagy 2-nek - hát akkor hogy a viharba ne függne a képzés attól, hogy 100-an vagy 2-en veszik föl a szakot? Ha matematikusból csak 2 hallgató van, akkor teljesen mindegy, hogy 450 hallgatónak is tarthatna egyszerre órát a tanár, hiszen csak 2-en vannak.
Egyébként egy adott szakra (ahol az általad megadott paraméterek fixek) értettem azt, hogy a képzés ára csak a hallgatók létszámától függ. Ami nyilvánvaló. Persze lehet máshogy is tanítani, de akkor az már esélyesen nem ugyanaz a szak. Persze nem feltétlenül rosszabb.

"Ez kiküszöbölhető azzal amit írtam. A cég fizet egy oktatási hozzájárulást amit vagy egy iskolának ad közvetlenül vagy az államot bízza meg a képzéssel."

Ez miben különbözne a mostani rendszertől? Most is fizetnek a cégek vagy 20 féle adót - abból finanszírozzák az oktatást is.

"Tehát valahol nem lenne baj ha nem lenne ennyi diplomás"

Ha nem olvasod el és értelmezed, amit írok, akkor nem sok értelme van írni neked. Épp azt írtam, hogy már most is alig van párhuzamos képzés az egyetemeken. Ha csökkenne a létszám, akkor szinte biztos, hogy a slágerképzéseken kívül minden szakot pontosan egy egyetem oktatna. Innentől nem lenne verseny és nem kellene az egyetemnek igyekeznie, hogy "jó képzést nyújtson mert különben jövőre nem őt választják". Mert nem lenne másik egyetem, amit választani tudna a hallgató.
És egyébként nem hogy túl sok, de inkább túl kevés a diplomás. Több szakértői elemzést is olvastam, miszerint néhány hiány szakmunkás szakma mellett főleg diplomásokat keresnek a cégek.

"Előtervezés. Cég. Nem folytatom sakkozd ki a többit mert már vagy 2X leírtam."

Tehát azt mondod, hogy egy cég 3-5 évvel azelőtt kezdje el tervezni az új telephelyét, mielőtt költözne? Még egyszer sem írtad le konkrétan. Ha ezt gondolod, akkor fogalmad sincs a cégvezetésről. A nagy mamut cégek kivételével egyetlen cég sem engedhet meg magának 3-5 évvel előre tervezést. De persze ezt már írtam.

"Furcsa h nem ezt látom megvalósulni..."

Hát nem csodálom, mivel sokminden van itthon, csak éppen jól képzett munkaerő nem. Nyelvtudással rendelkező jólképzett munkaerő meg aztán végképp nem. A jól képzett munkaerő már dolgozik - a munkanélküliek többsége pedig alul képzett vagy tapasztalatlan. Esetleg mindkettő. Erre építve egy cég sem mer ideköltözni. A Mercedes például komoly munkaerő hiánnyal küzdött az első években, pedig sokan költöztek Kecskemétre az érkezésének hírére.

"Ne röhögtess már! Tudsz te statisztikát elemezni? Nem olyan bonyolult ám."

Tudok. Te tudsz? A bölcsészek és a mérnökök elhelyezkedési esélyei között statisztikai értelemben nincs különbség. Ennyi. Szóval a "túl sok humán szakos" kijelentésed simán nem állja meg a helyét.

"Tényleg fingod nincs az oktatásról. Meg úgy az agyműködésről sem."

Programozó vagyok, nem pszichológus.

"Te nem rajzolgattál hanem matekoztál így esélyed sem volt h átbillenj."

Jah, 5 év szakrajz közben végig matekoztam középsuliban. Na ne röhögtess már... Máig szeretek rajzolni, csak nem tudok... A matekhoz meg érzékem van, csak általánosban nem szerettem vele foglalkozni. Soha nem tudnék megélni a rajzkészségemből, ez biztos - ellenben köszönöm jól megvagyok az akkor nem szeretett matektudásommal.

"Amíg általános elsőben egy év kell valamihez addig ugyanazt ha érdekli a gyereket két hét alatt is meg tudja tanulni pár évre rá"

Ha van mire alapozni, akkor igen. Egyébként nem. Ha nekem most meg kellene tanulnom egy matematikai formulát, akkor valószínűleg sokkal gyorsabban menne, mint középiskolás koromban, mert van már mire alapoznom. Ellenben semmivel nem tanulnék meg most gyorsabban egy hangszeren játszani, mint akkor, hiszen egyáltalán semmilyen módon nem léptem előre azóta zenei téren.

"De ettől még nem fog kelleni neki másodfokú egyenletet tanítani csak azért h esetleg majd talán hasznos legyen neki"

Ezt pont a matek tudás kapcsán abszolút elutasítom. Mindenkinek kellene alapszintű matematikai tudás - olyan szinten, hogy egy érzék is kialakuljon! Egyszerűen azért, mert olyan világban élünk, ahol minden matematika: a számítógépek, a pénzügyek, a banki műveletek, a befektetések, a hitelek. Mindez mind matek - és ha nincsenek stabil alapok, akkor hiába magyarázod, hogy mi az, hogy "kamatos kamat" meg "árfolyamkockázat". Semmit nem ért ezekből az átlagember. És mivel nem érti, ezért nem is foglalkozik vele. Nem akarja megtanulni, hiába lenne elemi érdeke. Szóval szerintem az alapvető elgondolásod hibás - az ember alapvetően lusta.

"Hányan lesznek akik azt mondják h az iskolában töltött idejük fölösleges időpocsékolás volt."

Már ne haragudj, de egyszer kérdezz körbe az ismerőseid között, hogy hányan tartják fölösleges időpocsékolásnak azt, hogy be kell járniuk minden nap dolgozni. Tuti, hogy elsöprő többség lenne. Ezek szerint töröljük el a munkahelyeket?

"Ez megint netto baromság. Éppen h az a leggyakoribb h temérdek dolog érdekli."

Tényleg? Én nem tudtam, hogy mi akarok lenni. És emlékeim szerint az osztálytársaim többsége azért ment gimibe, hogy ne kelljen még döntenie! És igen, tök jó, hogy temérdek dolog érdekli a kisiskolásokat, de nem lehet megélni a fociból és a videójátékból sem.

" Amit a suliban tanultam annak 90%-a hasznavehetetlen az életemben"

Tudtad akkor, hogy melyik lesz az a 10%, ami kell? Én nem találtam volna el sem általános sem középiskolában. Középsulis tanulmányaimból kizárólag az angolt használom most - amit akkor annyira lényegtelennek tartottam, hogy volt, amikor meg se vettem a tankönyvet... Szóval igen, csak 10% kell az akkori tanulmányainkból, csak sajnos nagyon nehéz megmondani, hogy melyik az a 10%.

'Igazad van, nem mindenkinek éri meg fizetni az oktatását. :)'
Látod ugyehogyugye?! :-)

'Az általad említett időszak már a szabályozott kapitalizmus időszaka volt és valóban jól működött és működik máig.'
Mit értesz szabályozott alatt?


'Ja, és nem fizetős az oktatás ott sem.'
Mondtam is h messze volt attól még ez is amit írtam.


'Ez nagyon nincs így. A mai felső 10 ezer döntő többsége vagy beleszületett vagy a felső középosztályból kapaszkodott föl.'
Butaságot beszélsz megint:
http://penzcsinalok.transindex.ro/globalis/cikk/14194
'A Forbes-listán szereplő milliárdosok többsége, 961 önerőből gazdagodott meg, 184 örökölte vagyonát, 281 örökölt vagyont gyarapított tovább.'
Ennyit arról h mennyire születtek bele a vagyonba.


'A tényleges szegénységből már most is nagyon nehéz akár a középosztály aljáig eljutni. Fizetős oktatással pedig lehetetlen lenne.'
Azért van a leggazdagabb emberek között nem egy olyan aki iskola nélkül ért el mindent? :-)
Épp azt írja a posztban lévő cikk is h egyáltalán nincs szükség állami ingyenes oktatásra ahhoz h valaki eredményt érjen el.


'Ösztöndíj? Ki fizetné azt? Csak nem az állam? Még saját magaddal sem értesz egyet :-)'
Ha értetted volna amit írok /mint sokadjára újra nem/ épp az elején értettem egyet azzal h az állam a legjobbaknak adhat ösztöndíjat.
Csak neked megint sikerült értelem nélkül fröcsögnöd össze-vissza.


'Nem lehetőség az, amit épelméjű ember nem választ.'
Megint hülyeséget beszélsz.
Ha van lehetőség jobb hitelre mint ami a bankok adnak az egy lehetőség.
Egyáltalán nem kizárt h azt válassza valaki.


'a gyereked 15 év múlva diplomával és 25 milliós adóssággal'
Vajon honnan jött neked elő a 25milliós adósság...? :O


'A szakmunkásképzés más. Egyrészt sokkal olcsóbb, másrészt sokkal rövidebb, mint egy egyetemi képzés. 3-5 éves képzésben még tud előre gondolkodni egy cég, de 5-10 éves távlatokban már nagyon kevés cég mer gondolkozni.'
Sokadjára ismét hülyeséget beszélsz ahelyett h átgondolnád a leírtakat.
A szakmunkás képzés igaz h rövidebb de attól ugyanúgy előtervezést igényel és egyáltalán nem biztos h olcsóbb mint egy egyetemi képzés. Egy pszichológia vagy könyvtár szak nem követel meg gépeket nyersanyagot meg hasonlókat ahhoz h elvégezzék míg egy esztergályos képzése igen. Először gondold át amit írsz mert dől belöle az átgondolatlanság.


'Ez nagyon nem igaz. A képzés árát nagyon csekély mértékben befolyásolja a piaci helyzet.'
Egy olyan helyzetben amilyen a mostani igen. Ezért is ilyen sz@r a mostani képzés.


'A képzés ára lényegében fix: x órát kell meghallgatnia, y segédanyagra van szüksége stb. A képzés költsége inkább a hallgatók számától függ: az egy diákra eső költség ott alacsonyabb, ahol sok diákot képeznek (többek között ezért olcsóbb informatikust képezni, mint orvost)'
Újabb baromság részedről.
Láthatóan soha nem foglalkoztál oktatással.
1-A képzés árát egy normális rendszerben meghatározza a képzés iránti igény. Meghatározza az oktató ára és az egyéb anyagköltség. Illetve meghatározza a képzés milyensége /tantermi avagy eszközt igénylő lehet-e egyszerre 100 embernek tanítani avagy kis csoportokban lehet csak satöbbi/. De k&rvára nincs köze ahhoz h hány embert képeznek egy adott szakon.
2-Informatikust azért olcsóbb képezni mert egyszerre beültethetsz sok embert egy terembe és csak egy előadó meg egy tábla kell hozzá. Az orvosnál kellenek eszközök is és sokszor egyszerre csak kis létszámot oktathatsz tehát több előadó kell.
3-nem vetted figyelembe h nem a mai rendszerről írok. A mai rendszerben a képzésnél nem fontos a piaci helyzet mert állam bácsi állja. Ezért is sz@r az egész. Egy normális képzésben állam bácsi nem állja tehát a piac jelentősen fog hatni a képzés árára.


'Ahogy mondtam - így a gazdagok járnának jobban a szegények rovására.'
Ahogy mondtam már butaságot beszélsz. Lásd a korábban írtak.


'Ha szerinted a cégeknek megéri befektetni az oktatásba, akkor nyilván az államnak is megéri, hiszen jobban kereső és így adózó dolgozókat kap cserébe.'
Annyi csak a különbség h a cég közvetlenül tudja akár napra pontosan is h mennyi alkalmazottra van szüksége míg egy állam ezt nem fogja ilyen jól tudni.


'Csak annyi a különbség, hogy az állam itt lesz 10-20-30 év múlva is, míg egy átlagos cég ennyire hosszú távon nem tud már gondolkozni.'
Ez kiküszöbölhető azzal amit írtam. A cég fizet egy oktatási hozzájárulást amit vagy egy iskolának ad közvetlenül vagy az államot bízza meg a képzéssel.
Tehát amit írsz az sem lenne elvetve csak KIEGÉSZÜLNE egy plusz lehetőséggel ahol a cégek maguk képeztethetnék az alkalmazottaikat.


'A céges adózás elgondolásodat nem értem.'
Akkor lehet h nincs is mit magyaráznom.


'Ezzel éppen a mostani helyzetet írtad le - ez a sima "önszabályozó" rendszer van jelenleg életben. Kár "belekontárkodni".'
Egyáltalán nem. Csak át kéne végre gondolnod nem pedig hisztizni rajta.
Ma kismillió olyan szakra képzünk embert amire semmi szükség. És ez leviszi az árakat. Eközben a fontos képzésekre meg nincs pénz ami ugyan felviszi az árakat de mégsem lesz több oktatott. Tehát képeztünk egy rakás embert akinek nem tudjuk hasznát venni és van más szakmákban egy rakás hiányunk. Gratulálok hozzá!
Az én rendszeremben nem lenne ilyen. Ott azt képeznék akikre szükség van és kész. Kevesebb hiány kevesebb fölösleges képzés.


'Ebben egyetértek, de ezen semmit nem javítana az, hogyha az egyetem fizetős lenne.'
De mert egyrészt az egyetemnek is érdeke h jó képzést nyújtson mert különben jövőre nem őt választják.
A diáknak is érdeke h jól tanuljon mert a saját pénze megy rá.
A cégnek is érdeke h jó legyen a képzés mert máskülönben nem lesz képzett alkalmazott.
Mindenkinek érdeke lenne a megfelelő oktatás/tanulás. Ma ez nem így van.


'Ehhez az kellene, hogy egymással versengő egyetemeken lehessen ugyanazt a szakot tanulni.'
Ezt miért zárja ki szerinted az én rendszerem? Mert szerintem pont nem zárja ki hanem elősegíti. XY egyetem alkalmaz pár jó tanárt egy szakmában és ahhoz indít egy szakot. A cég megfizeti a tanulókat felveszik az egyetem bizonyít h jól tanít és mindenki boldog.


'ha tovább csökkenne a hallgatók száma - ami a fizetős oktatás bevezetésével törvényszerű lenne'
Ma annyi diplomás van h Dunát lehet velük rekeszteni.
És miért? A semmiért.
A képzések nagy része nem ad tudást ráadásul időt és pénzt vesz el. De legalább elmondhatjuk h van diplománk.
Tehát valahol nem lenne baj ha nem lenne ennyi diplomás. Inkább legyen kevesebb de az legyen minőségi. Ma egy diplomának majdnem csak annyi értéke van amennyit a belefektetett papír jelent.


'akkor a verseny teljesen megszűnne tovább csökkentve az egyébként sem túl magas színvonalat.'
Attól h kevesebb embert képeznek még a verseny nem szűnne meg. Sőt növekedne pont amiatt mert egyik egyetem sem kap állami támogatást. Ha egy egyetem nem jól végzi a tanítást akkor faképnél fogják hagyni és mást keresnek. Hiszen a cég amikor pénzt áldoz arra h a jövőbeli alkalmazottait ott képezzék akkor meghatározza h mit vár el. és ha az egyetem nem felel meg neki akkor nem is fog kapni a jövőben pénzt így kihal. Amelyik meg jó képzést nyújt az megmarad.
Ez a verseny!
Nem pedig az mikor állami pénzből tartunk el kiöregedett nyuggereket akik 30 éve nem is látták élőben a saját szakmájukat.


'És a te módszereddel a munkaerő nem lenne ott, hiszen csak olyan tanulók végeznének mindig, akikre 3-5 évvel azelőtt éppen szükség volt!'
Lassan kezd fárasztó lenni h magyarázzam neked az alapvető dolgokat.
Előtervezés. Cég. Nem folytatom sakkozd ki a többit mert már vagy 2X leírtam.


'Egy cég oda költözik, ahol számításai szerint már van olyan dolgozó, hiszen akkor akar elkezdeni termelni, amikor odaköltözik, nem 5 évvel később...'
Akkor ezek szerint hozzánk kéne költöznie minden cégnek Németországból mert nálunk van sok dolgozó aki jól képzett. Furcsa h nem ezt látom megvalósulni...


'Talán olvasd el a ciikket - külön szakasz foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kiderül belőle, hogy több mérnök dolgozik segédmunkásként, mint bölcsész....'
Arról a 15%-nyi segédmunkásról beszélsz?
Ne röhögtess már! Tudsz te statisztikát elemezni? Nem olyan bonyolult ám.


'A Summerhillre gondolsz? Az főleg művészképző'
Igen? Mesélj! Hol olvastál ilyet? :-)
Csak mert pölö matekból is jobbak arrafelé mint az átlag:
http://news.bbc.co.uk/2/shared/bsp/hi/education/08/school_tables/secondary_schools/html/332_4020.stm


'nem érzed, hogy kicsit önmagad ellen beszélsz?'
Egyáltalán nem.


'Ráadásul sehol nem írják, hogy jobbak lennének az eredményei, mint más iskoláknak...'
Pedig linkeltem a lényeget bár nyilván nem nézted végig.
Nézd meg a fentebbi linket. Ott láthatod h jobbak az eredményeik mint az országos átlag.
Holott az oda bekerülők egy jó része problémás gyerek.


'Nem, de egy jó alapot ad arra, hogyha megváltozik, akkor legyen mire építenie.'
Tényleg fingod nincs az oktatásról. Meg úgy az agyműködésről sem.
Nézzük a te példádat. Ha anno rajzolgattál volna matek helyett akkor ma:
-Nem kizárt h mégis tudnál jobban rajzolni ugyanis egy bizonyos szint után az ember megreked a tanulásban és az ilyen megakadásokat nehéz átbillenteni. De ha siekrült akor tovább tud fejlődni. Te nem rajzolgattál hanem matekoztál így esélyed sem volt h átbillenj.
-Ha nem matekoztál volna anno annyit akkor ha érdekelt volna a programozás akkor nagyon rövid idő alatt meg tudtad volna tanulni azt amit általánosban megtanultál hosszú évek alatt. Amelyik gyereket nem kötelezően tanítanak írni meg olvasni az is megtanul csak jóval később. Viszont gyorsabban! Amíg általános elsőben egy év kell valamihez addig ugyanazt ha érdekli a gyereket két hét alatt is meg tudja tanulni pár évre rá. Tehát netto hülyeség az h mindenképpen kell neki bármit is tanítani általánosban.


'Márpedig a gyerekek megváltoznak. Nagyon.'
Igen ez így van. De ettől még nem fog kelleni neki másodfokú egyenletet tanítani csak azért h esetleg majd talán hasznos legyen neki. Ha majd szüksége lesz rá meg érdekelni fogja akkor két nap alatt megtanulja azt amit azelőtt hetekig toltak a fejébe. Még a felnőtt is! Az emberi agy így működik.


'Egyszer menj el egy 20 éves osztálytalálkozóra és döbbenj meg, hogy mennyire.'
És kérdezd majd meg tőlük h hány ember lesz köztük aki:
-Nem olyan szakmát végez amit szeret/tud csak azért mert annak idején nem csinálhatta azt amit akart.
-Hányan hibáztatnak minden sikertelenségük miatt másokat.
-Hányan lesznek akik azt mondják h az iskolában töltött idejük fölösleges időpocsékolás volt.
Utána ha megvan az eredmény szólj jó-e a mai oktatási rendszer.


'Pont az általános és középiskola időszaka az, amikor a gyereknek halvány elképzelése sincs arról, hogy mi lesz, ha nagy lesz...'
Ez megint netto baromság. Éppen h az a leggyakoribb h temérdek dolog érdekli.
Helyette odaültetik a matekban jó gyereket magyart tanulni mert k&rva fontos megtanulnia Ady Endrét ahelyett h matekozna. Ahelyett h saját maga találná meg h mit is szeret csinálni inkább elvesszük az idejét olyan dolgokkal ami szerintünk lesz fontos neki. Közben meg nem lesz fontos. Amit a suliban tanultam annak 90%-a hasznavehetetlen az életemben. Hű de megérte ülni a padban! :-)

Elolvastam a válaszodat.
Túl nagy a szakadék a te és az én véleményem között, így nem látom értelmét további enerigát belefektetni részemről.

'Gratulálok. Jövőre mennék politológia szakra. De nem államira hanem fizetősre. Légyszi fizesd már ki. Igaz a büdös életben nem fogok ezzel foglalkozni de azért csak jó lenne pár évet bulikázni.'

Igazad van, nem mindenkinek éri meg fizetni az oktatását. :)

"Hol írtam ilyet?"

Hogyan tudná másképp, hogy megéri-e egy szakmát választania? El kell döntenie, hogy ~10 év múlva lesz-e arra a szakmára kereslet, amit megfizetnek annyira, hogy a befektetett pénzt visszahozza.

"Nem tán arra h lesz ott munkaerő?"

Pontosan. És a te módszereddel a munkaerő nem lenne ott, hiszen csak olyan tanulók végeznének mindig, akikre 3-5 évvel azelőtt éppen szükség volt!

"Egy cég amikor valahová települ akkor gondoskodik arról h ott legyen megfelelő munkavállalója."

Egy cég oda költözik, ahol számításai szerint már van olyan dolgozó, hiszen akkor akar elkezdeni termelni, amikor odaköltözik, nem 5 évvel később...

"Kár h szegény indexes cikk csak azt nem vizsgálta h az elhelyezkedett bölcsészek vajon abban a szakmában boldogulnak-e amit tanultak avagy másban."

Talán olvasd el a ciikket - külön szakasz foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kiderül belőle, hogy több mérnök dolgozik segédmunkásként, mint bölcsész....

"Miközben van iskola /korábban linkeltem/ amelynek a tanulmányi eredményei jobbak mint az országos átlag"

A Summerhillre gondolsz? Az főleg művészképző - nem érzed, hogy kicsit önmagad ellen beszélsz? Ráadásul sehol nem írják, hogy jobbak lennének az eredményei, mint más iskoláknak...

"A diák enélkül is el tudja dönteni h mi érdekli és h miben lesz tehetséges."

Ez biztos nincs így. Én például imádtam rajzolni általános iskolában, de felnőve túl nehéz lett a kezem, ezért majdnem megbuktam szakrajzból. Ellenben általános iskolában nem szerettem a matekot - nem érdekelt, unalmas volt. Azóta elvégeztem egy programozó egyetemet, ahol nyilván a matek volt a legfontosabb tárgy és azóta is programozóként dolgozom. Szóval ha kis fölsősként én döntöttem volna el, hogy mi leszek, ha nagy leszek, akkor kizárt, hogy a matek mellett tettem volna le a voksom. Jó eséllyel rajzolgattam volna, majd amikor elvesztettem volna ezt a képességemet a felnövésem miatt, akkor hirtelen ott álltam volna elvesztegetett 5-10 évvel...

"Vagy gondolod h a másodfokú egyenlet megoldóképlete majd segít abban h a gyerek eldöntse h érdekli-e a matek? Ne röhögtess már"

Nem, de egy jó alapot ad arra, hogyha megváltozik, akkor legyen mire építenie. Márpedig a gyerekek megváltoznak. Nagyon. Egyszer menj el egy 20 éves osztálytalálkozóra és döbbenj meg, hogy mennyire. Pont az általános és középiskola időszaka az, amikor a gyereknek halvány elképzelése sincs arról, hogy mi lesz, ha nagy lesz...

"Nézd csak meg a 40-50-es évek Amerikáját vagy más hozzá hasonló országokat."

A vadkapitalizmus a XX. század elejéig tartott Amerikában. Az általad említett időszak már a szabályozott kapitalizmus időszaka volt és valóban jól működött és működik máig. Ja, és nem fizetős az oktatás ott sem.

"A gazdag emberek 3/4 része akkor is és most is magától a nulláról érte el amit elért."

Ez nagyon nincs így. A mai felső 10 ezer döntő többsége vagy beleszületett vagy a felső középosztályból kapaszkodott föl. A tényleges szegénységből már most is nagyon nehéz akár a középosztály aljáig eljutni. Fizetős oktatással pedig lehetetlen lenne.

"Ráadásul az ösztöndíjjal való támogatás tökéletesen elősegítheti a tehetségek kimozdulását"

Ösztöndíj? Ki fizetné azt? Csak nem az állam? Még saját magaddal sem értesz egyet :-)

"Miért ne működhetne? Ez egy lehetőség nem pedig kötelező választás."

Nem lehetőség az, amit épelméjű ember nem választ. Ha neked azt mondanák hogy a gyereked 15 év múlva diplomával és 25 milliós adóssággal fogja kezdeni az életét, akkor azt mondanád, hogy "persze, miért is ne"? Ugye hogy nem. Ekkora adósságot rakni egy pályakezdő vállára felelőtlenség lenne. Az ebből az oktatásból kikerülő diákok életének zöme ennek az adósságnak a ledolgozására menne el.

"Pedig működik nem egy helyen hasonló rendszer gondolj csak a szakmunkás képzésekre több országban."

A szakmunkásképzés más. Egyrészt sokkal olcsóbb, másrészt sokkal rövidebb, mint egy egyetemi képzés. 3-5 éves képzésben még tud előre gondolkodni egy cég, de 5-10 éves távlatokban már nagyon kevés cég mer gondolkozni. Ki tudja, hogy mi lesz 10 év múlva. 20 évvel ezelőtt jelent meg a DVD a piacon. 10 éve mindenki azt hitte, hogy az lesz a jövő - ha akkor egy cég befektetett volna egy képzésbe, amivel támogatta volna a "DVD gyártó" egyetemi képzést, akkor az a cég már csődbement volna, hiszen ma szinte senkinek nem kell a DVD.

"A képzések ára és egyéb oktatási tételek a piaci helyzettől függnek és éppen ezért működhet kiválóan"

Ez nagyon nem igaz. A képzés árát nagyon csekély mértékben befolyásolja a piaci helyzet. A képzés ára lényegében fix: x órát kell meghallgatnia, y segédanyagra van szüksége stb. A képzés költsége inkább a hallgatók számától függ: az egy diákra eső költség ott alacsonyabb, ahol sok diákot képeznek (többek között ezért olcsóbb informatikust képezni, mint orvost)

"A rendszer annyiban különbözne a mostanitól h az adókat ennyivel mérsékelnék de cserében ennyivel kisebb szolgáltatást kapna mindenki."

Ahogy mondtam - így a gazdagok járnának jobban a szegények rovására. Sok olyan lenne, aki most sikeresen elvégzi az egyetemet és jól fizető - és adózó - állása van, de soha nem lett volna pénze, hogy felsős korától fizessen az iskoláért. Véglegesen ketté szakadna az ország szegényekre és gazdagokra és szinte nem lenne átjárás a két kaszt között.
Ha szerinted a cégeknek megéri befektetni az oktatásba, akkor nyilván az államnak is megéri, hiszen jobban kereső és így adózó dolgozókat kap cserébe. Csak annyi a különbség, hogy az állam itt lesz 10-20-30 év múlva is, míg egy átlagos cég ennyire hosszú távon nem tud már gondolkozni.

A céges adózás elgondolásodat nem értem. Mit nyernénk az egészen? A cégnek most van szüksége dolgozóra nem 3-5 év múlva. Ugyan mit nyerne azzal egy kis cég, ha azt mondaná az államnak, hogy Ő neki most márpedig x szakmára lenne szüksége lenne szüksége - szerinted tud működni egy cég 3-5 évig úgy, hogy nincs betöltve egy állás? Aligha - mire a képzés végetérne vagy betöltené az állást valaki mással vagy csődbe menne. Bármelyik eset következne is be, neki már nem lenne szüksége a képzett személyre.

"Arról nem is beszélve h ha vannak kis cégek akik mondjuk asztalosokat alkalmaznának és kevés az asztalos akkor az asztalosok fizetését megemelnék mert csak így jutnának emberhez"

Ezzel éppen a mostani helyzetet írtad le - ez a sima "önszabályozó" rendszer van jelenleg életben. Kár "belekontárkodni".

"Utána a hallgató kikerül az egyetemről és akkor kezdi el megtanulni azt amit már régen tudnia kellene"

Ebben egyetértek, de ezen semmit nem javítana az, hogyha az egyetem fizetős lenne. Ehhez az kellene, hogy egymással versengő egyetemeken lehessen ugyanazt a szakot tanulni. Hát ez ma nem nagyon van meg és ha tovább csökkenne a hallgatók száma - ami a fizetős oktatás bevezetésével törvényszerű lenne - akkor a verseny teljesen megszűnne tovább csökkentve az egyébként sem túl magas színvonalat.

'Abban a rendszerben nem kis mértékben csökkent az emberek életszínvonala és lehetőségei'
-
Abban a rendszerben nem kis mértékben NÖVEKEDETT az emberek életszínvonala és lehetőségei
/elírás/

'Nemigazán látom, hogy attól, hogy fizetős lenne pl. az egyetemi képzés, miért állna helyre a szakok egyesúlya. Sok esetben a szülő fizeti a gyerekei tanulmányait.'
Egy részét. A nagyobb része meg állami képzés.
Ha a képzések árát valóban a szülő állná akkor az ő baja ha szociológiára íratja a gyerekét miközben azzal nem tud a gyerek boldogulni. Az ő döntésük de legalább nem mások fizetik ki a tök értelmetlen képzést. Esetleg rájönnek arra h nem is olyan fontos az a szociológia szak. Vagy esetleg a jelentkezéskor nem is lesz annyira fontos h 4-5 helyet bejelöljön 'hátha' alapon csak h eldicsekedhessen azzal h van diplomája. A mai munkák amiket egyetemi diplomával végeznek egy tetemes részénél el lehetne végezni jóval alacsonyabb képzési szintekkel is. Csak ugye kényelmes beülni egyetemre és lobogtatni a semmit nem érő diplomát. A fizetős képzés ezt szüntetné meg.


'Nehez hiszem, hogy ilyenkor a szülők azt mondjak, hogy: kislányom, ne menj szociológiára, mert abból túlkínálat van, hanem menj inkább fodrásznak.'
A szülők azt mondják h 'szerezz diplomát mert az kell'. A leányzó meg úgy van vele h ha fodrásznak tanul akkor dolgoznia kell ha meg elmegy szülői pénzből szociológiát tanulni akkor bulikázhat még 4 évig és még utána is lehet fodrász.


'Itt az államnak a dolga lenne, hogy rendesen megszervezze a szakokat, miből, menyire van szükség.'
Azt h miből mennyire van szükség legjobban a cégek tudják. Ők értenek hozzá mert az ő alkalmazottaik lesznek az emberek.
Még jobb lenne egy olyan rendszer ahol mindenki vállalkozó /az alkalmazott is/ és megszüntetnék ezt a 'szegény alkalmazott - gonosz cég' baromságot. De ez már oylan messze lenne a mai szolidáris rendszerünktől h a szocialista életben nevelkedett embertömegek vért köpnének már a hallatára is. :-)


'A bulikázásokat is ki lehet simán zárni, csak le kell kötni a felesleges energiákat.'
A bulikázást az váltja ki h:
-Van rávaló
-Van idő
-Nincs vesztenivaló
Márpedig a mai rendszerben anyu és apu meg még inkább az állam bácsi adja a rávalót. Ideje van rá mert amúgy is sokan sz@rnak arra ami tanulnak /'majd levizsgázom a következő félévben'/. Vesztenivaló meg nincs mert legfeljebb majd elmegy fodrásznak 5 év múlva amikor az egyetemről kib@sszák.


'Még az is lehet, hogy így is jobban jár a társadalom, ha kitaníttat egy politológust, mintha az a fiatal egyetem helyett almát árult volna azalatt az idő alatt.'
Amikor almát árult akkor legalább:
-Nem került pénzébe a társadalomnak
-Az adójából még fenn is tartotta azt
Miközben a politológia szakon ücsörögve és később teljesen más szakmában éldegélve teljesen fölöslegesen fogyasztotta az adóforintokat.


'Még mindig fenntartom, hogy nem sajnálom még a politológusoktól sem az adómat. Hosszútávon megéri.'
Gratulálok. Jövőre mennék politológia szakra. De nem államira hanem fizetősre. Légyszi fizesd már ki. Igaz a büdös életben nem fogok ezzel foglalkozni de azért csak jó lenne pár évet bulikázni.

'a szakértőknek fogalma sincs, hogy milyen szakmákra lesz szükség 5-10 év múlva, de te elvárod egy tizenévestől, hogy Ő tudja'
Hol írtam ilyet?


'A munkaerőpiac nagyon gyorsan tud változni (például egy nagyobb cég beköltözésével)'
És a nagyobb cég mikor beköltözik szerinted mire alapozza majd a cég megélhetését?
Nem tán arra h lesz ott munkaerő?
Ha meg nincs akkor nem tán arra h meghirdet képzéseket és hasonlókat?
De igen. Egy cég amikor valahová települ akkor gondoskodik arról h ott legyen megfelelő munkavállalója.


'A megoldásod akkor működne, ha a képzés nagyon rövid lenne - max néhány hónapos.'
Több éves képzéseknél is működik ez.


'A fölösleges bölcsészek mítoszát górcső alá vette az index pár hete és kiderült, hogy semmilyen alapja nincs'
Kár h szegény indexes cikk csak azt nem vizsgálta h az elhelyezkedett bölcsészek vajon abban a szakmában boldogulnak-e amit tanultak avagy másban.
Mert rohadtul nem mindegy h mire is fizettük ki a képzését!


'A fizetős oktatásnál az a gond, hogy azoknak, akiknek nincs pénzük még lehet tehetségük és azért, mert valakinek van pénze még nem biztos, hogy tehetsége is van. Így csomó gazdagot képeznénk olyan szakmákra, amikhez semmilyen érzékük nincs, miközben tucat szám lennének tehetséges fiatalok, csak éppen pénz nélkül.'
Ismétlem magam: ösztöndíj.


'Mivel ahhoz, hogy kiderüljön, hogy valaki miben tehetséges és miben nem az kell, hogy kipróbáljon mindent, ezért tanítanak az álatalános és középiskolákban mindent vegyesen.'
Miközben van iskola /korábban linkeltem/ amelynek a tanulmányi eredményei jobbak mint az országos átlag és mégsem tanítanak kötelező jelleggel semmit hanem a diák dönti el h mit akar tanulni. Ennyi értelme van a mostani általános és középiskolai oktatásnak. Semmi. A diák enélkül is el tudja dönteni h mi érdekli és h miben lesz tehetséges. Amit az ember szívesen csinál és érdekli azt rohadt gyorsan megtanulja. Akár napok hetek alatt is. Míg ami nem érdekli azt nehezen jegyzi meg és el is felejti rövid időn belül. Az általad írt általános oktatásnak semmi értelme nincs mert nem h nem világítja meg a gyereknek h az mit szeret hanem sok esetben még el is ijeszti tőle. Vagy gondolod h a másodfokú egyenlet megoldóképlete majd segít abban h a gyerek eldöntse h érdekli-e a matek? Ne röhögtess már. :-)

1-Annak a rendszernek egyáltalán nem az volt a jellemzője h a szegény szegényedett.
Minden rendszerben ha a gazdagok gazdagodtak az húzta magával a szegényebb rétegeket is.
Abban a rendszerben nem kis mértékben csökkent az emberek életszínvonala és lehetőségei. Nézd csak meg a 40-50-es évek Amerikáját vagy más hozzá hasonló országokat. Az az általad vadkapitalistának nevezett rendszer rohamléptekben előzte meg az összes többit pedig még csak nem is volt az az igazán libertariánus amit írtam. És nem csak a gazdag emberek gazdagodtak benne hanem a szegény emberek is.

2-Abban a rendszerben is volt kitörési lehetősége bárkinek aki ki akart törni.
Soroljam neked a neveket? Szerintem fölösleges. Mint ahogy ma is úgy akkor is azok törtek ki akik akartak és tettek érte. Mindenki előtt ott állt a lehetőség. A gazdag emberek 3/4 része akkor is és most is magától a nulláról érte el amit elért.
Ráadásul az ösztöndíjjal való támogatás tökéletesen elősegítheti a tehetségek kimozdulását.


'Ilyen módon és ilyen hosszú távon a diákhitel nem működhetne.'
Miért ne működhetne? Ez egy lehetőség nem pedig kötelező választás.


'A cég általi finanszírozást sem nagyon tudom elképzelni.'
Pedig működik nem egy helyen hasonló rendszer gondolj csak a szakmunkás képzésekre több országban.
Ha az egészet egyben néznéd rájössz h amit írtam az egy önszabályozó rendszer. A képzések ára és egyéb oktatási tételek a piaci helyzettől függnek és éppen ezért működhet kiválóan. Ha mondjuk holnaptól megszűnne az angol oktatás az iskolákban de az erre fordított adókat nem vennék el az emberektől akkor szerinted nem tanulnának angolt az emberek? Dehogynem. Magántanárnál avagy saját maguktól. Vagy fizetnének a képzésért vagy megoldanák máshogy.
MOST IS KI VANNAK FIZETVE EZEK A KÉPZÉSEK VALAHONNAN!
A rendszer annyiban különbözne a mostanitól h az adókat ennyivel mérsékelnék de cserében ennyivel kisebb szolgáltatást kapna mindenki.


Az általad felvetett kisebb cégek és vállalkozások is nyugodtan működhetnek mert egyáltalán nincs kizárva h egy-egy szakot vagy képzést az állam indítson egy beszedett oktatási hozzájárulásból. Tehát mondjuk lenne egy ilyen hozzájárulás és a cég vagy odaadja egy iskolának amiért cserében tanulókat kap /és leírhatja az adóból/ vagy befizeti adóként és megnevezi h neki milyen jellegű képzésre/emberanyagra van szüksége. És máris megvan oldva a kis cégek problémája is. Arról nem is beszélve h ha vannak kis cégek akik mondjuk asztalosokat alkalmaznának és kevés az asztalos akkor az asztalosok fizetését megemelnék mert csak így jutnának emberhez. Ezáltal az asztalos szakma kelendő lenne így többen tanulnának ilyet akár saját pénzből akár máshogy /akár kis cégnél is segédmunkában satöbbi/.
Önszabályozó rendszer amiben kár belekontárkodni mert magától is működhet.


'de ez is ösztönzi az egyetemeket, hogy olyan képzést nyújtsanak, amire a piacnak szüksége van.'
Látszik is az eredménye! 'Fantasztikus' képzést nyújtanak az egyetemi szakok!
Kiöregedett tanárok adják le azt az anyagot amit 20 évvel azelőtt is leadtak és sehová nem fejlődnek mert anélkül is megkapják a fizetésüket. A hallgatók meg kikerülnek az egyetemről és fingjuk nincs magáról a szakmáról. Hű micsoda ösztönzés volt! :-)
Akárhogy nézem a mai rendszer egy darab sz@r aminél csak az a lényeg h papírod legyen. A legtöbb szak csak egy állami pénzből működtetett eltartási rendszer ahol a hallgató azért jár jól mert 4-5 évig nem kell csinálnia semmit a tanár és az egyetem meg azért jár jól mert állami pénzből nem csinálnak semmit. A végén meg adnak egy papírt ami valójában lópikulát sem ér. Utána a hallgató kikerül az egyetemről és akkor kezdi el megtanulni azt amit már régen tudnia kellene. De legalább mindenki jól érezte magát 4-5-6 évig állami pénzből.
Ez bizony kaki a javából.

Nemigazán látom, hogy attól, hogy fizetős lenne pl. az egyetemi képzés, miért állna helyre a szakok egyesúlya. Sok esetben a szülő fizeti a gyerekei tanulmányait. Nehez hiszem, hogy ilyenkor a szülők azt mondjak, hogy: kislányom, ne menj szociológiára, mert abból túlkínálat van, hanem menj inkább fodrásznak.
Itt az államnak a dolga lenne, hogy rendesen megszervezze a szakokat, miből, menyire van szükség.
A bulikázásokat is ki lehet simán zárni, csak le kell kötni a felesleges energiákat.
Még az is lehet, hogy így is jobban jár a társadalom, ha kitaníttat egy politológust, mintha az a fiatal egyetem helyett almát árult volna azalatt az idő alatt.
Még mindig fenntartom, hogy nem sajnálom még a politológusoktól sem az adómat. Hosszútávon megéri.

Azért jó vagy - a szakértőknek fogalma sincs, hogy milyen szakmákra lesz szükség 5-10 év múlva, de te elvárod egy tizenévestől, hogy Ő tudja. A munkaerőpiac nagyon gyorsan tud változni (például egy nagyobb cég beköltözésével), ezért a képzésnek vegyesnek kell lennie - nem lehet csak kőműveseket képezni, csak mert most abból hiány van, hiszen lehet, hogy 3 év múlva épp nem lesz egy építkezés sem. A megoldásod akkor működne, ha a képzés nagyon rövid lenne - max néhány hónapos.

A fölösleges bölcsészek mítoszát górcső alá vette az index pár hete és kiderült, hogy semmilyen alapja nincs: http://index.hu/gazdasag/defacto/2015/02/16/nincs_is_tultermeles_bolcseszekbol/

A fizetős oktatásnál az a gond, hogy azoknak, akiknek nincs pénzük még lehet tehetségük és azért, mert valakinek van pénze még nem biztos, hogy tehetsége is van. Így csomó gazdagot képeznénk olyan szakmákra, amikhez semmilyen érzékük nincs, miközben tucat szám lennének tehetséges fiatalok, csak éppen pénz nélkül.
Mivel ahhoz, hogy kiderüljön, hogy valaki miben tehetséges és miben nem az kell, hogy kipróbáljon mindent, ezért tanítanak az álatalános és középiskolákban mindent vegyesen. És majd a felsőoktatás lesz az, ahol az ember szakosodik az alapján, ami addig kiderült róla. A fizetős felsőoktatás egy megfelelően olcsó (tehát államilag támogatott) diákhitellel szerintem működhetne. Vagy valami olyan megoldás, mint Angliában vagy az USA-ban, ahol az elit egyetemek fizetősek (és méregdrágák), viszont vannak ingyenes állami egyetemek is, ahol a szegényeknek is van lehetősége megszerezni a tudást.

Ezek szerint a közmunkásképzést kellene fejleszteni a humán műveltségi képzés helyett mert ma Magyarországon az a leggyakoribb ... mondhatjuk ... legnépszerűbb " szakma " .

Ezek szépen hangzó jelszavak. Ilyennel lehet megfogni a tömegeket. Támogassuk az elesetteket segítsük a bajbajutottakat védjük a gyengéket ésatöbbi. Kár h ezek valóban csak jelszavak sok esetben. A probléma az ingyenes oktatással:

1-Olyan képzéseket is támogat nagy számban aminek semmi haszna nincs.
Sok ezer politológus könyvtáros szociológus és hasonló végzettségű mihaszna embert képzünk miközben mérnökökből és sima szakmunkásokból Európa szerte hiány van. A fizetős oktatással elég jól kiküszöbölhető h csak olyan képzések fussanak amelyekre valóban van igény a munkaerőpiacon. Kiküszöbölhető vele h képezzenek sok száz szociológust utána meg nézzenek ki a fejükből h most mijafaszt kezdjenek velük.

2-Az egyetemeken főleg a humán szakok tele vannak olyan emberekkel akik a büdös életben nem fognak azzal foglalkozni amit tanulnak. Tehát nagyon szép h költsünk a jövő generáció tanítására de ha ezt tesszük akkor csináljuk úgy h aki tanul valamit az valahol hozza is vissza a belefektetett energiát. Hadd ne kelljen már az adómból fizetni más ember 8-10-12 féléven keresztül tartó kényelmes bulikázását.
A fizetős oktatásnál nem lenne olyan h valaki hobbiból állami pénzem mereszti a valagát. Vagy ha igen azt úgyis ő fizetné tehát ki nem sz@rja le.

A te általad felvázolt társadalom a "vad-kapitalizmus" egy formája. Kb 100 éve szűnt meg, szerencsére. Jellemzője, hogy a gazdag gazdagodik a szegény szegényedik és nincs lehetőség a szegénységből történő kitörésre. A te elgondolásodnál a szegények soha nem kapnának megfelelő iskolát, hiszen egyszerűen nem lenne rá pénzük. Így persze jó állást se találhatnak és így a kőműves segédmunka a legtöbb, amit elérhetnek.

Piaci kamatozással az olyan hosszú távú diákhitel, amit te vizionálsz (alsós kortól egyetem végéig több, mint 10 év telik el!) egyszerűen visszafizethetetlen lenne. Becslésem szerint az egyetem végéig az átlagos (tehát nem orvos vagy mérnök) egyetemista 10 millió körüli tartozást gyűjtene, aminek legalább fél millió lenne csak az éves kamata!

Ilyen módon és ilyen hosszú távon a diákhitel nem működhetne.

A cég általi finanszírozást sem nagyon tudom elképzelni. Egy diák évente fél millió körüli összegbe kerül egy egyetemnek (vannak persze olcsóbb és drágább szakok, de számoljunk ezzel) Öt év alatt ez 2,5 millió. Ha azzal számolunk, hogy a diákok 50%-a felel meg majd a munkaerő piacon (ennél ma rosszabb az arány), akkor 5 millió / diákkal kell számolni. Mennyi ideig kellene röghöz kötni a munkavállalókat, hogy ez megérje a cégnek? (ha havi 100 ezer forint hasznot termel egy dolgozó a cégnek, akkor 4 év kellene a nullszaldóhoz + még legalább 2-3 év, hogy valami haszon is legyen. Az azt jelenti, hogy a cégnek 10+ évre kellene előre gondolkoznia! Hány olyan cég van ma Magyarországon, amelyik megéri egyáltalán az 5 évet, nem hogy a 10-et?) Mit csinálhat egy ilyen dolgozóval, ha egész nap csak lustálkodik? Ha kirúgja, akkor bukja az 5 millióját... Ráadásul ez megint azt jelentené, hogy a kisebb vállalkozások nem jutnának munkaerőhöz, ezért megszűnnének - utána pedig a nagyobb, monopol helyzetben lévő cégek olyan keveset adnának a dolgozónak, amennyire csak lehet, hiszen verseny nélkül miért is adnának többet?

Ezt sem érzem megoldásnak egyáltalán - a mostani rendszerben a nagyobb cégek jelentősen támogatják az egyetem szakjait. Persrze nem ilyen volumenű összegekkel, de ez is ösztönzi az egyetemeket, hogy olyan képzést nyújtsanak, amire a piacnak szüksége van.

Én szeméy szerint nem támogatom a fizetős oktatást. Semilyen szinten. Egy forintot sem sajnálok az adómból, ha azt az új generáció tanítására / nevelésére költik. Hol lenne jobb helyen a pénzem ?
Persze át kellene alakítani rendesen az oktatási rendszert. A kreativitást támogatni. Kár robotokat nevelni, azokat már le is tudjuk gyártani.

És erre az a megoldás h berakjuk állami pénzből egy suliba ahol igazából tanulni sem akar?
Nem jobb akkor már ha eleve nem is jár iskolába? Legalább pénzbe nem kerülne ha nem is hoz semmit a konyhára.

Nemigazán tetszik az az ötleted, hogy cégek finanszírozzák a képzéseket.
Nagyon sok fiatal nem tudja eldönteni elég korán, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Aztán évéken át olyasmit kellene csináljon, amit nem szeret.

Csak egy normális társadalomban lenne ez bevezethető. Olyanban ahol nincs vagy csak nagyon minimális mértékben jelenik meg a szociális háló. Tehát egy majdhogynem libertárius rendszerben.
Egy ilyen rendszerben mindenkinek egyéni érdeke lenne h fejlessze saját magát. Aki meg nem teszi az így járt és senki nem fogja felkarolni főleg nem az állam. Tehát ne egy olyan rendszerben gondolkodj mint a mai ahol rengeteg analfabétát tart el a társadalom mások pénzén csak azért mert 'ő is ember'. A mai rendszerben ez nem bevezethető hiszen már a felsőoktatás fizetőssé tételénél is több tízezer ingyenélő kezdett el hisztizni. Képzeld csak el mi lenne ha a középfokú oktatást fizetőssé tenné valaki! :-) Egy parazita világban élünk ahol a nagyobb létszámú eltartott réteg dönt arról h a kisebb létszámú eltartó réteg hogyan és miként tartsa el őt. Mindezt a szolidaritás üres hazugságára hivatkozva.


A mai diákhitelben vannak nagyon jó elgondolások. Viszont ami problémám van vele az pont az h alacsonyabb a mértéke a kamatnak mint a reálisan elvárható. Magyarán az adott illető képzését részben mások fizetik ki. Ezzel én soha nem értettem egyet. Részemről akár több megoldást is támogatnék h a diák többféle lehetőség közül választhasson. Viszont kamatként mindenképpen egy olyan mértéket állítanék be ami nem lenne veszteség az állam részéről ugyanakkor pénzügyi hasznot sem hozna neki. Tehát mondjuk egy jegybanki alapkamatot vagy inflációkövetést.
Tehát éppen fordítva gondolom mint te. Nem venném feltétlen alapnak az alacsony kamatot. Persze alacsonyabb lenne mint a normál banki hasonló kamat hiszen ott a bankok rárakják a saját hasznukat. Az államnak erre nem lenne szüksége mert annak elég az is ha nem éri veszteség. De annyira alacsonyra nem tenném h ezzel az államot veszteség érje.


Amiben én inkább látnám a jövőt az az amikor a képzések többségét nem az állam hanem azok a cégek és vállalkozások finanszíroznánk akiknek az adott munkaerőre szüksége van. Teszem azt ha egy fiatal úgy dönt h asztalos akar lenni akkor több lehetősége is van:
-Magától kitanulja otthon. Elég valószínűtlen az asztalos szakmánál de sok másnál lehetséges. Esetleg a vizsgákat leteheti egy alacsony összegért az adott iskoláknál.
-Saját pénzből vagy hitelből kifizeti a képzése költségét és utána azt kezd a tudásával amit akar.
-Ösztöndíjszerződést köt egy iskolával az meg egy céggel akinek asztalosra van szüksége.
A cég fizeti az iskolát akinek így érdeke lesz jó asztalost képezni mert máskülönben a cég másik iskolát fog keresni helyette. A cég fizeti a tanuló tanítását egyúttal vállalja h alkalmazza majd a tanulót. Ezzel a tanuló nem csak a képzést szerzi meg hanem jó eséllyel fix állása is lesz /persze nyilván kikötné a cég h X ideig nem mehet el a tanuló/. A cégnek meg megint jó mert olyan munkaerőt kap amelyik azt tudja majd amire a cégnek szüksége van /nem kerülnek ki olyan 'szakemberek' akiknek a tudásszintje teljesen hasznavehetetlen a való életben/.

Ez elég érdekes - a finanszírozó elég nagy kockázatot vállal, mert szerintem elég magas azok aránya, akik el sem végzik az iskolát így kevés esélyük van a megadott fizetési szintet elérni (ami egyébként egyetemi végzettséggel nem számít magasnak Angliában - szóval aki elvégzi az iskolát szinte biztos, hogy már a kezdő fizetéséből törleszteni kezd).
Ha mondjuk lenne egy klauza, miszerint el kell kezdeni törleszteni amint elhagyod az iskolát, akkor szerintem nem is lenne rossz. Sokban persze nem különbözne a mostani megoldástól. Viszont erősen kétlem, hogy ezzel a módszerrel _bárki_ orvosnak menne, mivel 8-12 millió a képzés költsége - te szeretnél egy kisebb lakás hitelével indulni az életben?

Olyan, mint itt angliaban. Nagyon minimalis kamat es addig nem fizetsz semmit amig min 21ezer GBP az evi fizud fuggetlenul hogy elvegzed a sulit vagy nem. Ha soha nem ered el az osszeget, nem kell visszafizetni es persze nem keszpenzben kapod es fix osszeget, hanem a tandijad van kifizetve minden felevre, annyi amennyibe kerul.

Az önkéntes tanulásnak az a hátulütője, hogy simán eredményezhet analfabéta 18 éveseket. Azokkal mit kezd majd a társadalom? Meg lehet szerinted ennyire bízni a gyerekekben és a szüleikben?

Egyébként milyen szerinted a "jó" diákhitel? Az alacsony kamatot gondolom alapnak veszed (de az a mostaninál sem magas), de mi lenne még más?

Persze az belefér. Meg kiegészíteném egy rendes diákhitellel is másik választható lehetőségként.
/Rendes diákhitel alatt értelemszerűen nem a mostanit értem. :-) /

ez nem rossz felvetés, én mondjuk emellett meghagynám az "ösztöndíj" lehetőségét azoknak akik kevésbé tehetősebbek, és szorgalmas, jó ésszel megáldott gyermekük van.

Nem újkeletű dolog ez. Közel száz éve már h kitalálták és alkalmaznak is hasonlót:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Summerhill
https://www.youtube.com/watch?v=QlfuQqVMu0Y
Magam is támogatom azt h az oktatás ne legyen kötelező főleg ne az általános iskola alsó tagozat után. A gyerek jobban el tudja dönteni h mi érdekli. Persze nem azt mondom h ne legyen állami oktatás. Lehet nyugodtan általános iskola mindenkinek aki ott szeretné taníttatni a gyerekét. De ha máshogy vagy máshol taníttatná akár otthon is abban nem látok semmi kivetnivalót.

Amit még bevezetnék - pont a felsoroltak miatt - az a fizetős oktatás lenne.
Talán az óvoda meg az alsó tagozat lehetne kivétel ez alól. A többinél ha tanítót akar valaki azt fizesse meg ő maga ne pedig valaki más. Ez így önmagában a mai világunkban nyilván hülyeségnek tűnhet. De ha egy értelmesebb társadalomban élnénk értelmesebb szabályokkal ahol nem a mások pénzén élősködő parazita életmód hanem az önmagunkról és embertársainkról való gondoskodás és felelősségvállalás lenne az elsődleges akkor ott erősen illeszkedne bele egy fizetős oktatási rendszer.

san francisco és a szilicium völgye nagy léptekkel a világ előtt jár. A hippizmus lsd-n nevelkedett gyerekei mára nagyyá nőtt világcégek józan gondolkodású vezetői. Magas erkölcsi igényesség, önmegvalósítás, tapintat, előzékenység, önuralom, empátia, kreativitás, kezdeményezőkészség és siker kulcsszavakkal nem nehéz olyan új utakat találni ahol a jövő nemzedéke szabadabban ki tudja magát bontakoztatni.

Ja és nem kőműves vagyok hanem pénzügyi informatikai területen dolgozom mint középvezető. Mielőtt valaki ráfogja, hogy iskola nélkül max kőműves lehet az ember...

Tekintve, hogy a jelenlegi munkám és a hozzá szerzett tudáshoz semmi köze az iskoláimnak simán el tudom ezt képzelni.
Amiket most csinálok azt senki sehol nem tanította hanem kútfőből a netről és könyvekből magamtól tanultam+gyakorlás. Az írás, olvasás, alapvető matematikai ismereteken kívül semmi mást nem hasznosítottam. Ezeket meg ugye általános iskola alsóban megtanultam a suliban. Ami utána volt azt igazából maximum a többi gyerekkel való szocializáció szempontjából tartanám fontosnak ha nem a jól tanuló stréberek közé tartoztam volna a suliban akiket a rosszul tanuló de bandába tömörülő erősebbek folyton basztattak. Úgyhogy igazából nincs mit köszönnöm az iskoláimnak.