Tóth József 2015. 01. 17. 08:55 | #19
Vagy arra gondolsz, aki a videót készítette? Persze ebből a videóból semmi nem derül ki. Én láttam már sertéstelepet közelről. Az épületek elhelyezkedése stimmel, de hiányolok egy-két dolgot, aminek még lennie kéne. A trágya szine egyáltalán nem stimm, amit Én láttam, az sárgásbarna, nem ilyen mint a vörösiszap. És még a csőrendszert sem látom, amin kiszállítják a tárolóból az anyagot.
0
VÁLASZ
Tóth József 2015. 01. 16. 12:30 | #16
Hááááát... ne úgy képzeld, hogy az arcodba nyomja... :D
0
VÁLASZ
lilaflexninja 2015. 01. 16. 11:40 | #15
Elképzeltem. és most már nincs is kedvem ebédelni :)
0
VÁLASZ
Tóth József 2015. 01. 16. 11:35 | #14
A "hatalmas eszköz"nek képzelj el egy teherautó méretű szivattyút, (ugyanis elég sűrű még hígítva is az anyag, nagy teljesítmény kell a mozgatásához) ami össze van kötve nagy nyomású csövön, egy tűzoltófecskendőhöz hasonló dologgal. Szóval nem porlasszák, mert az a cél, hogy a talajba jusson, annak a szerves,-és ásványi anyag tartalmát javítsa.
0
VÁLASZ
lilaflexninja 2015. 01. 16. 11:12 | #13
"hatalmas eszközökkel apró szemcséjű ködként a levegőbe van porlasztva" Nem tudom, hogy a gödör az eszköz-e. De az ember tényleg valami nagy gépre gondol ilyenkor, ami fröcsköli bele a levegőbe a szart.
0
VÁLASZ
rermo 2015. 01. 16. 10:21 | #12
El kell olvasni a magyar cikket abból minden kiderül ..... Nincs itt semmiféle porlasztás meg ilyenek hanem az van amit előbb is leírtak , hogy mozgatják a hígtrágyát , hogy az aerob baktériumok tegyék a dolgukat . Tipikus túllihegése egy adott dolognak . Ezeket a tevékenységeket az USA -ban is nagy mértékben szabályozzák nem hiszem , hogy ilyen komoly telepek a szabályzás ellenében tudnának működni .
+1
VÁLASZ
Tóth József 2015. 01. 16. 09:47 | #11
Úgy néz ki, mint azok az öntözőberendezések, amik körbeforogva szaggatott ütemben spriccelik szét a vizet, csak ez sokkal nagyobb teljesítményű. 100 mm átmérőjű csövön kapja a felhígított "anyagot", és 40-60 méterre, vagy távolabb is ellövi. Sokkal "egészségesebb", mint a műtrágyázás, teljes egészében lebomlik. Igaz eléggé penetráns szaga van, és ha olyan a széljárás, kilométerekre is érezni. Szóval nem a kiskertbe való.
0
VÁLASZ
lilaflexninja 2015. 01. 16. 08:52 | #10
Én se láttam, pedig arról volt szó, hogy gépekkel porlasztják. A párolgás az meg nem porlasztás gondolom én, bár nem értek hozzá, csak elképzelem, hogy a lé elpárolog a sűrűje meg ott marad.
Azt, hogy mennyire tesz jót a közelben élőknek, meg találják ki az okosok.
Azt, hogy mennyire tesz jót a közelben élőknek, meg találják ki az okosok.
0
VÁLASZ
Tóth József 2015. 01. 15. 16:40 | #7
Nos. Itt, tőlünk 15 kilométernyire van egy sertéstelep. Kb 15 éve alkalmazzák ezt a technológiát. A termőföldre "lövik" ki, mielőtt kihajtana a mag. Utána ugyanis leperzselné. Hígtrágyázásnak nevezik. Ugyanaz, mintha istállótrágyával javítanák a talajt. Igaz, ez büdösebb, de nem engedik a folyóba, és a talajvízbe sem igen kerül belőle. A sok hülye Greenpeace-s, meg igya meg, ha nem tetszik neki.
+1
VÁLASZ
nandras01 2015. 01. 15. 15:38 | #5
erős a gyanúm, hogy ez sem több, mint a szokásos grinpíszes hisztériakeltés.
nekik nem jó a zatom, mer' az robban
nekik nem jó a szén, mert az büdös
nekik nem jó a szélerőmű, mert az gyilkolja a madarakat
nekik nem jó a napelem, mer' az előállítása környezetszennyező technológia
a gyesznó sem jó, mer'... mer' csak
érdekes, még egy grinpíszest sem láttam, aki fügefalevelekbe öltözik, nem használ áramot, csakis gyalog jár és enni is csak azt eszik, amit maga termel meg :)
nekik nem jó a zatom, mer' az robban
nekik nem jó a szén, mert az büdös
nekik nem jó a szélerőmű, mert az gyilkolja a madarakat
nekik nem jó a napelem, mer' az előállítása környezetszennyező technológia
a gyesznó sem jó, mer'... mer' csak
érdekes, még egy grinpíszest sem láttam, aki fügefalevelekbe öltözik, nem használ áramot, csakis gyalog jár és enni is csak azt eszik, amit maga termel meg :)
0
VÁLASZ
palinkaman 2015. 01. 15. 15:21 | #4
Vagy "kimanipulálhatnák" az olyat, amelyik hotdogot ürít, és beállíthatnák őket a baseball meccseken a büfébe farral kifelé. Am ez inkább kényeskedés, mint komoly dolog, valszeg azért a disznóhúst mégsem vetik meg a felszólalók.
Így lehet megtisztítani a leghatékonyabban a szennyvizet, ez egy bevett ás nagyon környezetbarát módszer: bilógiai lebontás, és utána a szennyvíziszap kiválló és környezetbarát trágya a földekre, a víz pedig viszonylag tiszta, élővízbe visszaengedhető.
Így lehet megtisztítani a leghatékonyabban a szennyvizet, ez egy bevett ás nagyon környezetbarát módszer: bilógiai lebontás, és utána a szennyvíziszap kiválló és környezetbarát trágya a földekre, a víz pedig viszonylag tiszta, élővízbe visszaengedhető.
0
VÁLASZ
Brond 2015. 01. 15. 14:55 | #2
Én ugyan nem Észak-Karolinában élek, tehát nem is vonom kétségbe a bácsi általánosításokban bővelkedő mondandóját. Csakhogy úgy tudom, az emberi és állati ürüléket egy bizonyos baktériumfajjal és enzimekkel szokták lebontani a szennyvízből. A baktériumok gyorsabb munkájához sok oxigénre és nagy fajlagos felületre van szükség. Erre pedig a legjobb a porlasztás.
Pölö:
http://www.bioenzim.hu/sty.html
http://elmolight.hu/38_cofuna.hu/
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2011/01/20110213123920179000000196.html
Pölö:
http://www.bioenzim.hu/sty.html
http://elmolight.hu/38_cofuna.hu/
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2011/01/20110213123920179000000196.html
0
VÁLASZ
vadonka 2015. 01. 15. 14:33 | #1
Nem akarom védeni a malactelepet DE, disznószart nyomnak a levegőbe szépen porlasztva. Oké nem szép dolog, de 2 km-rel odébb meg egy műanyaggyár olyan anyagokat nyomat a levegőbe meg szór szét mindenhol ami 600év alatt se bomlik le. A disznószar meg azért pillanatok alatt elbomlik. Szóval ha választanom kéne, hogy egy sertéstelep vagy egy kémiai üzem mellett kelljen laknom inkább a sertéstelepet választanám. Persze a szagot nehéz megszokni de attól még mindig sokkal kevesebb bajom lehet mint amit egy vegyi üzem kibocsájt.
0
VÁLASZ