Izé

Amit ír a srác az jó, és igaz, meg minden, csak kicsit el van túlozva, illetve túlhergeli magát. Meg, ha így indítana vállalkozást, akkor mit csodálkozik. Ha mondjuk 5 másik luxus étterem mellett nyitok egy hatodik luxuséttermet, akkor nehéz lesz. Ha 5 kínai büfé mellett nyitok luxus éttermet, akkor még nehezebb lesz. Viszont, ha a kezdeti nehézségen túl van, akkor bejöhet a dolog. Meg ez a piacgazdaság pont, amit leír, fehér, szürke fekete mindegy, de így működik, mindenki az olcsót keresi, hogy drágán adja el. Mindenki jól akar járni, keveset fizetni, sokat keresni, a legnagyobb árréssel dolgozni.

Ha valaki ilyen tisztességes módon akar vállalkozni, azt eleve hülyének nézik, de ezzel tisztában kell lennie, és ne panaszkodjon, hanem legyen büszke magára, hogy milyen tisztességes.

"A problémát számukra Magyarországon az jelenti, hogy ott még mindig a szürkegazdaság az uralkodó. Viktor Wagner szerint a magyar piacon vannak olyan versenytársaik, akik alkalmazottaik mintegy 70-80 százalékát kénytelenek feketén foglalkoztatni. A társaság vezetése mintegy nyolc évnyi Magyarországi jelenlét után döntött arról, hogy kivonul Magyarországról, ahol a csúcsidőkben mintegy 600 embert foglalkoztattak. Ezzel szemben a cseh és horvát jelenlétével teljes mértékben elégedett a cég."

Ennyi. Aki ezt nem érti, az nem csak balfasz magyar, de buta is, mint a segg.

A sok értetlenkedő hozzászólás után tudna valaki ajánlani egy jó bútorasztalost, aki igényesen dolgozik?
Aki régen dolgozott nekem, pont azért ment tönkre, amiről a blogbejegyzés szól. Azt mondta a csórók itthon megveszik az ikejában a sablonkonyhabútort, már méretre is szabják nekik, a gazdagabbak meg inkább kintről hozatnak, arra a kis középrétegre meg túl sok a bútorasztalos, akinek persze a nagy része kókler. A segédek, akiket felvett maga mellé, amint beletanultak a szakmába, rögtön kiváltak és saját vállalkozásba kezdtek (olcsóbban, szarabb minőségben persze, de a balfaszmagyaroknak tényleg az kell).

Az a helyzet, hogy ennek a srácnak nem a magyar mentalitás, hanem a pocsék üzleti érzék lenne a veszte. Értem én, amit a magas ló nyergéből próbál a pórnépnek lekiabálni, de a piacgazdaság nem így működik. Vagy alkalmazkodsz a keresleti adottságokhoz, vagy keresel más piacot, vagy megpróbálod átformálni a keresletet a számodra kedvező formára. Utóbbinak sajnos az a hátránya, hogy ahhoz előbb valamilyen formában hozzá kell férni a kereslethez, tehát meg kell magad mutatni a piacon.

A példájára lefordítva:

1. Te is szolgáltatsz. Ha a szarra van igény, akkor szart, aztán abból élsz meg.
2. Elmész máshova eladni a minőséget.
3. Elkezded a szar árán árulni a minőséget, aztán majd ha rájön a pórnép, hogy az minőségi, na akkor lehet növelni az árrést a szarhoz képest. Jelen esetben ez azért rohadt könnyű, mert amiért emberünk minőséginek, éppen ezért jogszerűen drágábbnak tartja magát, az javarészt alacsony költséggel járó szolgáltatási elem. Az építőiparban tudniillik általában nem a telefonszámla, az árajánlatra elhasznált papír és festék meg a dolgozó ember ékesszólása a drága, hanem a munkadíj meg az anyagköltség.

Azt ne várja a kedves blogbejegyző, hogy a pontosságát, a kedvességét meg a gumikesztyűs kezét előre, bemondásra fogja felárastul kifizetni az átlag fogyasztó. Sajnos rohadt rossz példát hozott, ugyanis az építőiparban a legjobb cégér az elvégzett munka. Itt nem szokás reklámot forgatni családbarát kiszolgálásról innovatív és fiatalos irodai környezetben, mint holmi bankoknál, telekommunikációs cégeknél vagy tervezőirodáknál. A legtöbb minőségi szolgáltatónak - ha csak nem tud forrásokat beleölve már piacra lépés előtt brandet építeni - számolni kell azzal, hogy a kezdeti időszakban, az árak tekintetében legalábbis, le kell menni kutyába, hogy a sok szar mellett észrevegyék a csiszolatlan gyémántot. Nem véletlenül mondják, hogy az okos vállalkozó legalább 1,5-2 évig likviditási problémákkal számol a kezdeti időszakban...

Nem olyan régi hír:
http://index.hu/gazdasag/2014/08/11/kivonul_egy_osztrak_multi/

itt arról van szó szvsz, hogy az igénytelen kóklerek annyira lenyomták az árakat, amennyiért nem lehet normális szolgáltatást nyújtani, az ugyanolyan tróger megrendelők meg elhiszik, hogy azon az áron minőséget kell kapniuk, holott a szolgáltatás önköltsége nem jön ki azon az áron. Mi marad? A profik elmennek külföldre, ahol megfizetik a minőséget, a kontárok meg itt maradnak, és szar, igénytelen munkát hagynak maguk után, ami fölött szemet hunynak a megrendelők, hiszen a saját szakterületükön ugyanolyan igénytelen szaralakok. Aztán meg utána dolgoznak és tizenháromszor visszahívják ugyanazért a munkáért vagy más szakit hívnak. Ez társadalomkritika. Az élet minden területén jelen van. A hivatásos aktatologatókat nem említette a blogger, de azok ugyanakkora favágók, csak máshogy hanyagok. A szivárgó csöveket maguk után hagyó hanyag vízvezetékbaszkurátortól, a mindent összebaszó szobafestőbaszómázolón át, a szarfos alkatrészeket beszerelő kontárautószerelőn át, mindent mindenhol pontatlanul végző szakbarbárok gyülekezete van, akik nem munkaholisták, hanem alkoholisták, a kibaszott karórát pusztán divatból hordó a megbeszélt időpontot hírből sem ismerő faszokról és nekik asszisztáló nepotista igénytelen sógorkoma megrendelőkról szól.

Akinek nem inge ne vegye magára!

Csillogásra persze jut, okostelefonra kétévenként, plusz hozzá előfizura, és ócskaszarkajára a mekiben vagy bárhol, de az gyors legyen fingasson jól,sztárbuksz kv-ra, energiaital literjeire naponta betevőcigire, és egy sor szar felesleges dologra, mackónadrágra arra van, azokra jut.

már bocs

Az a baj, hogy még mindig nem érted. Te elvárod azt, hogy megkapd a minőséget mindenféle felár nélkül. A gond az, hogy az elvárásaid és a valóság a legritkább esetben fognak találkozni. Jól hangzik, hogy a minőségi terméket/szolgáltatást kínáló illető is vigye le az árait, hiszen akkor majd csődbe megy a sok kókler, csak ez sajnos nem így működik. Egyrészt ami olcsó, arról az emberek nem, vagy csak nagyon nehezen hiszik el, hogy jó.
Másrészt pedig az esetek nagy részében - ha hiszed, ha nem - tényleg magasabb költségekkel jár a jobb minőség biztosítása. Vagy szerinted egy minőségi húsból kézzel összeállított húspogácsával, friss zöldségekkel, helyben sütött bucival és adalékanyagok nélkül készülő hambi ugyanannyit ér mint egy big mac a sarki mekiben?

NA végigolvastam, ha már így rámhúztátok a vizes lepedőt. Továbbra is azt mondom, ha kimegyek a piacra almáért, általában az alma egy árban van. Annál a kereskedőnél veszek alámát, akinek az almája szép, finom és az eladó jófej, nem basz át, számlát ad stb. A cikkben nem feltétlenül a kivitelezés minőségéről, hanem más olyan minőségi szolgáltatásról volt szó, ami az almán nem változtat, csupán nekem teszi kényelmesebbé és kellemesebbé a megvásárlását. Ezért nem akarok többet fizetni. Ezt ELVÁROM. Most ne gyertek azzal, hogy a jobb alma többe kerül, meg hogy ha messziről kell hozni több a költség, vágom, hogy az alama rossz példa ebben az esetben, mert a kőműves munka egy szolgáltatás az alma meg termék, de gondoltam így könnyebben megértitek mire gondolok.

Az irónia már csak ilyen. A 3. kommentelő pontosan az, aki(k)ről a cikk szól.

"Nem értem miért kellene élből drágábbnak lenni?"

Mondjuk azért, mert amik egy minőségi szolgáltatáshoz kellenek, az plusz idő, pénz és esetleg anyagbefektetést igényel? Árajánlat szerinted magától készül el? Telefonálgatás, e-mailezés, netalántán még ügyfélszolgálat hogy lesz? Honlap készítés, karbantartás? ÁFA-t átvállalja a cég a kedves ügyféltől? Profi szerszámokat sem adják ingyen. És legfőképp: a szalonképes munkást meg kell ám fizetni, mert az nem terem minden bokorban.

"Na odáig olvastam ezt az okoskodást, hogy "persze drágábbak lennénk."

Érdemes kicsit tovább is olvasni :)
"Hogy majd én pont kifogom a szerény, dolgos, józan életű kőművest, aki egy olasz kisváros templomépítőinél tanulta a mesterségét, de itthon dolgozik elhivatottságból, a piaci ár feléért."
Nekem tetszik a cikk, mert gyakran igaz.

Na odáig olvastam ezt az okoskodást, hogy "persze drágábbak lennénk." Ember ez ugyanolyan balfasz mentalitás. Nem értem miért kellene élből drágábbnak lenni? Azért mert jó munkát végzel, minőséget adsz? Én eleve ezt várom el. Mindenkitől. Az olcsóbb is minőséget kínál, csak nem azt szolgáltat. De attól még ugyanaz a kínálat. Ha jobb minőséget hozol ugyanazon az áron, mint a többi. Na akkor nem mész csődbe. Akkor a többi megy csődbe.

Erről az jut eszembe, hogy nem is olyan régen melózott a cég egy fejesnek, mint kiderült államtitkár a szentem. Megcsináltam a melót lejött megnézni, szolgálati autóstól sofőröstől (gondolom fizette a kocsit, sofőrt a saját zsebéből ha már magáncélra használta, még véletlenül sem közpénzből...) A végén kérdezi, az ár az bruttó vagy nettó? Mondom természetesen bruttó. Jó akkor neki nem kell számla, előveszi a telót, ki is számolja 3 másodperc alatt, 130 nettója 102.362 forint tessék itt van 102ezer...komolyan majdnem elröhögtem magam, lefele kerekítetted te smucig disznó :D. Magyarországon sokad rangú szempont a minőség, az első a számla nélkül, meg az okosba oldjuk meg, meg olcsón stb. stb.

És kedved lenne kipattanni a kocsiból, és a nyelvénél fogva áthúzni a zebrán, hiszen nem azért álltál meg, hogy ő feladja, itten szívesség lesz véghezvíve, még ha az alany belepusztul, akkor is. :D :D :D